Vízgazdálkodás, 1977 (17. évfolyam, 1-6. szám)
1977-08-01 / 4. szám
Vízügyi felügyeleti munka a területi vízgazdálkodás fejlesztéséért A vízgazdálkodás V. ötéves terve — a XI. kongresszus gazdaságpolitikai elveinek és a népgazdasági célkitűzések szolgálatában — alapvető feladatként jelöli ki, többek között, a vízkészletek és a vízigények közti egyensúly biztosítását, az erőforrások hatékonyabb hasznosítását. Figyelembe véve, hogy ezt a készlet—igény egyensúlyt, valamely vízgyűjtő területen térben, időben, menynyiségi és minőségi szempontok szerint egyaránt biztosítani kell, e célkitűzés teljesítésének alapvető eszközei: a hasznosítható vízkészletek növelése és a vízigények szabályozása. A vízigényszabályozás magában foglalja a vízhasznosítási technológiák változtatását, a vízveszteségek csökkentését, a gazdasági háttérkörnyezet módosítását (árrendszer, az árak nagysága, támogatás stb.), a vízforgatás és az ismételt vízfelhasználás fokozását, a vízfogyasztás mérésének növelését, a vízhasználók szemléletének fejlesztését, a meglevő és működő vízhasználatok vízügyi felügyeleti ellenőrzését stb. A vízigény-szabályozásnak, mint a vízkészlet-gazdálkodás egyik fő összetevőjének, szerteágazó feladatai közül az alábbiakban a vízügyi felügyeleti tevékenységet, mint a vízügyi igazgatóságok államigazgatási munkájának egyik jelentős területét emeljük ki. A vízügyi felügyelet ugyanis nemcsak vízigényszabályozási feladat, hanem számos egyéb vonatkozásban is kapcsolódik a területi vízgazdálkodás megvalósításához. Ahhoz, hogy a vízügyi felügyeletet meghatározhassuk, szükségesnek látszik magát a felügyelet szót kissé közelebbről megvizsgálni. A felügyelet kifejezést mind a jogi irodalomban, mind a gyakorlatban különféle értelemben, összefüggésben és többféle tevékenység meghatározására használják. Egyrészt szakfelügyelet, főfelügyelet, illetőleg a hierarchikus alá- és fölérendeltségen alapuló felügyelet, másrészt például az ügyészség általános törvényesség feletti felügyelete. Ennek ellenére abban mindegyik megegyezik, hogy felügyeletet csak olyan szerv és csak abban a körben és terjedelemben gyakorolhat, amely körre és terjedelemre jogszabály ezt a hatáskört ráruházta, azaz felügyeletet csak jogszabály által meghatározott hatáskörben lehet gyakorolni. Szűkítve a kört az államigazgatási felügyeletre, megállapítható, hogy ez az államigazgatási szerveknek, a nekik szervezetileg nem alárendelt szervek és személyek működése vonatkozásában, jogszabályban pontosan meghatározott intézkedési jogosultsággal járó ellenőrző tevékenysége. Ennek tehát egy igen jelentős, és a többihez képest jellegzetes sajátossága az, hogy nem a szervezeti alárendeltségben, hanem éppen azon kívül gyakorolható. A vízügyi igazgatás körébe tartozó vízügyi felügyelet tulajdonképpen az államigazgatási felügyelet speciális megnyilvánulása, mint ahogy maga a vízügyi államigazgatás is speciális az általános államigazgatáshoz képest. A fentiekből kiindulva tehát szükséges megkeresni a vízügyi felügyelet alapját, vagyis azt a jogszabályt, illetve jogszabályokat, amelyek meghatározzák a vízügyi felügyeletet ellátó szervet és annak tevékenységi körét. A vízügyi hatóság az 1964. évi IV. törvény 43. §-ában, illetve a 32/1964. (XII. 1!3.) Korm. számú rendelet (Vhr.) 99. §-ában kapott felhatalmazást a vízügyi felügyelet gyakorlására. Magát a vízügyi felügyeleti tevékenység folytatását pedig az 1/1971. (IV. 25.) OVH számú rendelkezés, valamint a 8/1971. (V. É. 9.) OVH számú utasítás határozza meg. Л felügyeleti tevékenység csoportosítása A vízügyi igazgatóságok vízügyi felügyeleti tevékenysége e jogszabályok alapján a következőképpen csoportosítható: — a vízi létesítmények, vízhasználatok felügyelete, vagyis a vízügyi hatósági határozatok végrehajtásának, a vízi munkák elvégzésének, vízi létesítmények megvalósításának, átalakításának, fenntartásának, üzemeltetésének és a vízhasználat gyakorlásának ellenőrzése; — valamennyi olyan létesítmény vagy magatartás ellenőrzése, amely ugyan nem vízjogi engedélyköteles, de érinti az adott térség vízgazdálkodását; — általában a vízügyi jogszabályok és rendelkezések megtartásának ellenőrzése, a térség általános felügyelete a vízviszonyokat érintő beavatkozások szempontjából. A vízügyi felügyelet tárgya tehát mindig valamilyen vízügyi érdeket érintő magatartás, vagy állapot ellenőrzése. Azonkívül azonban, hogy an136
