Vízgazdálkodás, 1977 (17. évfolyam, 1-6. szám)

1977-12-01 / 6. szám

munkaidő kötelességszerű kihasználására. A munkahely csakis akkor válhat magas színvonalúan szervezetté, ha az ott dolgozók minden vonatkozásban betartják azokat a szabályokat, amelyeket a munkahelyi rendtartás megkövetel. A fegyelem és a szervezettség, tehát nem választhatók el egymástól.

Ezzel a témával kapcsolatban ugyancsak utalunk arra, hogy mennyire fontos a dolgozók figyelmének felhívása egy-egy eset kapcsán a munkafegyelem megsértéséből származó következményekre. Ha például a vezetés konkrét számokkal bemutatja, hogy egy kotrógép kezelőjének 1 órás késéséből mennyi kár származik — érzékeltetve, hogy ez sokszorosa a kéziszerszámmal végzett, munka esetén bekövetkező kiesésnek — bizonyára nagyobb lesz ennek az erkölcsi hatása, mintha csak általában marasztalnák el az illetőt.

A munkahelyi vezetésnek nap mint nap tudatosítania kell a dolgozókban, hogy a munka termelékenységének növelése szempontjából milyen nagy fontossága van a fegyelmezettségnek. Rá kell mutatni arra, hogy ennek jelentősége a technika mai fejlettsége mellett — amikor nagy értékű gépek, felszerelések vesznek részt az építési munkában — jóval nagyobb, mint korábban, az egyszerűbb eszközök használata idején volt.

Fentiek mellett természetesen a vezetésnek az ellenőrzés eszközével is elő kell segíteni a munkafegyelem megszilárdítását.

Olyan ellenőrzési rendszert kell kialakítani, amely kellő időben felszínre hozza a lazaságokat és alapul szolgál a mulasztást elkövetőkkel szemben szükséges intézkedések megtételére. A vezetésnek ugyanis a felelősségre vonás eszközével is kell élnie, mivel ezt a kötelességtudó dolgozók is joggal elvárják. A felelősségre vonás elmulasztása a munkafegyelem további lazulását eredményezi és ezáltal nemcsak a munka termelékenységére hat ki károsan, hanem csökkenti a vezetők tekintélyét is.

Zavartalan anyagellátás megszervezése

Az építési munkák folyamatossága szempontjából igen nagy jelentősége van a zavartalan anyagellátásnak, ezért az erről való gondoskodás fontos vezetői feladat. A rossz időpontban feladott megrendelések, a helytelenül megkötött szerződések, a fuvareszközök hiányából előálló szállítási zökkenők nagyban akadályozzák a kiviteli munkák tervszerű, ütemes végrehajtását, növelik az építési időt és megdrágítják a kivitelezést. Természetesen nemcsak az érintett vállalat és a népgazdaság szenved hátrányt az említett anyaggazdálkodási hibák miatt, hanem a vállalati eredmény csökkenése miatt sérti a dolgozók anyagi érdekét is.

Az anyagszállítás és anyagellátás tervszerű megszervezése mellett fontos feladat az anyagtárolás és raktározás szakszerűségéről való gondoskodás is, hogy a különböző létesítmények kivitelezésénél felhasználásra kerülő anyagokat a legkisebb veszteséggel építhessék be.

A vezetés feladatai között az építési munkák szervezése során fontos helyet kell, hogy elfoglaljon a szállítás, az anyagmozgatás tervszerűségének biztosítása is.

Az egyes termelési szakaszok szállítási feladatainak eredményes megoldásához először a teljes anyagáramlás, majd az egyes szakaszok elemzését kell elvégezni. Ehhez igen hasznos segédeszköz a munkafolyamatok leírása, a munkafolyamat-ábrákkal. Ezek képet adnak a munkafolyamatok során felmerülő szállítási-mozgatási műveletek közötti közvetlen összefüggésekről. Szemléletesen ábrázolják a szállítási és raktározási műveleteket, adatokat tartalmaznak a szállítási távolságokra, időre és eszközökre.

A munkafolyamat-ábra kimutatja a szállítási eljárásokat, módszereket és az áthidalandó akadályokat.

Ismeretes, hogy a nagyobb létesítmények bekerülési árának jelentős részét az anyagmozgatási költségek teszik ki. Ezek három csoportba sorolhatók :

1. az építési munkálatoknál felhasznált anyagok szállítási költségei;

2. a raktározás, az egyes munkaterületek közötti anyagmozgatás költségei;

3. az anyagok kezelésének költségei.

Hatékonyabb és ésszerűbb eljárásokkal, jó vezetési és szervezési módszerek alkalmazásával mindhárom területen lehet önköltségcsökkentést elérni. Hibás anyagáramlás növeli a termelés költségeit, ezért szükséges a termelés teljes területét felülvizsgálni.

Az alábbi összeállítás a vezetés számára segítséget nyújt az önköltségcsökkentés lehetőségének feltárásához az anyagmozgatás területén.

— Építési szűk keresztmetszeteket idézhet elő, a gépek egész sorának leállítását vonhatja maga után a termelési folyamat megszakítása, anyaghiány miatt.

— Az anyagok többszöri szállítása többszörös költségeket okoz. Ezért minden nélkülözhető anyagmozgatást ki kell küszöbölni.

— Nagy raktárkészletek fölösleges pénzeszközöket és helyet kötnek le. Minél egyenletesebb az anyagok áramlása, annál kisebb készletekre van szükség.

— A munkaerők helytelen leterhelését jelenti és termeléskieséssel jár minden perc, amit a termelőmunkások anyagmozgatásra fordítanak.

— Az anyagok megsérülése gyakran jelentős kárt okoz. Célszerű szállítóeszközök és módszerek minimumra csökkenthetik az ebből eredő veszteségeket.

— Helyesen tervezett anyagmozgatással jelentősen csökkenteni lehet az ilyen költségeket.

— A szállítóeszközök rossz kihasználását jelenti és fölösleges költségeket ozok, ha olyan szállításokhoz használjuk azokat, amilyeneket egyszerűbb, olcsóbb eszközökkel is le lehetne bonyolítani.

A szállítások minimumra csökkentése érdekében a következőket ajánlatos szem előtt tartani:

— csak feltétlenül szükséges műveleteket szabad végezni. Fölösleges emeléseket, továbbításokat, rakodásokat mellőzni kell.

235