Vízgazdálkodás, 1977 (17. évfolyam, 1-6. szám)
1977-08-01 / 4. szám
felügyeleti munka műszaki koordinációját és a tározók, a kutak, a több célú és hatású létesítmények felügyeleti ellenőrzését. Az ellenőrzés következményei Az ellenőrzések befejeztével kerül sor ismét a hatósági általános államigazgatási tevékenységre, arra, hogy az elvégzett ellenőrzések eredményeként a megfelelő intézkedések megtörténjenek. Amennyiben az ellenőrzés mindent rendben talált, akkor tulajdonképpen kifejezett intézkedésre nincs szükség, csak az ellenőrzés lefolytatásának nyugtázására és nyilvántartásba vételére. Ha azonban az ellenőrzés során változást vagy szabálytalanságot észleltek, akkor a szakágazat erről szóló részletes javaslata alapján kerül sor intézkedések megtételére, vízügyi államigazgatási eljárás, vagy más államigazgatási eljárás lefolytatására, illetőleg — ha arra szükség van — fegyelmi, szabálysértési, büntető eljárás, vagy gazdasági bírság kiszabásának kezdeményezésére. Hogy melyikre kerüljön sor, azt mindig az adott eset ismeretében lehet és kell eldönteni. Erre csakis az igazgatóságok ilyen kérdésekben döntési joggal felruházott egysége jogosult. Ezeknek az intézkedéseknek a megtétele, illetve kezdeményezése tehát kizárólag a Hatósági Osztályra háruló feladat. Nyilvánvaló, hogy az említett intézkedések megalapozását a felügyeleti ellenőrzések eredményei segítik elő. Ezek az eredmények — a felügyeleti munka vázolt irányelvei tükrében — az alábbiakban jelentkezhetnek: — a felügyelet során megállapíthatók, hogy a vízjogi engedély korábbi tartalmán belül milyen módosításra van szükség; — javaslatok dolgozhatók ki továbbá a vízjogi engedély tartalmi körének, előírásainak bővítésére, ha az engedély kiadása és a felügyeleti ellenőrzés időpontja között eltelt időszak során a vízgyűjtő területen bekövetkezett fejlesztés eredményei a vízgazdálkodás feltételeit, körülményeit megváltoztatták; — egy-egy térségben végzett, koordinált felügyeleti ellenőrzés tapasztalatai alapján elvégezhető annak elemzése, hogy az ellenőrzött létesítmények milyen hatást gyakorolnak szűkebb környezetükre, az egész vízgyűjtőre, figyelembe véve a különböző szakágazati létesítményeket, műveket. Továbbá, hogy mennyiben változtatják meg a vízgazdálkodás feltételeit (pl. a vízminőségi viszonyokat), milyen intézkedéseket kell tenni a káros hatások kiküszöbölése, a körülmények javítása, stb. érdekében. A vizsgálatok, elemzések haszna Az ellenőrzések és a vizsgálatok tapasztalatai a gyakorlatban gyorsan és közvetlenül hasznosulnak. A területre kiadandó újabb műszaki elvi meghatározásoknál már, különösen ha több célú, több érdekű és több hasznú létesítményekről van szó, a felügyelet során szerzett tapasztalatokat is figyelembe véve kell a vízügyi igazgatóság koordinált álláspontját kialakítani. Hasonlóképpen ha olyan hatósági, szakhatósági, műszaki elvi meghatározási feladatról van szó, amely a felszíni és felszín alatti vízkészletekkel való gazdálkodást érinti. A vízügyi felügyeleti munka így végső soron hozzá tartozik egyfelől a vízkészletgazdálkodási szakágazati munkához, másfelől a térség egységes vízügyi fejlesztésére irányuló munkához. Mindezeket a feladatokat a Vízgazdálkodásfejlesztési Osztály a Hatósági Osztállyal szoros és érdemi együttműködésben, a műszaki-gazdasági, illetve a hatósági, jogi szempontok széles körű koordinációjával kell hogy ellássa. Figyelembe véve a vízügyi igazgatóságokon a felügyeleti munkával kapcsolatban rendelkezésre álló kapacitásokat, a felügyeleti munka tervezésének és irányításának fontos kérdése a kapacitások és a felügyeleti igények összhangjának a megteremtése. Ehhez is sokat segíthet a szakágazatok felügyeleti munkájának műszaki koordinációja. Ugyanakkor a felügyeleti munkába mind hatékonyabban és szélesebb körűen kell bevonni a szakaszmérnökségeket. A szakaszmérnökségek — mivel közvetlen kapcsolatban vannak a területi vízügyi feladatokkal —- felderíthetik és vizsgálhatják, hogy a vízhasználók, vízi munkát végzők rendelkeznek-e egyáltalán vízjogi engedéllyel, betart ják-e az előírásokat, stb. Összegezve a fentieket, a vízügyi felügyelet a vízügyi igazgatóságnak kifelé ható olyan rendszeres és folyamatos igazgatási tevékenysége, amelylyel elősegíti a vízügyi jogszabályok és hatósági előírások érvényesülését. Megelőzi és felderíti a vízügyi érdekeket sértő jogellenes magatartást. A felügyelet magába foglalja az általános államigazgatási és a vízügyi műszaki ellenőrzési feladatokat, amelyeket a Hatósági Osztály a Vízgazdálkodásfejlesztési Osztály és a szakágazatok együtt végeznek. A Hatósági Osztály szervezi a Vízgazdálkodásfejlesztési Osztállyal összehangolja a felügyeletet, és az ellenőrzések eredményeként intézkedéseket tesz, a szakágazat pedig ellenőrzési, vizsgálati tevékenységet folytat. A vízügyi felügyelet folyamatában tehát minden érintett szervezeti egység együttesen, a maga területén magas színvonalú, tervszerű, gondos munkával biztosítja a tevékenység maradéktalan ellátását, ezzel a vízügyi érdekek érvényesülését. Dr. Dombi Éva—Dr. Dávid László 139
