Vízgazdálkodás, 1977 (17. évfolyam, 1-6. szám)
1977-02-01 / 1. szám
„Egy folyó — nyolc ország Talán ez a jelmondat fejezi ki legjobban a Duna nemzetközi jelentőségét. Annak a folyónak a jelentőségét, amely 8 országot közvetlenül, de összefüggéseiben egész Európát érinti. S amelynek partjai mentén élő népek társadalmi-gazdasági helyzetét, fejlődését maga a Duna, annak kiépítettsége, hasznosítási foka önmagában is sok tekintetben befolyásolja. A közel 3000 km hosszúságú Duna egy-egy országon belüli A Duna komplex hasznosítása olyan horderejű — több évtizedre kiterjedő — feladat, amelynek megoldása Európa nagy részének gazdaságföldrajzi változását jelenti. A komplex hasznosítás hosszú távú előrelátást követel valamennyi érintett országtól. A Duna vízgyűjtőjén jelenleg 71 millió lakos él. Számuk az összekötő csatornák kiépítése után — az érdekeltségi terület növekedésével — 240— 250 millió főre emelkedik. * Dr. Nagy László OVH főosztályvezető-helyettes előadása az Újságírók Duna Konferenciáján. A DUNA magyarországi szakaszának hasznosítása hasznosítása, hajózásra, energiatermelésre, vízellátásra, öntözésre, üdülésre és vízi sportolásra alkalmassá tétele, vízminőségének megőrzése és javítása, valamint az árvízkárok elhárítása csak a folyó egészére vonatkozó átfogó, komplex tervbe illeszkedve valósítható meg. A 817 000 km2-es vízgyűjtő terület és a rajta élő népesség részaránya érzékelteti a Duna jelentőségét az érintett országok életében. A Duna-völgyet vizsgálva megállapítható, hogy ez olyan gazdasági területet foglal magában, amelyen évente több mint 250 milliárd dollárnyi nemzeti jövedelmet termelnek. Bár pontos statisztikai adatok erre nincsenek, mégis nagy biztonsággal valószínűsíthető, hogy a világ összes folyói között — a vízgyűjtő területen termelt nemzeti jövedelem nagyságát illetően — a Duna áll az első helyen. Feltételezve, hogy a termelt nemzeti jövedelem mértéke évente 3—5%-kal növekszik (tehát 2000-re eléri a 800 milliárd dollárt) ugyancsak következtetni lehet a Duna komplex hasznosításának j elentőségére. A Duna csatornázása az egyidejűleg több célt szolgáló vízlépcsők építése nemcsak az egyes országok, hanem a vízgyűjtő egészét tekintve is fontos feladat. A hasznosításban való előrelépést a jövő iparpolitikája is sürgeti. Az ipar növekvő vízigénye a víztisztítás egyre inkább komplex megoldásokat, nemzetközi együttműködést követel meg. Már ma is, de a jövőben egyre inkább iparosítás szempontjából csak azok a területek lehetnek versenyképesek, amelyek egyfelől elegendő vízzel rendelkeznek, másfelől a termeléshez szükséges tömegárukhoz vízi szállítás útján juthatnak. A Duna komplex hasznosítása Magyarország számára nem csak a nagy gazdasági feladatok egyike, nemcsak egy, a jelentős fejlesztési célkitűzések közül, hanem az ország gazdaságföldrajzi helyzetét, a népgazdaság adottságait is jelentősen megjavító lehetőség. Természetesen csupán a magyar Duna-szakasz építése nem lenne elegendő, de Magyarország abban a helyzetben van, hogy a felette és az alatta levő szakaszok kiépítése időben megtörtént, illetve folyamatban van. A Duna komplex hasznosításának egyik legnagyobb jelentőségű kérdése a korszerű víziúthálózat kiépítése. A fejlett gazdaságokkal rendelkező országok közlekedési rendszerén belül az utóbbi évtizedekben a tömegáruk mozgatásában a vízi szállítás jelentősége megnőtt. A Duna komplex hasznosítása, különös tekintettel az 1980-as években megépülő Duna—Majna—Rajna- Csatorna és a vonzáskörzetében elhelyezkedő 13 országra, szinte egész Európát érintő feladattá vált. A Duna menti országok iparának és mezőgazdaságának gyors ütemű fejlődése az energiaigény növekedését eredményezi. A hagyományos ásványi tüzelőanyagok véges mennyisége, a fokozódó energiaigény, valamint a Duna komplex hasz-Ország Az ország területe Dunai vízgyűjtő részesed. Az ország lakossága Dunai vízgyűjtő részesed. ezer km2 ezer km2 % millió fő millió fő % NSZK 248 54 22 58 10 17 Osztrák Közt. 84 83 99 7 7 100 CSSZK 128 73 57 14 7 50 MNK 93 93 100 10 10 100 Jugoszláv SZK 256 185 71 19 13 68 Román SZK 238 234 93 19 19 100 Bolgár NK 111 50 45 8 4 50 SZSZKSZ 22 402 42 0,2 226 1 0,4 Egyéb — 3 — — — — 18
