Vízgazdálkodás, 1977 (17. évfolyam, 1-6. szám)

1977-12-01 / 6. szám

Ma a vezetőkkel szembeni követelmények állandóan nőnek, s ez elmélyültebb tudást, mély politikai meggyő­ződést és jó vezetőkésizséget követel mindenkitől. A ve­zetőnek az is feladata, hogy állandóan és konszernen ké­pezze magát. Aki ezeknek — akár párttag, alkár párttan­­kívüli — magas szinten megfelel az ma hazánkban ve­zető lehet. (Ez így igaz a vízügy területén is.) A szocialista értelmiség előtt nincs adminisztratív aka­dály, hogy vezető legyen, de tegyük rögtön hozzá: mia az értelmiség a vezető utánpótlás nem egyetlen forrása. Ez nem is lenne helyes, mert kizárnánk a lehetőséget, hogy a termelőmunka által formált emberek frissítsék vezető állományúinkat. Azért sem lenne helyes, mert nem (tud­nánk (fenntartani a társadalmi struktúra rugalmasságát és nyíltságát. Politikai érdekeink fűződnek iáikhoz, hogy a munkások és parasztok legjobbjai a társadalmi, gaz­dasági és kulturális élet területén vezető posztokat tölt­senek be. Éppen ezért hangsúlyozza az MSZMP KB 1973-as határozata, hogy az elkövetkezendő években egyik fontos feladatunk a fizikai munkások közötti ká­dermunka kibontakoztatása. Elvtársi beszélgetések, kapcsolatok Az elmúlt években társadalmi méretekben jelentős erőfeszítések voltak — biztató eredménnyel — ezen a téren. Tudatos és tervszerű politikai és szakmai iskoláz­tatással és gyakorlati megbízatásokkal fejlesztettük és fejlesztjük képességeiket, vezetői rátermettségüket. Eb­­hen a kérdésben a vízügyi ágazatban a kezdeti lépése­ket megtettük. Éppen ezért tartotta a vezetés alapve­tően fontosnak, hogy (kidolgozzuk és összefoglaljuk az e területen végzendő legfontosabb feladatainkat. Ezt tar­talmazza az „Irányelv a munkásak körében végzendő személyzeti és kádermunka feladataira” című anyag, mely 1977. május 10-én jelent meg. A következőkben a téma néhány alapvető területével és összefüggésével foglalkozunk. Az egyedül helyes megközelítési mód, ha a kérdést széles értelemben fogjuk fel és kezeljük. Ez azt jelenti, hogy munkásaink széles tömegére terjesszük ki tevé­kenységünket és ezáltal a helyzetet, ill. a tendenciákat alapvetően befolyásoljuk. A széles alapokon nyugvó sze­mélyzeti munka szűkebb (területe a kimondottan káder­­utánpótlást szolgáló tevékenységünk. Ha ezt a logikát el tudjuk fogadni, akkor nekünk is első helyen a fizikai dolgozók egészére kiterjedő személyzeti munkáról kell szólnunk. Legfontosabb feladat, hogy rendszeresen figyelemmel kísérjük és értékeljük a fizikai dolgozók erkölcsi, politi­kai és szociális helyzetét és az ebből fakadó magatartá­sukat, munkájukat. E feladat elvégzése mindenékelőtt a velük közvetlen kapcsolatban levő vezetők dolga. Rendszeresen beszélgetésieket kell folytatni a munká­sokkal — előre végiggondolt szempontok alapján — reális véleményt, értékelést kell róluk kiiailalkíitani. Ezek az értékeléseik úgy lehetnek teljesek, ha tartalmazzák a helyi párt-, szakszervezeti és KISZ-csoportvezetők, szo­cialista brigádvezetők véleményét is. Fontos követelmény ebben a munkában, hogy az egységvezetők a véleménye­ket és értékelésieket rendszeresen és szervezetten igé­nyeljék, különösen az alábbi kérdésiekben: — Kik azok, akik káderutánpótlásként számításba ve­hetők? — Hogyan ítélik meg a vállalathoz való hűségüket, kik lehetnek törzsgárdatagok? — Kik azok a munkások, alkliket állami, politikai is­kolára küldhetnek? — Kik azok, akiknek kitüntetést, jutalmat, vagy bér­emelést adhatnak? És végül: — Kik azok, akiknek lakásépítését, vállalati támoga­tással segíthetik? stb. A felsoroltakon kívül ezek a beszélgetésiek minden ún. emberi, magán vagy más természetű kérdés és problé­ma megbeszélésére és a segítség nyújtásra is messzeme­nően alkalmasak. Azt 'hisszük nem kell részletesebben magyarázni miiért hagy jelentőségű ha az eszmecserék létrejönnek és tar­talmasak lesznek. Csak azt hangsúlyozzuk, hogy ezek ré­vén munikásis águnk őszintén és konkrétan véleményt mondhat. A kérdéseket megválaszolhatjuk, helyzetükön segíthetünk, s ezáltal a vezetők és a munkások kapcso­lata mélyül, a kölcsönös bizalom erősödik. A vezetés kontrollja szélesedik és a döntésiek megalapozoittabbak lesznek. Munkásságunk részt vesz ily módon is a hata­lom gyakorlásában, közérzete jó lesz, helyzete javul és a vállalathoz valló hűsége tovább mélyül. Lehetne az esz­mefuttatást folytaim — s eljutnánk oda — talán mun­kaerőgond jaánk is enyhülhetnének, de most ennek rész­letezésére nem vállalkozhatunk. Őszinte nyílt légkörben A szocialista demokrácia szélesítésének egyik bevált formája ha vezetői 'értekezleteken, különböző más veze­tői fórumokon a muntoáskollekhvák által delegált trnun­­káslképváselők rendszeresen részt vesznek. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy nem formális részvételre gondolunk, hanem tartalmas munkára! Ezért felkészülési lehetősé­güket biztosítani kell. Alakítsunk ki olyan légkört, mely lehetővé teszi, sőt igényli a nyílt és őszinte vélemény­nyilvánítást. De kéri és segíti azt is-, hogy a munikáslkép­­viselők, mimkástáirSaik körében tájékoztatást adjanak és mozgósítsák őket a döntések végrehajtására. Ez is állan­dó és folyamatos munkát kíván és nagymértékben elő­segítheti munkásaink vezetőivé válását. Igazgatóink, vezérigazgatóink és minden vezető fon­tos feladata, hogy rendszeresen találkozzon a munkások­kal, beszélgessen velük, kérje véleményüket. Miről? A termelékenység, a munkafegyelem', a munkaidő-kihasz­nálás, a munkahelyi légkör alakulásáról, a keresetről, szociális helyzetről, a (munkaegészségügy, munkavéde­lem kérdéseiről, stb. Fel lehet használni a 'találkozáso­kat a tájékoztatás és tájékozottság fokozására, a felada­tokra történő mozgósításra, gondjaink megosztására', de hasznos lehet közvetett módon munkásaink nevelésiére és a legjobbak kiválasztására iis. A vezetőutánpótlás-nevelésnek fontos követelménye, hogy minél szélesebb bázisra épüljön és minél több for­rásból táplálkozzon. Ugyanakkor nélkülözhetetlen, hogy az emberek szakmai, politikai és műveltségi színvonala állandóan gyarapodjék, s mind korszerűbb, magasabb szintű legyen. Éppen ezért egyre nagyobb jelentőségű a fizikai dolgozók ideológiai-politikai, szakmai képzése és továbbképzése, ill. a művelődésinek szélesítése és el­mélyítése. Ideológiai-politikai ismereteik gyarapítását a helyi párt-, szakszervezeti, KISZ-szervek oktatási rendszeré­ben meg tudják oldaná. Az eredményességnek azonban van egy nagyon fontos feltétele, mégpedig az, hogy is­meretterjesztő munkánk tartalmában és módszereiben megfeleljen az adott hallgatóság fejlettségi szintjének, a munka közérthető, követhető és konkrét legyen. Olyan kérdésekkel foglalkozzék, mely közel áll a hallgatóság­hoz és lehetővé teszi aktivitásukat. Ha ezeket nem biz­tosítjuk, iákkor az elvek élvek maradnak, a politika holt anyaggá válik és -nevelési, tudatformálás céljainkat nem érjük el. Ezt a munkát a vízügyi szerveink nagy része végzi, de még igen sok tartalékunk van. Segítsünk a tanulásban, szakmai képzésben A szakmai képzést és továbbképzést a regionális jel­legű, vagy helyi tanfolyamokon (szintén meg lehet ol­dani. Arra fordítsuk a fő figyelmet, hogy elsősorban a munkások által betöltött munkakörökre előírt s képesí­téssel nem rendelkező betanított munkások ‘és. segéd­munkások szakmai képzését segítsük. Szakmunkásaink továbbképzésiét pedig szakmájukban ill. rokon szakmák megtanulásában biztosítsuk. S mindezt úgy szervezzük meg, hogy a fizikai dolgozók továbbképzését legalább 5—8 évenként biztosítsuk. Miért nagy jelentőségű kérdés ez? Tudott dolog, hogy ágazatunkban is egyre növekszik a technikai színvonal, 219

Next

/
Thumbnails
Contents