Vízgazdálkodás, 1977 (17. évfolyam, 1-6. szám)

1977-12-01 / 6. szám

nyék érvényesülését, hozzájárulhat az építési költ­ségek növeléséhez, a baleseti veszélyek emelkedé­séhez, a dolgozók kereseti lehetőségeinek csök­kentéséhez, stb. A kivitelezési munkaszervezést, nem elég elmé­letileg felépíteni. Azt kell állandóan szem előtt tartanunk, hogy az építőipari munkaszervezés úgyszólván a nap minden szakaszában élő, vál­tozó tevékenységet jelent. Az elméleti szabályok és a gyakorlati, operatív intézkedések együtt ké­pesek az élet tényleges követelményeinek megfe­lelő munkaszervezést biztosítani. Ezek a szervezési intézkedések tehát:' — ha a munkaerőellátási zavarok mutatkoznak, azonnali átcsoportosításokat igényelnek; — ha hirtelen átállásokra van szükség, ezek át­gondolt, zökkenőmentes, időtakarékos lebonyolí­tást követelnek, aminek természetesen előfeltétele a munkaterület célszerű kialakítása; — parancsolóan megkövetelik, hogy az egyen­letes munkához szükséges anyagok és munkaesz­közök (gépek, felszerelések) hiánytalanul és kellő időben rendelkezésre álljanak; Az előzőekből látható, hogy a különböző léte­sítmények kivitelezésénél a szervezés terén igen nagy felelősség hárul az egyes munkahelyeken a legkisebb egységek vezetőire is. Ez viszont azt a követelményt támasztja, hogy ezek a „munkahelyi vezetők” rendelkezzenek a feladatok ellátásához szükséges ismeretekkel. Ahhoz, hogy ezeket meg­szerezhessék, a felsőbb vezetésnek kell ezt terv­szerűen elősegítenie részben továbbképzés, rész­ben a munka közben nyújtandó instruáló jellegű segítség útján. Ez a befektetés bőven megtérül, ugyanis azt kell mindig szem előtt tartanunk, hogy a jó munkaszervezés a kivitelezési munkák hatékonyságának egyik döntő tényezője. Az elvégzendő feladatok ismertetése a dolgozókkal A vezetésnek állandóan szem előtt kell tartania, hogy a szervezési tevékenység csak akkor válik igazán hatékonnyá, ha azok a dolgozók, akiknek munkáját a megteendő szervezési intézkedések közvetlenül, vagy közvetve érintik, ismerik az ál­taluk végrehajtandó feladat célját, a megvalósí­tandó létesítmény rendeltetését. Ahhoz, hogy a dolgozók munkájának az összirá­­nyítás megfelelően kibontakozzék, elsődleges fel­tétel a végrehajtandó feladatokkal, célokkal való azonosulás. Akinek úgy kell dolgoznia, hogy nem látja eléggé munkája értelmét, annak sok-sok problémával kell megküzdenie: részben az objek­tív körülményekkel, részben önmagával. Aljból kell kiindulnunk, hogy általában minden dolgozó olyan munkát végez szívesen, amelynek látja az értelmét. Ezért az építési munkákon dolgozó ve­zetők is tartsák fontos feladatuknak, hogy beosz­tó ttaiknak pontosan megmagyarázzák munkájuk célját. Ha a dolgozó tevékenységét elszigetelten végzi és értelmetlennek látja, akkor gyakran kedv nélkül, hibásan és lassan dolgozik. A rossz munkaszervezés egyik legszembetűnőbb jele, hogy a dolgozók arra fecsérlik erejüket és idejüket, hogy tisztázzák, mit és miért kell ten­niök, ahelyett, hogy folyamatosan végeznék mun-' kájukat. A vezető tehát necsak egyszerűen utasí­tásokat adjon, hanem egyúttal magyarázza meg a munka értelmét és célját is. Az a többletidő, amit erre fordít, az eredményekben bőven megtérül. Ezt azért tartjuk szükségesnek kihangsúlyozni, mivel tapasztalataink szerint a munkahelyi veze­tők igen sok esetben „sajnálják” az időt arra, hogy a dolgozóknak az előzőekben említett tájé­koztatást megadják. A specializáció fokozódásával ennek egyre nagyobb a jelentősége, mivel egy-egy résztevékenységet csak akkor tudnak a dolgozók eredményesen elvégezni, ha ismerik annak az egész munkafolyamatban elfoglalt helyét, szere­pét, a többi munkafolyamathoz való kapcsolódá­sát. A technológiai fegyelem megsértése — aminek következményei gyakran igen nagy kárral járnak — sok esetben arra vezethető vissza, hogy a dol­gozók nem ismerik annak a munkafolyamatnak az összefüggéseit, melynek egyik része az ő tevé­kenységük. Az összefüggések ismeretének hiánya a fő oka annak, hogy nem alakul ki bennük az a felelősségérzet, ami a minőségi munkának nélkü­lözhetetlen feltétele. Abban az esetben, ha pl. egy duzzasztómű épí­tésével összefüggő betonozási munkával kapcso­latban a dolgozók ismerik az összes minőségi kö­vetelmény „miértjét” is, nem valószínű, hogy a prémium minden áron való hajszolását tartják csak szem előtt és emiatt olyan technológiai fe­gyelemlazítást követnek el (például: rossz minő­ségű sóder, vagy cement felhasználása révén), mely az egész műtárgy funkcionálását veszélyez­teti. Ismemiök kell a munkásoknak olyan kérdése­ket is, hogy például milyen hátrányok származ­nak abból, ha nem igazodnak a térbeli organizációs elrendezési tervben előírt követelményekhez. Tá­jékoztatni kell őket arról is, hogy az elvégzendő feladatok megvalósításához milyen anyagok, gé­pek mikortól, milyen mennyiségben fognak ren­delkezésükre állni. A munka szervezettsége szempontjából fontos követelmény, hogy az egyes munkahelyeknek le­gyen átgondolt szervezési tervük és azt ismerje minden dolgozó, aki annak végrehajtásában köz­reműködik. Kifejezésre kell jutnia minden munkahelyi ve­zető magatartásában — az építésvezetőében ép­pen úgy, mint a hrigádvezetőében, hogy munka­társaikat nem szolgai módon engedelmeskedő be­osztottaknak tekintik, hanem olyan társaknak, akikkel a feladatok megvalósításának minden örömét és gondját meg kell osztaniök. Munkafegyelem, mint a szervezettség egyik fontos feltétele A kivitelezési munkák eredményes végrehajtá­sának fontos feltétele a fegyelem. Ez vonatkozik a szervezési előírásdk betartására, a technológiai folyamatok utasítás szerinti végrehajtására éppen úgy, mint a munkakezdés idejének és a befejezés időpontjának tiszteletben tartására, valamint a 234

Next

/
Thumbnails
Contents