Vízgazdálkodás, 1977 (17. évfolyam, 1-6. szám)

1977-02-01 / 1. szám

A szolnoki Vízügyi Szakközépiskola A tudás az egyéni boldogulásnak is záloga és szellemi erőt jól, célszerűen hasznosítsák, s lehetőségeket ne forgácsolják szét, hanem az éves tervek alapján közösen használják fel. Ha ezt sikerül elérni, meggyőződésünk, hogy jelentősen enyhíthetők lesznek e kérdésben még meglevő gondjaink. kijinderre azért is szükséges nagyobb figyelmet fordíta­" ' nunk, mert ágazatunk szolgáltató tevékenységével szinte mindenütt jelen van, dolgozóinknak sokirányú a kap­csolata a vállalatokkal, a városi és falusi lakossággal, a ter­melőszövetkezeti parasztsággal. A mi területünkön jelentkező problémáknak csaknem mindenütt társadalmi visszhangja von, s kisugározhatnak igen széles népréteg közérzetére. Lé­nyeges tehát, hogy dolgozóink kulturáltak, megfelelően poli­tizálni tudóak, közösségi gondolkozásúak legyenek, csakis így válhat az erkölcsi, a kulturális magatartás és az életszem­lélet a termelőmunkának is fontos részévé, a munkához való szocialista viszonynak meghatározó tényezőjévé. A fejlett szocialista társadalom építése szükségessé teszi TM az egyének és a közösségek sokoldalú fejlődését, mű­velődését. Valamennyiünknek — vezetőknek és munkásoknak egyaránt — érdekünk, hogy a törvény adta jogokkal éljünk és teljesítsük ez irányú kötelességünket is a társadalom, a szocialista haza, önmagunk hasznára, a vízügyi ág színvona­lának megfelelő közművelődési szint elérésére. Ez a legkö­zelebbi cél, amelyet — talán nem sok idő múltán — túl is teljesíthetünk, ha élünk a közművelődési törvény kínálta minden lehetőséggel. Illisz László Márciusban: ENSZ VÍZÜGYI KONFERENCIA Hazánk is részt vett az előkészítő munkákban A szakemberek 1,4 milliárd köb­kilométerre becsülik a föld teljes vízkészletét — és aggódnak. Az óriá­si vízmennyiségnek ugyanis mind­össze 2,7 százaléka közvetlenül fel­használható édesivíz, s ennek is na­gyobb része jéghegyekben, gleccse­rekben tárolódik. A vízkészlet tehát vqges, viszont erőteljes ütemben gyarapodik a föld lakóinak száma, s az ugyancsak gyorsléptű gazdasági fejlődés következtében is minid gyor­sabban apadnak meglevő készleteink. Az egyre növekvő igényeket és összes tartalékainkat egybevetve ju­tottak a szakemberek arra a követ­keztetésre, hogy okosabban kell gaz­dálkodni a vízzel. Minthogy világ­méretű a gond, az ENSZ is napi­rendre tűzte ezt a témát. A március 11. és 25. között az argentínai Mar del Platán megrendezendő ENSZ vízügyi konferencián a tagorszáigok tudósai és gyakorlati szakemberei arra keresnek választ, hogy miiként tudnak az emberiség számára több tiszta és egészséges vizet adni. Az Országos Vízügyi Hivatalban megtartott sajtótájékoztatón Tóth Lajos, az OVH Nemzetközi kapcso­latok főosztályának vezetője elmond­ta, hogy Magyarország két éve aktí­van részt vesz az ENSZ-konferencia nemzetközi előkészítésében. Tapasz­talatainkról, a vízgazdálkodás el­méleti és gyakorlati eredményeiről hazánk szakemberei beszámolnak a vízügyi konferencián is, amelyre dr. Gergely István államtitkár ve­zetésével hatfőnyi küldöttség utazik. Hat magyar vízügyi szakember által készített dolgozat is a részvevők elé kerül majd, ezekben — többek kö­zött — a talajvizek és a felszín alat­ti vízkészletek becslési módszereit, a hazai vízügyi oktatást és szak­munkásképzést, az ánvédökezés gaz­dasági jelentőségét, az országos kör­nyezetvédelmi problémáit ismerte­tik. A konferenciával párhuzamosan tartandó tudományos rendezvénye­ken két magyar előadás hangzik majd el. Az ENSZ vízügyi konferenciája nagy teret szentel a nemzetközi víz­gyűjtőkön való együttműködésinek, a jogi és technológiai kérdések megvitatásának. A magyar küldött­ség ebben a kérdésben a helsinki megállapodás szellemében foglal ál­lást, javasolja a záróokmányban foglalt elvek következetes alkalma­zását: a természet kincseinek fel­­használása során egyik ország sem okozhat környezeti ártalmat a má­siknak. 4

Next

/
Thumbnails
Contents