Vízgazdálkodás, 1977 (17. évfolyam, 1-6. szám)
1977-08-01 / 4. szám
válnak a vízminőségi megfontolások, a természetes lefolyási folyamatok egyre inkább szabályozottá válnak. E fejlődési időszakban a vízügyi felügyelet céljának, módszerének, tartalmának is szükségszerűen fejlődnie kell. Ez a fejlődés tükröződik a felügyelet céljának kiterjedésében, a tervszerűség fokozásában és az ágazati politikai célkitűzések szolgálatának fejlesztésében. A felügyelet céljait tekintve, továbbra is alapvető feladat a kiadott vízjogi engedélyek előírásai betartásának ellenőrzése a működő vízhasználatoknál. Emellett azonban az ellenőrzés körébe be kell vonni azokat a működési jellemzőket is, amelyek egy, 5—15 évvel korábban, kevésbé fejlett vízgyűjtőn kiadott vízjogi engedélyben még nem kerülhettek megfogalmazásra. Ám ezek ismerete a fejlettség magasabb szintjén már nem nélkülözhető (pl. a víz használatának vízminőségi kritériuma, a vízhasználat napi működési rendje, a vízigény időbeli ingadozása, a vízmennyiség és a vízminőségmérés követelményei, a szennyvíztisztítás hatásfokát jelző paraméterek köre és határértékei, egyéb környezetvédelmi szempontok stb.). A felügyeleti ellenőrzésnek magasabb vízgyűjtő-fejlettségi szinten ezek vizsgálatára is ki kell terjednie. Továbbá, a felügyelet során fel kell tárni a vízhasználat és az időközben kiépült más vízhasználók egymásra és a környezetre gyakorolt kölcsönhatásait is. A vízjogi engedélyek kiadásának gyakorlata általában ugyanis az engedélyes tevékenységének feltételeire vonatkozik és — főleg a régebben kiadott vízjogi engedélyek vonatkozásában — nem kellően veszi figyelembe a vízhasználatnak a természeti és gazdasági környezetre gyakorolt hatását. A vízhasználatok mennyiségi növekedése ugyanis a vízgyűjtőfejlesztés folyamatában, magasabb fejlődési szinten minőségi változást eredményez. A mennyiségi fejlődés a vízgazdálkodási körülmények minőségi változását hozza magával. E fejlődési átcsap ásnak egyik tünete éppen a vízhasználatok hatásainak összegeződésében jelentkezhet. Így egy-egy vízhasználat működési hatásának ellenőrzése és elemzése a környezetére a vízgyűjtő terület egységes fejlődésének szempontjából ma már, az intenzív vízgazdálkodás időszakában egyre inkább elengedhetetlen. A felügyeleti munka tervezése A felügyeleti munka továbbfejlesztése a tervszerűség fokozását is igényli. A felügyeleti tevékenység már évek óta tervszerű keretek, éves tervek alapján folyik. Az éves tervezés gyakorlata bevált. Mivel egyfelől a felügyeleti tevékenységnek is alapvető rendeltetése a vízgazdálkodás középtávú tervteljesítésének elősegítése, másfelől e tevékenységet is nagyobb ráfordítással, bonyolultabb cél- és feltételrendszerrel, magasabb elvárás mellett kell végezni, így a felügyeleti tevékenységben is szükséges a tervszerűség fokozása. Ezért az éves tervezés gyakorlatának fenntartása mellett, megkezdtük a középtávú tervezés gyakorlatának kialakítását. Első ízben az V. ötéves terv teljesítésének elősegítésére, az 1980-ig terjedő időszakra készül középtávú terv, amelyben fokozni kívánjuk a felügyeleti munka koordinációját a szakágazatok között, nemcsak tartalmilag, hanem területileg is. Egyes fejlett, súlyponti vízgyűjtő területeken egyidőben (pl. egy évben) valamennyi jelentősebb, különböző feladatokat ellátó vízhasználatot ellenőrizzük. A középtávú terv területi tervezés formájában készül. A vízügyi igazgatóságok működési területükre készítik el a tervet a központi irányelvek alapján. Az ágazatpolitikai célok szolgálata A vízügyi felügyelet munkájában fokozni kell az ágazatpolitikai célkitűzések szolgálatát. Ezek közül az V. ötéves tervidőszakban kiemelten jelentkezik az egységes vízügyi területfejlesztés elősegítése a területi szemléletű felügyelet végrehajtásával. Ez arra irányul, hogy egy-egy vízgyűjtő területen vagy vízgazdálkodási egységen valamennyi vízhasználatot, vízi munkát, egymásra gyakorolt hatásaik figyelembevételével ellenőrizzük és a tapasztalatokat elemezzük. Egyik alapvető felügyeleti feladat például az ágazatpolitikai célok szolgálatában a felszín alatti vizek hasznosításának, elsősorban a kutak kiképzésének és a káros szennyező hatásoknak ellenőrzése e készletek védelme érdekében. A felügyeleti munkának kívánatos kiterjednie a több célú hasznosítás lehetőségének vizsgálatára (pl. több üzemeltető tevékenységének összehangolásával, tározók esetén), a létesítmények üzemi hatásfokának ellenőrzésére (pl. szennyvíztisztító), a környezetvédelem és a kömyezetfejlesztés igényeinek és követelményeinek kielégítésére. Ki kell terjednie a felügyeletnek a vízrajzi észlelési, mérési lehetőségek feltárására, a vízgazdálkodás egységes mennyiségi és minőségi szemlélete gyakorlati alkalmazásának figyelemmel kísérésére is. Mindezek alapvetően elősegítik a népgazdasági erőforrások, működő állóeszközök hatékonyabb hasznosítását. A vízügyi felügyelet vázolt irányelveinek kell tükröződniük a középtávú és az éves felügyeleti tervek összeállításánál, a központi és a helyi felügyeleti célkitűzések konkrét megfogalmazásánál és koordinált megvalósításánál. A felügyelet szervezése A vízügyi felügyelet összetett feladatai a vízügyi igazgatóságok több szervezeti egységének összehangolt munkája eredményeként valósulnak meg. A feladatok közül az alábbiakban — a vízkészlet-gazdálkodással és az egységes vízügyi terülefejlesztéssel összhangban — a vízgazdálkodásfejlesztési Osztályok feladatait emeljük ki. Az osztály feladatait képezi a középtávú felügyeleti terv műszaki előkészítésének koordinációja, a középtávú helyi felügyeleti irányelvek műszaki-gazdasági szempontjainak megfogalmazása a szakágazatok felé, figyelembe véve az egységes vízügyi területfejlesztés követelményeit, a középtávú ágazatpolitikai célokat stb. Az osztály végzi a 138
