Vízgazdálkodás, 1977 (17. évfolyam, 1-6. szám)
1977-02-01 / 1. szám
személyes lakókocsiját becézik. A „szekértáborhoz” tartozik még egy kocsi, mely étteremként és kultúrteremül szolgál, mivel itt a televízió. Jellemző azonban a nehéz, fárasztó munkára, hogy az oly népszerű Kántor című filmet összesen két gépész nézte végig az egyműszakos brigádvezetőn, üzemanyagoson és gépirányítón kívül. Érthető: a brigád fele éppen dolgozott, másik fele pedig aludt az éjszakai munka előtt. Az ebéd remek, elegendő, a túrkevei téesz konyhájáról hordják naponta, s az „éflkezőkocsiban” igazán családias a légkör, ha a körülmények nem is első osztályúak: csajkából kanalazzák az első és második fogást egyaránt, akinek nem jut ülőhely, az állva, kezében tartva az öblös edényt. Közben megy az élcelődés: hogy Szekeres azért kopasz, mert a haja nem bírta a vizet; egy sovány gépészt azzal ugratnak, a combja olyan kemény, ki lehetne rajta kalapálni a kaszát. Egy másik sovány gépésznek: „Nyáron kisült a zsírod és nem tudsz meghízni, pedig szívlapáttal hányod befelé a kaját!” Amikor a kövér Törőcsik János panaszkodik, hogy milyen sok gyógyszert írt neki az orvos, rögtön kész a válasz: „Azt hitte biztosan, hogy egy hízónak ír tápot..Nem folytatom a példák sorát, a lényeg az, hogy ilyen légkör csak jó közösségben lehet. A Haladás brigád jó közösség, márkás neve van. Esténként a 25 emberből fcb. hét olvas Cseh Lászlóval és Törőcsikkel az élen. A többiek — akik nincsenek műszakban — kártyáznak, beszélgetnek. Miről? Van néhány „rázós” beszédtémájuk. Szűcs Sándor gépkocsivezető: „November elején lehetett, amikor a szerelővel bent voltunk Szolnokon a Gépüzemben. A szerelő szólt, hogy nézzem micsoda cuccokat selejteznek. Vattaruhák, pokrócok, esőkabátok, gumi- és bőrcsizmák, bakancsok. A legjobban akkor háborodtunk fel, amikor a selejtezés vezetőjét megkérték a szállítási üzem rakodói, hogy adjon nekik a cuccokból, mert nem elég amit kapnak. Ugye, aláfekszenek a trélernek még sáros időben is, évente két ruha is lerohad róluk. Nem adtak nekik. Biztosan így kellett tenniük, mert így írja elő a paragrafus. Persze, becsülöm a trélerek vezetőit, mert loptak a rakodóknak.” Vége a műszaknak ... A másik beszédtéma pénzzel kapcsolatos és ez jó alkalom arra, hogy a Vízügyi földmunka-gépészeinek átlagkeresetét közöljük egyúttal: 1965-ben 2177 forintot, 1970-ben 2933 forintot; 1976-ban pedig 4320 forintot tartanak nyilván. Ez ma már elég csinos összegnek látszik, ha a tarábbiákfcal hasonlítjuk össze. A vízügyi szkréperesék azonban nem a hat vagy tizenegy évvel ezelőtti adatokkal hasonlítgatjáik pénzüket, hanem az ugyancsak a Nagykunsági főcsatornán, közvetlenül közelükben dolgozó, s ugyanazt a munkát végző Földgép Vállalat szikrépereseinek síktáival. Én is őrzök egy földgépes elszámolási utalványt, mélyen a végösszeg csaknem eléri a 9 ezer forintot? De tudok a vízügyi emberek kezén forgó hasonló papírokról, melyek bizony 10 ezer körül „beszélnek”. „Ugyanazon munkáért dupla pénz?” — töprengenek az emberek, egyúttal az elmenetelt is fontolgatva. Elmennek? Maradnak? Fontos kérdés, hiszen a Haladás brigádban egy gép most is áll: két gépvezető kellene rá. Nincs. Körmendi Lajos (Folytatása következik) Bánki Donát brigád az OVH-ban Az OVH gépkocsiicsoportjánál Bánki Donát néven 18 tagú szocialista brigád alakult. A gépkocsivezetők 1974 óta dolgoznak már versenymozgalom keretében ; az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács által szervezett „Vezess Baleset Nélkül” versenyben. Célja a biztonságos közlekedés, a balesetek számának csökkentése. Ez a versenymozgalom bevált, 1976-ban a gépkocsicsoport oklevelet, és az OKBT által felajánlott ezüst serleget nyert. Ugyanakkor a csoport dolgozóiban felmerült az igény a szocialista munikaverseny-mozgalom fejlettebb formája iránit. Úgy döntöttek, hogy ez a szocialista brigádmozgalom, amely a hármas jelszóban foglalt célkitűzések megvalósítása során sok más mozgalom, munkaakció, alapja is lehet. Ugyanakkor résztvevőit állandóan és következetesen jobb munkára ösztönzi, a „szocialista” címet elnyert brigád pedig további munkasikerekkel igyekszik kiérdemelni a mozgalom magasabb kitüntetési fokozatait. A csoport dolgozói tudják, hogy ebben a munka verseny-mozgalomban a résztvevőknek a kötelezettségként elvárt teljesítménynél többet kell nyújtaniuk. Részt vesznek a munkahelyi és lakóterületi társadalmi munkaákciókban, saját érdekeinek, illetve a közösség elvárásainak megfelelően fejlesztik általános és szakmai műveltségüket. Versenyfelajánlásaik, célkitűzéseik konkrétak és reálisak, azokat a gazdasági vezetés a dolgozókkal együtt határozta meg nagy vonalaiban, így a formális jelenségek kiküszöbölhetők, megvalósításuk a dolgozók aktivitásának függvénye. További célja a szocialista munkaverseny-mozgalomnak a csoport dolgozói szocialista tudatának fejlesztése. Ilyen alapvető jellemző a közösségi tudat kialakulása. A közösségi tudat és életmód közösségekben alakul és fejlődik, a munkában megvalósuló közösségi kapcsolatoknak pedig meghatározó szerepük van, így a szocialista brigádmozgalomnak is. Mindennek jegyében vállalta a brigád a kötelező üzemanyagnormák betartását. Vállalták, hogy a két kötelező műszaki szemle között a karbantartási munkákat elvégzik. Több irányú társadalmi munkák valóra váltását is bevették a vállalásba. A brigád tagjai közül négyen továbbtanulnak, illetve részt vesznek a politikai oktatásban. Úgy gondolom, hogy ebben a mozgalomban a verseny mozzanata másodlagos, a fő cél az, hqgy a brigád tevékenységében mindennapi feladatként jelen legyenek a fentiekben vázoltak: az új, szocialista életmód kialakítása, meggyökereztetése. Biztos, hogy ha ezeknek a célkitűzéseknek a szellemében dolgoznak, a siker nem marad el. Bus László 35
