Vízgazdálkodás, 1977 (17. évfolyam, 1-6. szám)

1977-08-01 / 4. szám

ebben nemcsak az idei derekas munka tükröződik. Munkánk egy folyamatnak a része, s nem is csak a mának szól. Jó, vállalkozó kedvnek vagyunk a tanúi a szarvasmarha-tenyésztésben is, vagy az ültetvények telepítésének előkészítésében.

Az idei mezőgazdasági munka végső eredménye, tervezett, nagy exportbevételeink elérése még sok tényezőtől függ. Abban biztosak lehetünk, hogy a mezőgazdaság dolgozói — az egész társadalom cselekvő közösségében — mindent elkövetnek azért, hogy szándékuk, munkájuk olyan minősítést kapjon, mint amilyet tavalyi erőfeszítéseik kaptak — mondotta Romány Pál.

Ifj. Pintér István (Baranya megye 7. vk.), a belvárdgyulai Közös Űt Tsz géplakatosa elmondotta: ma már 40 víztároló van a megyéjükben, s ez 12 millió köbméter víz befogadását teszi lehetővé. Így csökkentették a víz pusztító hatását s egyidejűleg mintegy 4000 hektár öntözését, továbbá nagy mennyiségű pecsenyekacsa és liba nevelését tudják biztosítani. A mohácsi és a pécsi gerincvezeték mellett települt községek lakosainak arról az igényéről is szólt, hogy a hálózatfejlesztéssel együtt községüket is kapcsolják be a regionális vízműhálózat rendszerébe.

Hütter Csaba (Nógrád megye, 5. vk.) a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet elnökhelyettese elmondta: a megye lakosságának vezetékes vízellátása 1980-ra 55—56 százalékra növekszik. A lakossági hozzájárulás több településen eléri a lakásonkénti 12 000 forintot is. Az ilyen nagy összegek befizetése jelentős teher a nyugdíjasoknak, az alacsony jövedelmű családoknak. A képviselő megfontolásra ajánlotta, hogy a vezetékes ivóvízellátás anyagi terheinek egy része alól mentesítsék a lakosságot.

Hárs József (Veszprém megye, 7. vk.), a lovászpatonai Űj Élet Termelőszövetkezet főállattenyésztője arról beszélt, hogy a szennyvíztisztítóelvezető és elhelyező létesítmények építése a megyében lassú s ez a Balaton vízminőségének szempontjából problémát jelent. Biztató viszont, hogy a regionális szennyvízkezelő rendszerek terve már kialakult. A további cél, hogy a tisztított szennyvizeket is távol tartsák a Balatontól. Szerinte a

Hárs József, Veszprém megye

víz minőségének javítása érdekében feltétlenül szükséges a keszthelyi és a fűzfői öböl kotrása.

Szigeti Gábomé (Békés megye 3. vk.), a Gyulai Harisnyagyár munkásnője elmondotta: Békéscsaba, Békés és Gyula, valamint a környező települések vízgondjai máris számottevőek, ezért meg kell gyorsítani az ilyen irányú kutatást. Feltétlenül szükséges a megyei regionális vízmű beruházási programjának és kiviteli terveinek elkészítése is, még a jelen tervidőszakban. Még kedvezőtlenebb a helyzet a szennyvíz elvezetésével és tisztításával. Csatornaművé mindössze 12 településnek van és lényegesen előbbre jutni önerőből nem tudnak.

Nagy Csaba (Bács-Kiskun megye, 10. vk.), a Dél-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat művezetője a belvízi tavak növekvő népszerűségét emelte ki. A megyében is sorra alakulnak ki körülöttük az üdülőkörzetek, így Dunapatajon, Soltvadkerten. Kiskunhalason és a Kunfehértó vidékén. Ám arra is fel kell figyelni — húzta alá —, hogy a tavak vízminőségi, biológiai helyzete új gondokat vet fel.

Szigeti Gábomé, Békés megye Nagy Csaba, Bács-Kiskun megye Hütter Csaba, Nógrád megye

131