Vízgazdálkodás, 1977 (17. évfolyam, 1-6. szám)

1977-12-01 / 6. szám

munkaerő és a munkaeszközök jobb kihasználá­sát, a racionális folyamatok kategóriáinak: a fo­lyamatosságnak, ütemességnek, rugalmasságnak, arányosságnak, gazdaságosságnak jobb érvényesü­lését és a munkafolyamatok zavarmentes végre­hajtását. Különösen az utóbbinak van rendkívül nagy jelentősége a bonyolultabb munkáknál. Nem véletlenül irányítjuk rá erre a figyelmet, hanem azért, mivel tapasztalataink szerint számtalan he­lyen az emészti fel a vezetők és munkatársaik idejét, energiáját, hogy túl sokat kell foglalkoz­niuk különböző zavarok elhárításával. A vezetők túlterhelése, a túlórák jelentős része, a költségek tetemes hányada a zavarok elhárítása miatt kelet­kezik. ■Egy-egy munkánál vagy szervezeti egységnél keletkező zavar számos esetben átgyűrűzik más munkákra is. Gyakori jelenség a többszöri átgyű­­rűzés, melynek elhárítása számtalan esetben nagy erőfeszítésekkel és jelentős anyagi konzekven­ciákkal jár, nem beszélve ennek a munkamorált érintő következményeiről. A végrehajtás közben keletkező zavarok nagy része rendszerint a nem megfelelő előkészítésre vezethető vissza. Sokan ugyanis nem gondolnak arra, hogy a korszerű technikai eszközök és fej­lettebb technológiai eljárások alkalmazása lénye­gesen nagyobb szervezettséget, előrelátást és tervszerűséget igényel, mint az egyszerűbb eszkö­zökkel és eljárásokkal végzett munkák előkészí­tése. Figyelembe véve azt a körülményt, hogy a munkafolyamatokon belül — az előzőekben vázolt okok miatt — az előkészítés szakasza egyre idő­igényesebb, a végrehajtási periódus viszont csök­kenő tendenciát mutat, ezért az itt keletkező za­varok elhárítása a vezetés számára egyre több gondot jelent. Ez arra figyelmeztet, hogy jó elő­készítéssel érdemes a bajoknak elébe menni. Korszerű vállalatvezetési rendszert feltételezve a továbbiakban a gazdasági—műszaki előkészítés és a termelésirányítás rendszerét, működését vizs­gáljuk meg egy vízügyi építőipari vállalat szem­szögéből. A gazdasági—műszaki előkészítés célja: optimális műszaki színvonalon és kedvező eredménnyel lebonyolódó kivitelezés előfeltételei­nek biztosítása. ,, A gazdasági—műszaki előkészítés — a vállalást előkészíti, — kapcsolatot tart a tervezővel és a beruházó­val a tervezés időszakában, — felülvizsgálja és kivitelezésre előkészíti a tervdokumentációkat, — szerződéseket készít elő és köt meg. A központi termelésirányítás célja a termelési programban megtervezett, gazdaságilag és műsza­kilag előkészített termelőfolyamat irányítása, el­lenőrzése és eredményének számbavétele. Ezen belül — a termelési feltételekről és lehetőségekről in­formációkat ad a vállalkozás és műszaki előkészí­tés szerveinek, — biztosítja a termelés tárgyi és személyi elő­feltételeit, — irányítja a termelőfolyamat programszerű lefolytatását, — ellenőrzi a termelés menetét, — koordinálja a termelőfolyamatban részt vevő szervek munkáját, — ellenőrzi a biztonságtechnikai előírások be­tartását, — a programtól való eltérés esetén operatív mó­don beavatkozik, eszközöket és munkaerőt cso­portosít át a főépítésvezetőségek között, — számba veszi a termelés eredményét és biz­tosítja az elkészült építmények átadását, — gondoskodik a befejezett termelés elszámolá­sáról. A munkahelyi (főépítésvezetőségi, építésveze­tőségi) termelésirányítás célja a kivitelezés ter­melőfolyamatainak közvetlen irányítása, az elő­készített, programozott feladatok végrehajtása. A gazdasági—műszaki előkészítés és a termelés­­irányítás összehangolt folyamatának és a folya­matban részt vevő szervek munkájának a meg­szervezése nyújtja a legbiztosabb alapot mind a termelési előfeltételeket biztosító folyamatok, mind magának a termelésnek a megszervezésé­hez. A vállalati műszaki szervezet kialakításának viszont központi problémája a különböző funkciók (feladatcsoportok) pontos meghatározása és ezek egyértelmű és jól elhatárolt megosztása az egyes szervek között. A funkciók kapcsolatait és meg­oszlásukat tünteti fel a táblázat. A funkciók elhatárolásának nehézségéből adó­dó szervezési problémákat nem a munkamegosz­tás csökkentésével, hanem —■ a szükséges mértékű fejlesztésével, — egyidejűleg azonban pontos feladatköri el­határolással és Feladat­meghatározás Kivitel előírása Kivitel irányítása Tervezés távlati és középtávú éves, negyedéves Tervez őintézeti tervezés kiviteli terv költségvetés, organizációs terv Műszaki irányítás technológiai fegyelem terv szerinti kivitel Programozás ihatáridőzés részlegek szintjén Műszaki elő­készítés adaptálás, Termelés irá­nyítása kooperáció koordináció munkahelyek programozása technológiai normák feladatok kiadása, teljesítés, ellenőrzés 232

Next

/
Thumbnails
Contents