Vízgazdálkodás, 1977 (17. évfolyam, 1-6. szám)
1977-02-01 / 1. szám
természetföldrajzi adottságok között a hidrológiai információk különböző fejlesztési szintjén a föld legtöbb vízgyűjtő területén. A rendszer kidolgozása természetesen legalább 10 éves időtartamot vesz igénybe. A víz a mindennapi élet nélkülözhetetlen alapanyaga, amely nélkül emberi élet és gazdasági fejlődés elképzelhetetlen. A Föld édesvízkészletét a nap energiája a légkörön (keresztül újítja meg nap mint nap. így a levegő az édesvízkészlet szállító pályája és szállító eszköze, vagyis a légkörrel és a víz földi körforgásával foglalkozó szakemberek együttműködése a vízgazdálkodás további fejlesztésének a kulcsa. Ebben a hidrológiai körfolyamatban az emberi tevékenység könnyen környezeti ártalmakat okolhat, amelyek kiküszöbölése szintén a két tudományág szoros együttműködésével lehetséges. Az Időjárás és a Víz jegyében ünnepelt 1977. évi Meteorológiai Világnap így nemcsak a meteorológusok és a hidrológusok, hanem az egész emberiség problémáját fejezi ki. * * * A WMO Operatív Hidrológiai Programjában hazánk is részt vesz. Az 1972—76. évi időszakban a VITUKI volt a koordináló intézet a hidrometriai műszerek összehasonlító vizsgálatában és a javasolt egységes tematika alapján számos vízállásíró és sebességmérő szárny vizsgálatát végezték el 10 országban. Az 1976—80. évi időszakra a hordalékszállítás, ezen belül különöslképpen a hordaléfcménés egységesítésére vonatkozó témakör felelőse, és egyidejűén a hidrológiai mérések munkacsoport elnöke magyar kutató. 1972 óta hazánk képviselője tagja a Hidrológiai Bizottság tanácsadó csoportjának és így folyamatosan van lehetőség a hidrológiai feladatok áttekintésére. A hazai érdeklődést bizonyította az 1976. márciusában a Magyar Hidrológiai Társaságban telt ház mellett tartott ülés. * * * Hazánkban a meteorológusok és hidrológusok együttműködése hagyományosan szoros. Ennek (bizonyítékát adja az 1977. évi Meteorológiai Világnap is, amely alkalommal a Magyar Meteorológusok Egyesülete a Magyar Hidrológiai Társasággal közösen rendez tudományos ülést egy metearoioigus (Or. Bodolai Istvánná) és egy hidrológus (Dr. Kienitz Gábor) előadóval. A Meteorológiai Világnap alkalmából a magyar vízgazdálkodás szakemberei az Időjárás és a Víz szoros kölcsönhatását hangsúlyozva melegen üdvözlik a két szakterület együttműködését és további közös eredményeket kívánnak. Starosolszky Ödön VITUKI Talajjavítás a Szovjetunióban A szovjet sajtó a világ legnagyobb méretű talajjavítási programját kommentálja, amely ez év májusában tizedik évfordulójához érkezik. A programot 1966-ban fogadták el. Az egész szántóterület mintegy 8 százalékát alkotják a lecsapolt és öntözött földek, amelyek a földművelés bruttó termelésének egynegyedét adják. Tíz év alatt 14,7 millió hektár földet szárítottak ki, illetve kapcsoltak be az öntözési hálózatba. A talajjavítás üteme különösen a kilencedik ötéves tervidőszak utolsó két évében gyorsult meg. Igen gyorsan növekszik a rizs vetésterülete: a rizstermesztés már elérte az évi 2 millió tonnát. Észak-Kaukázusban befejeződött a hatalmas víztároló építése, amely csupán a krasznodari területen évi egymillió tonna rizs betakarítását teszi lehetővé. Szovjet Közép-Ázsia sivatagos területeinek művelés alá vonásával és öntözésével a kilencedik ötéves tervidőszakban több, mint egymillió tonnával nőtt a begyűjtött nyersgyapot mennyisége. A Volga-vidéken a garantált gabonatermesztés hatalmas bázisa jön létre, ahol az öntözött földek területe tíz év alatt a hatszorosára növekedett és elérte a 950 ezer hektárt. 1980-ig az öntözött táblák területe meghaladja az 1,5 millió hektárt. A talajjavítása munkák ma gyakorlatilag az ország valamennyi területére kiterjednek, s olyan szakember, mint Alekszejevs2kij, a Szovjetunió talajjavítás! és vízgazdálkodási minisztere nyíltan megmondja, hogy öntözés, illetve az ingoványos területek lecsapolása nélkül a XXV. pártkongresszus (1976. február— március) mezőgazdasági célkitűzéseit lehetetlen lenne megvalósítani. A talajjavítással — a szervezetek és a vállalatok talajjavítási szolgálatának keretében — 1 millió 300 ezer ember foglalkozik. A tizedik ötéves tervidőszakban (1976—(1980) 9,5 millió öntözött és lecsapolt földet vonnak (be a mezőgazdasági termelésbe. Ezek a földművelés bruttó termelése növekedésének 40 százalékát adják. Általában a víz ésszerű felhasználását úgy tekintik, mint jelentős gazdasági problémát, amelyet a tudományos-technikai haladás eredményeinek teljes felhasználásával kell megoldani. A fantasztikum Világából a konkrét kutatásokig és a tervek kidolgozásáig jutott el az az elgondolás, hogy Közép-Ázsia, Dél- Kazahsztán, ÉszakéKaukázus és Ukrajna vízkészleteit az északi és a szibériai folyók vizének egy részével töltik fel, úgy, hogy e folyókat délre irányítják. A Pravda közleménye szerint a szibériai folyók vízhozamának 3—4 százaléka másfélszeresére növelhetné Közép-Ázsia és Kazahsztán víztartalékait. A terméshozam ma még nagyon is függ az időjárási viszonyoktól. A közeljövőben — a komplex gépesítés, a kemdzálás és a talajjavítás segítségével — ez a függőség a minimumra csökken a szovjet mezőgazdaságban. Analolij Sztreljanij „VÍZMŰ” az Antarktiszon Új vízszolgáltató rendszer kezdte meg működését a „Vosztok” szovjet sarkvidéki állomáson, amely bolygónk leghidegebb pontján található. Itt mérték a legalacsonyabb hőmérsékletet, mínusz 88,3 Celsius fokot. A rendszer üzembe helyezésével megoldódott a kutatók utolsó létproblémája is. A „sarki”, melynek fő egysége az 5 méter mélyen a jégbe süllyesztett, hatalmas elektromos vízmelegítő, mintegy 700 m:l vizet szolgáltat naponta, mely nemcsak a táplálék elkészítéséhez elegendő, hanem a zuhanyozók állandó vízellátását is biztosítja. (APN) 22
