Vízgazdálkodás, 1977 (17. évfolyam, 1-6. szám)

1977-02-01 / 1. szám

METEOROLÓGIAI VILÁGNAP Az időjárás és a víz A Meteorológiai Világszervezet (WMO) az 1977. évi Meteorológiai Világnapot „AZ IDŐJÁRÁS ÉS A VÍZ” jegyiében rendezi meg a viliág minden országában. Ezzel a címszóval hangsúlyozni kívánják a meteorológiai és hidrológiai jelenségek szoros összefüggését, illetve a WMO hidrológiai tevékenységét. A levegő és a víz környezeti ártalmaktól legjobban fe­nyegetett természeti érték, amelyek tisztaságának meg­őrzése nemzetközi együttműködést kíván. Az 1977. évi Viliágnapnak különleges jelentőséget ad, hogy a március 23-án tartandó Világnap időszakában ülésezik az Egyesült Nemzetek Vízügyi Konferenciája Mar del Plata-ban, Argentínában. A Meteorológiai Világszervezet létrehozása idején szakterületének tekintette — az Egyesült Nemzetek sza­kosított szerved sorában — a hidrometeorológiát. A 60-as évek második felében a Nemzetközi Hidrológiai Decen­nium időszaka alatt érlelődött meg az az elhatározás, hogy a tevékenységet a hidrológia teljes területére ki kell terjeszteni. Az 1975. évi kongresszus azt az elgon­dolást emelte határozattá, midőn a hidrológiát a mete­orológia mellett kiemelt szakterületté nyilvánította. A hidrológiai tevékenység szervezetté tételét a Titkárságon szervezett Hidrológiai és Vízgazdálkodási Főosztály biz­tosítja és nemzetközi méretekben a Hidrológiai Bizottság koordinálja. Az ún. Operatív Hidrológiai Program — az UNESCO Nemzetközi Hidrológiai Programja mellett — a legjelentékenyebb és sokoldalú nemzetközi világmére­tű együttműködést 'hozta létre, méghozzá a hidro4ó|gia gyakorlati alkalmazása szempontjából. A WMO a nem­zetközi szervezetek által rendelkezésre bocsátott pénz­ügyi keretekből nagy hidrológiai és vízgazdálkodási nemzetközi projecteket támogat, így jelenleg — többek között — a Níluson, a Nigeren és az Amazonason folyik a hidrológiai észlelőrendszer fejlesztése és vízgazdálko­dási alkalmazásának elősegítése. Kiemelt feladatként szerepel a vizsgálatokban a kli­matikus változások és az időjárás módosítása, amelyek főként az 1973. évi afrikai és az 1976. évi nyugat-euró­pai aszály hatására váltak sorsdöntő problémákká. A WMO részt vesz az Egyesült Nemzetek környezetvédel­mi programjában, amelyek a környezeti szennyezések, a tropikus ciklonok, aszályok és a vízminőség és lég­szennyezés-észlelés területén folynak. A Meteorológiai Világnap alkalmából kibocsátott WMO-tájékoztató örömmel állapítja meg, hogy a nem­zeti hidrológiai szolgálatok erőfeszítései nyomán az utób­bi 50 évben több ismereteit szereztünk a hidrológia és vízgazdálkodás területén, mint amennyit az előző 5000 évben gyűjtött össze az emberiség. Ennek ellenére saj­nálattal Ikelil megállapítani, hogy évente emberek ezreit kell az árvizek pusztításai elől elmenekítená, az árvizek óriási károkat okoznak és egyidejűleg a világ számos pontján a szárazság hatására éhínségek veszélyeztetik emberek millióit. A WMO ennek megfelelően a hidroló­gia területén az árvizek és az aszály elleni küzdelmet tűzte ki fő feladatául. Az időjárás és a víz szerencsétlen kombinációjaként jelentkeznek a pusztító árvizek, amelyek közül a legna­gyobb pusztítást 90 évvel ezelőtt a Huang Но (Sárga folyó) okozott, áttörve 20 m magas gátját, Svájc terü­leténél háromszor nagyobb 'területet elöntve, s közben kereken 6 millió ember halálát okozva. Az emberélet­ben Okozott károk, éppen a hidrológia fejlődése követ­keztében lehetővé váló előzetes 'kiürítéseik hatására ma már elenyészőek ehhez képest, az anyagi károk ugyan­akkor megsokszorozódtak. Az Egyesült Államokban a Connecticut folyó 350 mm csapadékot kapott a vízgyűj­tőjén, amelynek eredményeiként 186-an haltak meg és több mint 2 milliárd dollár értékű anyagi kár keletke­zett. A technológiai fejlődés főleg az észáki félteke fej­lett világaiban jól működő árvíz-előrejelző szolgálatokat hozott létre, amelyek előzetes figyelmeztetéseik és előre­jelzéseik révén a védekezést és a kiürítést lehetővé te­szik, főleg nagyvízfolyások mentén. Egyedül Ázsiában az árvizek és a vihar-dagályok okozta évi kár mefgha­­ladja a 3 milliárd dollárt. Az aszály-károk nem kevésbé riasztóák és épp úgy pusztítják az emberéletet, mint az anyagi javakat. Az afrikai Szahel zónában 1968 nyarától 4 évig egyáltalán nem hullott csapadék. A lakosság kénytelen volt elköl­tözni, vagy éhen, szomjan halt. A nemzetközi segítség általában túl későn érkezett. A WMO az előbbi problémák megoldására előmoz­dítja az időjárási és hidrológiai adatok gyűjtését a na\gy vízépítési létesítmények, például a tározó gátak túlfo­lyóinak méretezéséhez. A vízveszteséget csökkentő mód­szereket dolgoznak ki és ehhez megfigyelés alatt tartják a vízfelületek és a szárazföld párolgását. Vizsgálják az öntözés hidrológiai kérdéseit, valamint a csapadék és az öntözés egymásra hatását. Érdekes megemlíteni a szól és a tavak vízszintváltozásainak, belső áramlásainak ösz­­szefüggését. Világviszonylatban 130 ezer csapadékmérő állomás, 8 ezer párolgásmérő kád és 50 ezer vízhozam­­mérő állomás, továbbá számos hordalék- és vízminőség­észlelő állomás adatait gyűjtik annak érdekében, hogy a hidrológiai folyamatot megfigyeljék és a káros hatá­sokat lehetőleg megelőzzék. A környezeti beavatkozások­kal függ össze a mesterséges csapadékkeltés, a mester­séges beolvasztás és párolgáscsökkentés. A WMO építi ki a Földi Időjárásjelző Szolgálatot (WWW), amely a föl­di észlelő, távközlő és adatfeldolgozó rendszert tartal­mazza. Az egész világot átölelő operatív napi nemzet­közi együttműködés mintája lehet a békés egymás mel­lett élés jegyében megszervezhető egyéb mindennapi együttműködéséknek. A következőkben a legnagyobb erőfeszítéseket az ún. Hidrológiai Operatív Többfeladatú Rendszer (HOMS) 'kidolgozására kívánják összpontosí­tani, amely alkalmazható lesiz különböző éghajlati és 21

Next

/
Thumbnails
Contents