Vízgazdálkodás, 1977 (17. évfolyam, 1-6. szám)

1977-12-01 / 6. szám

Tennivalóink, feladataink Káder-és személyzeti munka a munkások között A vízügyi ágazatban — az elmúlt két évben lerak­tuk a káder- és személyzeti munka alapjait, kiépítettük rendszerét. Szabályoztunk minden lényeges munkaterü­letet. A legjelentősebbek: kialakítottuk a vezetők beszá­moltatási rendjét, kiadtuk a minősítési munkát segítő irányelveket, megjelentettük a munkahelyi vezetőto­vábbképzés teljes dokumentációját, rövidesen kiadjuk az új képesítési előírásokat. Szabályoztuk a társulatok­­náu végzendő káder- és személyzeti munkát, meghatá­roztuk a munkások között végzendő legfontosabb fel­adatainkat. Miért volt fontos a munkarendszer kialakítása? Azért, hogy jelentkező feladatainkat tisztán és világosan lás­suk, azok elvi alapjai egységesek legyenek. A célok és feladatok összefüggése, egymásra épülése logikus, végig követhető legyen. Azért is, hogy cselekvésednikst közelít­sük egymáshoz és minden vezető, minden lényeges kér­dés eldöntésénél rendelkezzen a szükséges útmutatások­kal. Fontos hangsúlyozni azt is, hogy ezzel még osaik az el­ső lépéseket tettük meg, eMndultunfc egy úton, melyen azonban végiig kell menini! Az elkövetkezendő évek mun­kája, hogy közösen kialakított feladatainkat, követ­kezetesen & mindig alkotó módon végrehajtsuk. Előt­tünk van tehát az 'emberekre, embercsoportokra formált munka idősszaka, melynek eredménye lesz, hogy minden elv és elképzelés — mindig szigorúan alkalmazkodva az élethez — szinte önmagát formálva és továbbfejlesztve működjék és éljen. Meg kell jegyezni, hogy a káder- és személyzeti munka jellege és tartalma olyan, amely fo­lyamatos fejlesztést és rugalmas alakítást igényel, és szorosain illeszkednie kell az adott időszak politikai, gaz­dasági, társadalmi célkitűzéseihez, fejlettségi szintjéhez. Ezért fontos feladat a naprakészség és a korszerű to­vábbfejlesztés biztosítása. A fent vázoltakat egyetlen követelményben foglalhat­juk össze: a káder- és személyzeti munka továbbfejlesz­tésének alapvető követelménye, hogy szerves egészet ké­pezzen az ágazat egyéb más törekvéseivel és feladatai­val, onnan táplálkozzék, azt szolgálja sajátos rendsze­rével, módszereivel. A folyamatok közötti, törvényszerű dialektikát juttassa mindig érvényre. Ezen az úton le­het elérni és biztosítani, hogy a káder- és személyzeti munka politikai tartalmát fokozzuk! A növekvő igényekhez igazodva A következőkben e kérdés néhány összefüggésére és lényeges területére utalunk. A munka politikai tartal­mának mélyítése feltételezi, hogy a begyakorolt módsze­reket újra végig kell gondolná az új feladatokhoz igazí­tani. A követelmények szintjét állandóan emelni kell, ugyanakkor nagyfokú igényességgel növelni a munka hatékonyságát. Ez jelentheti többek között a hatáskörök észszerű, reális decentralizálását és gyakorlásához szük­séges eszközök és feltételek folyamatos biztosítását; Nagyon fontos követélmény, hogy kidolgozzuk és ál­landóan szem előtt tartsuk a káderutánpótlásá és képzé­si terveket, s ezeknek érvényt szerezzünk. Mindez nem képzelhető el másként, mint hogy vezetőink és személy­zeti dolgozóink kezdeményező és alkotó készségét fej­lesszük és fokozzuk: Ahhoz, hogy tervezni tudjunk, döntéseinket jól meg­alapozhassuk és a feladatok végrehajtását segítsük, fo­kozni kell minden szinten és területen az ellenőrző mun­kát megtöltve korszerű tartalommal, módszerekkel. Eh­hez nyújtottunk segítséget, mikor kidolgoztuk a vezetők beszámoltatási rendszerét, ennek legfontosabb szempont­jait a káder- és személyzeti munkában. így — többek között — biztosítani lehet, hogy érvényesüljön az elv: „minden vezető az első számú felelős a maga területén a káder- és személyzeti munkáért”. E munka politikai tartalmát gazdagítja az is, ha nyugodt és elmélyült elem­ző munkával, nyílt és demokratikus módon a szocialis­ta demokrácia fórumait felhasználva, személyesen fog­lalkozzunk az emberek, csoportok ügyes-bajos dolgai­val, jogaikkal és kötelességeikkel. Az is egyértelmű: növelni kell a munka minőségét és mennyiségét. Ezért fontos, hogy a személyzeti apparátus felkészültségét a növekvő igényekhez igazítsuk. Fontos, világos és jól körülhatárolt követelményeket kell meg­fogalmazni apparátusunk számára és azokat szigorúan számon kell kérni. Ez feltételezi, hogy a személyzeti osztályoknak olyan eszközeik, körülményeik legyenek, hogy feladataikat végre tudják hajtani. (Ma még nincs meg mindenhol.) Az előbbiekben említettük, hogy néhány dokumentu­munk „irányelv” formájában látott napvilágot. Ennek oka és magyarázata, hogy a témák jellege és természe­te nem bírja el, de meg sem kívánja az „utasítás” stí­lusát és követelményeit. Emberekről, politikai jellegű munkáról, receptet el nem tűrő kérdésekről van szó! Gondoljunk csak a minősítés folyamatára, mely olyan feladat, amit minden emberre külön-ikülön kell (kidolgoz­ni. Az okok között az is szerepel, hogy a témák egy ré­szét nem lőhet egy-két év alatt megoldani, csak hosszú távú előrelátással, több éven át léphetünk előre sikere­sen. Ilyen többek között a munkások közötti kádarmum­­ka jó néhány összefüggése, mely nálunk mindig napi­renden lesz és mindig meg-meg újuló formában felada­taink között szerepel. A káder- és személyzeti munka politikai tartalmának taglalásakor utalni kell egy nagyon fontos követelmény­re, melyben — tapasztalataink azt mutatjiáik — sok az adósságunk. Tudott dolog, hogy minden határozat, uta­sítás', irányelv-elképzelés és törekvés csak akikor váüik élővé és hatékonnyá, ha azt minden érintett a maga te­rületén, a munkahelyén jelentkező feladatok megoldásá­ra alkalmazza, konkrétan és pontosan. Minden formális átültetés gyökértelen és nem terem gyümölcsöt. Ma még több helyen és esetben találkozunk olyan intézkedések­kel, terveikkel és utasításokkal, mely szinte teljesen azo­nos a központi elképzelésekkel. Csak nyomokban lehet felfedezni bennük az alkotó elme okos megjelenését és a konkrét helyzet, konkrét elemzéséből származó követ­keztetéseket, tennivalókat. Ezzel szemben úgy gondol­juk, hogy a káder- és személyzeti munka helyes gyakor­lata csak az lehet, ha céljaiban és elveiben egységes alapon, de formájában és módszerében sokoldalúan, gaz­dagon és sokféle árnyaltságban van jelen vezetőink te­vékenységében. Ha szemléletesek akarunk lenni ez azt is jeleníti: más­ként kell a követelményeket meghatározni, megfogal­mazni, teljesítésüket segíteni és végrehajtásukat számon kérni egy művezetőtől, mint egy vállalat igazgatójától. Eltéréseknek kell lenni ebben a munkában a vállalat igazgatója és helyettese között is. Véleményünk, hogy amíg ezekben nem tudunk jelentősen előrelépni mély és megalapozott sikereink nem szüléinek! Ez is kapcsolatban van a politikai követelménnyel és az irányelvj elleggel, 217

Next

/
Thumbnails
Contents