Vízgazdálkodás, 1977 (17. évfolyam, 1-6. szám)
1977-02-01 / 1. szám
tak munkájának, magatartásának, jellemének, a közösségben elfoglalt helyük, szerepük megítélése nem lehet a „szubjektív” vélemény tárgya. A minősítés a kádermunka egyik sarkalatos pontja. Hisz nem kevesebbre kell vállalkoznia a minősítőnek mint megmondani, de nem csupán szóban, hanem írásban „ilyen vagy”, ezt várjuk tőled, ezt és ezt kell tenned, hogy több legyél a mai önmagadnál, alkalmas vagy-e beosztásod ellátására, vagy magasabb beosztásba. Ez a megítélés azonban nem lehet egyéni szemléletű Csak a valós tényekre támaszkodhat, tartalmaznia kell a környezet, a munkatársak, a közösség véleményét is. A szubjektivizmus elkerülését kell, hogy biztosítsa az illetékes pártszervezet, a szakszervezet, a KISZ szervezet vezetőségének véleménye, állásfoglalása a minősítés tartalmát illetően. További kontrollt, felügyeletet kell hogy jelentsen az, hogy a személyzeti osztály vagy képviselője a tervezetet átnézi. Végül a minősítést megelőzően 2—3 nappal a tervezetet meg kell kapja a minősített, hogy alaposan tanulmányozni tudja. Csak ezek után kerülhet sorra a minősítés, amelyen a minősítő és a minősítetten kívül a pártszervezet, a személyzeti osztály képviselője is jelen van és mind a négyen aláírják a minősítést. Ügy gondolom, ha a minősítés mindenütt a fentiek szerint készül és folyik le, a szubjektivizmus kiszűrhető. Itt kell megjegyezni, hogy a minősítés nem képezheti a vita tárgyát abban az értelemben, hogy a minősítő nem fogadja el. A minősítést aláírva azt kell igazolnia, hogy látta, tudomására hozták a megítélést. Megjegyzéseit szóban, de írásban is megteheti, ami a minősités mellé kerül hivatalos okmányként. A vizsgálódásaink során minősítési ütemtervekkel mindenütt találkoztunk. Még olyan jó példával is, hogy az éves terv összeállítása után a személyzeti és oktatási osztály írásban értesíti ki a minősítésre kerülőt arról, hogy ki és mikor minősíti. Azt is örömmel tapasztaltuk, hogy a minősítések az időrendi ütemezések szerint döntően elkészülnek. Vagyis mintegy 90%-ban naprakészek. Sajnos, a mennyiségi mutatók tartalmilag nem kielégítők. Találkoztunk olyan példával is, hogy az egyik igazgatóság vezetője 1976-ban — a minősítések tartalmi színvonala következtében — elrendelte a minősítések felülvizsgálatát, korrigálását. Ügy gondolom, hogy a tartalmi igények érvényesítésének nem ez lehet az útja, hanem folyamatosan, minden minősítésnél történő érvényesítés. Nagyon sok a sablonos, frázisokat tartalmazó minősítés, amely azt mutatja, hogy a minősítő minél előbb „túl akar lenni” a feladatán, vagy így akarta megkerülni a tényleges minősítést. Meggyőződésem, hogy a személyzeti és oktatási osztályok munkája, felelőssége ezekben a kérdésekben nagyobb kell legyen a jelenleginél. Akkor járnak el helyesen, ha segítik a vezetők ez irányú munkáját, felkészítéssel, tanáccsal, megalapozott véleménnyel, de végső soron azzal is, hogy nem fogadnak el olyan minősítést, ami nem felel meg a tartalmi követelményeknek. Főosztályunk azzal kíván segítséget nyújtani ehhez a munkához, hogy ez év második negyedévében „Minősítési Irányelveket” ad ki a minősítők számára. A minősítésekről szólva azt is szóvá kellett tennünk, hogy a minősítések záradékában kevés esetben kerülnek megfogalmazásra — vagy megfoghatatlan általánosságok — az igények, az elvárások. Vagyis a követelmény-állítás, amelyek teljesítését figyelemmel lehet kísérni. Jó lenne belátható időn belül valamennyi vízügyi szervünknél eljutni oda, hogy a minősítés, a beiskolázás, a továbbképzés, az előléptetés teljes szinkronban fedjék egymást. Mivel csakis ez lehet az alapja kizárólagosan a tervszerű kádermunkának, a beiskolázásnak, az előléptetésnek. Amikor a szerzett tapasztalatok összegzését végeztük valamennyiünk véleménye volt, hogy a vezetés mind nagyobb figyelmet fordít a személyzeti és kádermunkára. Meggyőződésünk, hogy mindenütt, ahol a vezetés szerves részét képezi a személyzeti munka, céltudatosabbá, előrelátóbbá, igényesebbé válik a vezetés, mind önmagával, mind pedig környezetével, a beosztott vezetéssel szemben. A nyílt, őszinte kádermunka a vezetés számára egy jelzőrendszer is, amelynek segítségével a felső szintű vezetés információkat kap saját munkájáról, a kollektíva értékítéletéről. Ügy hiszem, egyetlen vezető sem nélkülözheti ezt a kontrollt. összességében szeretném leszögezni, hogy sok területen eredményes évet zártunk 1976 decemberével. A vezetés színvonala, a követelmények növekedésével emelkedett. A személyzeti és kádermunkában is tettünk néhány lépést előre. Hogy most mégis elsősorban a gondokról, a negatív jelenségekről szóltam, azt csak azért tettem, hogy a példa erejével, a tanulságok megvonásával segítsük mindenütt a gyorsabb kibontakozást, az előrehaladás ütemét, a progresszív folyamat erősítését. Ebben a folyamatban minden szintű vezetésnek megvan a maga helye és szerepe a főhatóságtól a középszintű vezetésig. Csak együtt, közösen tudjuk teljesíteni feladatainkat. Váradi József OVH főosztályvezető h. Nemzetközi Területi Párolgási Konferencia Budapesten A Meteorológiai Világszervezet, az Országos Vízügyi Hivatal és az Országos Meteorológiai Szolgálat támogatásával, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központban 1977. május 23— 25. között háromnapos nemzetközi konferenciát rendez. A konferencia napirendjén 3 fő kérdés megvitatása szerepel, nevezetesen: 1. A tényleges területi evapotranspiráeió meghatározásának szükségessége különböző típusú felhasználók gyakorlati feladataihoz. 2. összefüggés a pontszerű evapotranspirációs mérések és a tényleges területi evapotranspiráeió meghatározása között. (Az észlelési adatök, inter- és extrapolációja; távérzékelés repülőgépekről vagy műbolygókról; példák a közvetlen módszerrel mért adatökból számított területi evapotranspirációra.) 3. Példák a közvetett módszerekkel végzett területi evapotranspirációk meghatározására (meteorológiai elemekből; fizikai analógiával; hőmérleggel; vízmérlegből és hidrológiai modellek alkalmazásával). A három témakört három főelőadó fogja előadásával bevezetni és ezután kerül sor a dolgozatok bemutatására. A dolgozatok beadásának határideje 1977. jan. 31. A konferencia munkanyelve az angol. A konferencián a kormányzati nemzetközi szervezetek szokásainak megfelelően nincs részvételi díj. A konferencia közvetlenül megelőzi a Nemzetközi Öntözési és Vízrendezési Szövetség (ICID) evapotraspirációs kerekasztal-konferenciáját. A konferencia rendezősége szeretettel várja az érdeklődő magyar szakembereket. 27
