Vízgazdálkodás, 1977 (17. évfolyam, 1-6. szám)
1977-08-01 / 4. szám
nak a magatartásnak, vagy állapotnak, amit a vízügyi felügyelet ellenőriz, mindig vízügyi érdeket érintőnek kell lennie, az is feltétele a vízügyi felügyeletnek, hogy az ellenőrzött magatartásnak vagy állapotnak a vízügyi igazgatóságon kívül álló jogi személytől, vagy állampolgártól kell származnia. A vízügyi felügyelet tehát a vízügyi igazgatóságnak kifelé ható igazgatási tevékenysége, amely a vízügyi igazgatóságon kívüli (természetes vagy jogi) személyek érdekkörébe való beavatkozásra irányul. Érthetőbbé válik ez a tétel, ha például a vízügyi igazgatóság által végzett árvízvédelmi töltés ellenőrzésére gondolunk. Ugyanis ez is ellenőrzés, mégpedig vízjogi engedély-köteles vízi létesítmény ellenőrzése, mégsem nevezhető ez vízügyi felügyeletnek, mert a töltések karbantartása nem a vízügyi szervezeten kívül álló személyek magatartásától, hanem az igazgatóságtól függ, ez az igazgatóság feladata. Ha ez az ellenőrzés hiányosságokat állapít meg, akkor nem hatósági határozatban kötelezi az igazgatóság saját magát az árvízvédelmi töltés megfelelő fenntartására, hanem belső utasítással rendezi a kérdést. Ezt támasztja alá a Vhr. 99. §-a, amely az ellenőrzésen túl, arra is felhatalmazza a vízügyi felügyelet gyakorlóját, hogy idegen tulajdonban álló ingatlanra az ellenőrzés lefolytatása céljából belépjen és az ott levő vízi létesítményt ellenőrizhesse. (A vízügyi igazgatóság kezelésében levő területre való belépéshez a vízügyi felügyeletet gyakorló vízügyi igazgatósági dolgozónak nincs szüksége ilyen felhatalmazásra, mert számára ez a terület nem idegen ingatlan.) Tehát ez a rendelkezés is az igazgatóság szervezetén kívüli személyek érdekterületébe való beavatkozás lehetőségére utal, amit csak hatóság tehet meg. A vízügyi felügyelet feladatai Az előzőekben kifejtett és meghatározott vízügyi felügyeleti tevékenységet két — egymással szorosan összefüggő, egymást kiegészítő —' feladatra bonthatjuk. Nevezetesen: 1. a vízügyi felügyelet általános államigazgatási feladatai és 2. a felügyeleti ellenőrzés, mint szakágazati (vízügyi-műszaki) tevékenység. A teljesség igénye nélkül, csupán tájékoztató jelleggel, a vízügyi felügyelet általános államigazgatási feladatairól álljon itt néhány gondolat: A vízügyi felügyeleti tevékenységek, ugyanúgy, mint a vízügyi államigazgatási ügyek is, hivatalból és kérelemre indulnak. Míg azonban az államigazgatási eljárás általános szabályai elsőként a kérelemre indult ügyeket említik — hiszen a gyakorlatban ez jelenti a többséget —, addig a vízügyi felügyeleti szabály a hivatalból induló vízügyi felügyeleti tevékenységre helyezi a hangsúlyt. Jelzi ezzel, hogy a vízügyi felügyelet egy rendszeres, folyamatos, állandó figyelő, felderítő és ellenőrző tevékenység. Akkor biztosított a vízügyi felügyelet rendszeressége és folyamatossága, ha azt valamilyen előre meghatározott, előremutató elképzelés szerint folytatják. Ennek érdekében szükséges felügyeleti tervet készíteni, amelynek összeállításához a jogszabály is előírást, iránymutatást ad. Eszerint a felügyeleti ellenőrzést olyan gyakorisággal kell végezni, hogy az elősegítse a vízügyi jogszabályok és hatósági előírások érvényesülését. Célja, hogy elejét vegye a vízügyi érdekeket sértő jogellenes magatartásoknak. Ez a területi vízügyi felügyelet tevékenységi körébe tartozó, s mint ilyen, alapvetően a Hatósági Osztályokra háruló feladat. Természetesen ez csak úgy képzelhető el, hogy a Hatósági Osztály és a Vízgazdálkodásfejlesztési Osztály együttműködve szervezik, összehangolják az ellenőrizni szándékolt vízgazdálkodási létesítmények vízügyi felügyeletét. Azt azonban, hogy mit, milyen gyakorisággal ellenőrizzenek, és a felügyelet milyen területre terjedjen ki, a saját feladatkörükbe tartozó létesítmények és érdekek vonatkozásában a szakágazatok dolgozzák ki. Ha az ellenőrzési terv elkészült, akkor veheti kezdetét a szakágazati vízügyi-műszaki ellenőrzés. A szakágazatok, mint a térségi vízgazdálkodás fejlesztésének letéteményesei, a vízügyi felügyelet keretei között rájuk háruló feladatok egyre korszerűbb szemlélettel és módon való ellátásával segíthetik hatékonyan a meghatározott fejlesztési célok elérését. A felügyeleti tevékenység kapcsolatai Ha valamely vízgyűjtő terület vízgazdálkodásának fejlődését dinamikusan fejlődő rendszernek tekintjük, akkor a rendszer működésének észlelésére, a készlet-igény egyensúlyának és az erőforrások hatékony kihasználásának ellenőrzésére szolgáló egyik alapvető tevékenység a vízügyi felügyelet, amely mint e fejlődő rendszer visszacsatolása működik, azaz a korábban tett intézkedések betartását, következményeit ellenőrzi. A vízügyi felügyelet így a területi vízgazdálkodási célkitűzések teljesítésének ellenőrzésére szolgáló eszközként vehető számításba. Ebből következik, hogy e felügyeleti tevékenység — céljait tekintve — szoros kapcsolatban kell álljon a terület vízgazdálkodásának fejlődésével, a vízgyűjtőfejlesztéssel. A vízgyűjtőfejlesztés kezdeti, korai szakaszában, amikor a vízhasználatok általában kis jelentőségűek, egy célúak, a természetes lefolyási folyamatokat mennyiségi és minőségi szempontból egyáltalán nem, vagy csak kismértékben befolyásolják, azaz a vízgyűjtő területen lényegében még a természetes folyamatok az uralkodóak, a vízügyi felügyeleti tevékenység elsősorban a létesítményekre, a vízhasználatokra kiadott vízjogi engedélyek előírásai betartásának ellenőrzésére szolgál. Később, a vízgyűjtőfejlesztés magasabb fokán, a vízgazdálkodás intenzív fejlődésének szakaszában változik a vízgazdálkodási tevékenységek jellege. Mindinkább előtérbe kerülnek a több feladatú, több célú vízhasználatok. Ezek hatása túllépi a helyi jelleget, ugyanakkor a vízhasználatok egymásra gyakorolt hatása sem elhanyagolható már. A vízhasznosításban a mennyiségi szempontok mellett mind nagyobbak és egyenrangúvá 137
