Vízgazdálkodás, 1977 (17. évfolyam, 1-6. szám)
1977-08-01 / 4. szám
kiállítás gyulám JCépek а DC'érős oidék о íz<j mcdálk őd á iának történetidtől A kiállítást Dr. László Ferenc, az OVH főosztályvezetője nyitotta meg Az újjászervezett Magyar Vízügyi Múzeum közös együttműködésben a Békés megyei Múzeumok Igazgatóságával, a gyulai Erkel Ferenc Múzeummal és a Körösvidéki Vízügyi Igazgatósággal új gyűjteménnyel gazdagította a régmúltat felidéző vízügyi műszaki értékek tárházát. Gyulán a vár lovagtermében nagyszámú érdeklődő előtt Dr. László Ferenc, az Országos Vízügyi Hivatal főosztályvezetője nyitotta meg a Körös-vidék vízgazdálkodásának történetét felelevenítő kiállítást. A Körös-völgy még az írásos feljegyzések előtti időkben lakott hely volt és ez a táj egyben az öntözés történetének bölcsője is. A víz itt hol jó barátja, hol kemény ellenfele volt az embernek. A szabályozási munkák előfeltétele ezen a tájon a megbízható vízügyi felmérés és térképkészítés volt. Huszár Mátyás ifjú mérnökök sorát tanította, nevelte a legkritikusabb víz járta tájon, a Sárrétek birodalmában és jelentős életművét maga is itt alkotta meg a Körösök felmérésével. А XIX. század műszaki alkotásokban igen gazdag volt az egész nemzet számára, hiszen az elvadult földek, a vízjárta részek a szabályozások nyomán kerülhettek a serényen munkálkodó ember birtokába — mondta megnyitójában Dr. László Ferenc, majd így folytatta: — Egyetlen évszázad alatt, a XVIII. század közepétől а XIX. század közepéig huszonöt pusztító árvíz látogatta meg e vidéket és tette tönkre az emberi munkát. Régi krónikák feljegyzése szerint Gyulától Debrecenig hajón, illetve csónakon tehették meg az utat a vizet ismerők és ahogyan Szűcs Sándor, a sárréti tájak legnagyobb magyar néprajzosa jellemezte, az igazi vízi fuvarosok a víz színéről, ízéről tájékozódtak, pontosan tudták, hogy az ereket, folyásokat melyik Körös vize táplálja, vagy hol folyik a Berettyó árja a parttalan csatornákba. A Körösök melléke egyformán adott kenyeret, halat, legelőt az itt élő különféle nemzetiségű emberközösségeknek. Külön fejezetet szentel a vízügytörténeti kiállítás egy alkotó családnak, a Bodokyaknak. Bodoky Mihály, Bodoky Károly, Bodoky Lajos és Bodoky Kálmán mind beírták nevüket nemcsak Gyula városa és Békés megye, de az egész ország vízügyi történelmébe. Tevékenységükről mondta Dr. László Ferenc: — A nagy felmérések után a város és megye Körös menti A megnyitó résztvevői 148
