Vízgazdálkodás, 1977 (17. évfolyam, 1-6. szám)
1977-12-01 / 6. szám
'Szervezés és hatékonyság ii. Előző számunkban fenti cím alatt megjelent tanulmányunkban vázlatos áttekintést adtunk a vízügyi szervek munka- és üzemszervezési problémáiról, feladatairól és érintettünk néhány szervezési alapfogalmat, valamint szervezési alapelvet. Jelenlegi cikkünkben — figyelembe véve a gyakorlati élet követelményeit, igényeit — röviden a kivitelezési munkák szervezésével foglalkozunk. A kivitelezés szervezése Nem szorul különösebb bizonyításra, hogy a beruházások megvalósításának rendkívül fontos fázisa a kivitelezés. Ennek szervezettsége nagyban hozzájárul a munkaerővel, anyaggal, energiával, gépekkel felszerelésekkel, pénzeszközökkel való takarékos gazdálkodáshoz, a munkafegyelem megszilárdításához, a határidők betartásához és nem utolsó sorban a megvalósítandó objektumok megfelelő minőségben történő kivitelezéséhez. Az említett tényezőknek külön-külön is, de együttes hatásukban különösképpen nagy szerepük van abban, hogy a rendelkezésre álló erőforrások miként kerülnek felhasználásra. Ha arra gondolunk, hogy a vízügyi beruházások általában nagy volumenűek, könnyen beláthatjuk, a szervezettség fokozásával elérhető néhány százalékos megtakarításnak is óriási jelentősége van. Mindezeket figyelembe véve igen nagy felelősség hárul vízépítőipari szervezeteink vezetőire a kivitelezési munkák előkészítésének és végrehajtásának megszervezése terén. Ennek jelentőségét növeli a különböző munkafolyamatoknál alkalmazott gépek, felszerelések egyre nagyobb száma, a technológiai eljárások bonyolultabbá válása, a specializáciő fokozódása stb. A kivitelezési munkák előkészítése Általános tendenciaként figyelhetjük meg a vízügyi ágazatban éppen úgy, mint a népgazdaság egyéb területein, hogy a különböző munkafolyamatok előkészítésének egyre nagyobb a jelentősége a sikeres végrehajtás szempontjából. Általában növekszik az előkészítési szakasz időigénye, ami a feladatok bonyolultságának fokozódására vezethető elsősorban vissza. Természetesen mindez összefügg korunk rohamléptekkel előrehaladó technikai fejlődésével és a specializáciő fokozódásával. Az előkészítési fázis szinte mindenütt egyre nagyobb jelentőségű és meghatározó szerepet tölt be a végrehajtás sikere szempontjából. Ezt figyelembe véve, a vezetésnek mindenütt nagy gondot kell erre a tevékenységre fordítania, mivel a körültekintés hiányának egyre nagyobbak a káros következményei. Ezek megmutatkoznak többek között: — a végrehajtás során szükségessé váló számos korrigáló jellegű intézkedés meghozatalában; — kisebb vagy nagyobb mértékű szervezetlenségben (ennek rendkívül súlyos következményei lehetnek a munkamorál terén is); — a munkák késedelmes elvégzésének kihatásaiban (a létesítmények üzembe helyezésének elhúzódásában; az üzemelési, vagy védekezési biztonság csökkenésében); — a növekvő költségtényezőkben; — a munka termelékenységének csökkenésében, illetőleg nem kielégítő mértékű növekedésében; — más feladatok késleltetésében (pl. gép- és munkaerő-átcsoportosítás miatt). Nem szorul különösebb bizonyításra, hogy minél bonyolultabb technológiai eljárások kapcsolódnak a különböző munkafolyamatokhoz, annál több szakértelmet, hozzáértést, körültekintést igényel az előkészítés szakasza. Ugyanis ilyen körülmények között lényegesen több és magasabb rendű a szervezés szempontjából figyelembe veendő tényezők (elemek) száma, mint az egyszerűbb eszközökkel és kezdetlegesebb eljárásokkal végzett munkák esetén. Nyilvánvaló, hogy például egy olyan töltésépítési munkának az előkészítése, amelyet ma géplánc segítségével végzünk, viszonylag kis létszámmal, lényegesen bonyolultabb, mint ugyanezé a munkáé volt valaha, amikor azt jóval több ember végezte egyszerű eszközökkel. A különböző — főleg a nagyobb volumenű vízügyi beruházások kivitelezéséhez kapcsolódó — munkafolyamatok előkészítésénél messzemenően szem előtt kell tartanunk, hogy akkor beszélhetünk megfelelő szervezettségről, ha 1. a feladatok, folyamatok és szervezetek egymással összhangban megf elelnek a céloknak; 2. az anyagi eszközök egymással összhangban vannak (pénz, munkaerő, gép, anyag, energia stb.). A célok, feladatok, folyamatok, szervezetek, valamint a pénz, munkaerő, gép, anyag stb. harmóniáját az alkotóelemek és az egész rendszer (melynek keretén belül a munkafolyamatok lebonyolódnak) működésének kibernetikai módszerekkel történő szabályozása útján érthetjük el. Ez anynyit jelent, hogy elemekre kell bontani a különböző folyamatokat, tisztázni kell az elemek közötti összefüggéseket, pontosan és egyértelműen meg kell határoznunk a folyamatok kiinduló, közbülső és befejező szakaszait, valamint azokat a ráhatásokat, amelyektől az egyes szakaszok lefolyása függ. Ez a módszer elősegíti a felesleges munkák megszüntetését, az indokolatlan párhuzamosságok kiküszöbölését, a folyamatok egyszerűsítését, a 231
