Vízgazdálkodás, 1977 (17. évfolyam, 1-6. szám)

1977-02-01 / 1. szám

Huszonöt esztendővel ezelőtt, 1952 január 19—20-án tartotta alakuló kongresszusát a Me­zőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszerveze­te. Vállalván a harcos múlt örökségét, a munkás­paraszt szövetség erősítése jegyében védte a dol­gozók érdekeit, törvényekben biztosított jogait. Mint a haladó agrárszocialista mozgalmak és szervezetek örököse, mindenütt ott volt a ne­gyedszázad fontosabb eseményeinél. Az elmúlt huszonöt év alatt bekövetkezett változás csak egy része annak a nagy küzdelemsorozatnak, melyet már a múlt század végén kezdtek el elődeink. Hogyan is történt? Ilyen évfordulón nem árt, sőt szükséges is idézni a multat, feleleveníteni az agrármozgalmakat. Azokat a körülményeket, amelyek megelőzték a MEDOSZ létrejöttét. A több évtizedes tradíció visszanyúlik a múlt szá­zad végi harcokhoz, az 1897-ben tartott első földmíves munkáskongresszushoz. Aratósztráj­kok, tüntetések, csendőrsortüzek és letartóztatá­sok jellemzik az agrárproletárok több, mint hét évtizedes harcát. A sok gyötrelemmel teli élet­nek a felszabadulás vetett véget. A földosztással a parasztság több évszázados álma vált valóra. Ám az 1945 év utáni éveknek is igen jelentős feladatai, sőt buktatói, gondjai is voltak. A sok gonddal, nehézséggel küszködő parasztságnak azonban segítségére sietett a munkásosztály és a két harcos szervezet az UFOSZ és a FÉKOSZ, később a kettő egyesüléséből a DÉFOSZ. Ezek a szervezetek felléptek a feketézők, a földet visz­­szakövetelők ellen. Bekapcsolódtak a munkabé­rek megállapításába, a bérletek és igavonó köl­csönök mértékének kialakításába. Harcoltak a mezőgazdasági munkások társadalombiztosítá­sáért és kézbe vették a munkaközvetítés irányí­tását. A DÉFOSZ már részt vett a mezőgazdaság átszervezésében, a falu kulturális életének kiala­kításában, az állami gazdaságok, gépállomások, erdőgazdaságok és vízügyi dolgozók élet- és mun­kakörülményeinek javításában. A szocialista szektorok létrejötte megváltoztat­ta a falusi osztályhelyzetet. Lényegében megkez­dődött a falusi munkásosztály kialakítása, amely politikai és társadalmi vonatkozásban újabb problémákat vetett fel. Szükségessé vált az ipari szakmákhoz hasonló szakszervezet létrehozása. A SZOT, mérlegelve a helyzetet, 1952 januárjában hozta létre a MEDOSZ-t. Az új szakszervezet tel­jes jogú tagjának ismerte el a volt FÉKOSZ, UFOSZ és DÉFOSZ azon tagjait, akik mezőgaz­dasági munkavállalóként állami üzemekben dol­goztak. Hosszú, sok küzdelem és harc után jött tehát létre a MEDOSZ, amely ma már a vízügyi dolgozók képviselője is. A negyedszázad alatt el­ért eredményekben tükröződik a szakszervezet tevékenysége. Állhatatosan harcolt a dolgozók érdekvédelmében, a termelés fellendítésében. Szorgalmazta a bérek folyamatos emelését, a munkakörülmények, a szociális és egészségügyi helyzet javítását. Csak néhány percre álltunk meg ünnepelni, emlékezni a nagy küzdelemsorozatra, tisztelettel adózni a több évtizedes harcok résztvevőinek. Máris az idei és a jövő megnövekedett feladatai­ról tárgyalt a központi vezetőség, mert a küzde­lemsorozat tovább folyik, de ma már egészen más célokért. Sziics Béla A MEDOSZ új főtitkára: DR. DOBI FERENC A MEDOSZ elnöksége és a MEDOSZ központi vezetősége a SZOT elnökségének javaslatára Ko­vács Istvánt érdemei elismerése mel­lett és a központi vezetőségi tagsá­gának meghagyásával felmentette a MEDOSZ főtitkári tisztsége alól. A SZOT december 10-i tanácsülésén Kovács Istvánt megválasztották a SZOT Üdülési és Szanatóriumi Fő­­igazgatóság vezetőjének. A MEDOSZ központi vezetősége a SZOT elnökség javaslatára dr. Dobi Ferencet választotta meg a MEDOSZ főtitkárának. * Dr. Dobi Ferenc — a MEDOSZ új főtitkára — 1925-ben született Bal­­sán. Fiatal korában uradalmi nap­számosként dolgozott, majd a fel­­szabadulást követően részt vett a földosztás munkájában és bekap­csolódott az ifjúsági mozgalomba. Közéleti tevékenysége nyomán Tisza­­lökön megválasztották a DÉFOSZ (Dolgozó Parasztok és Földmun­kások Országos Szövetsége) járási titkárának. Később a Mezőgazdasági, Erdésze­ti és Vízügyi Dolgozók Szakszerve­zetének Pest megyei titkára lett. 1960-tól a MEDOSZ központi veze­tőségének titkára, s 1970-ben a Szak­­szervezetek Pest megyei Tanácsának titkára lett. 1975-től a SZOT Nem­zetközi Kapcsolatok Osztályának ve­zetője volt. Dr. Dobi Ferenc 1948-ban lépett be a szakszervezetbe és 1949 óta tagja a pártnak. Élete, munkássága fiatal kora óta szorosan összefonódott a munkásmozgalommal, a mezőgazda­sággal. Kiváló ismerője a szakszer­vezeti munkának és a mezőgazdasági dolgozók életének, törekvésének, problémáinak. Sokrétű politikai, moz­galmi és társadalmi munkájának el­ismeréseként több magas kitüntetés­ben részesült. Tulajdonosa — a töb­bi közt — a Magyar Szabadság Ér­demrendnek, a Munka Érdemrend arany és ezüst fokozatának, a Szo­cialista Munkáért és a Felszabadu­lási Jubileumi Emlékérmeknek, va­lamint a Szakszervezeti Munkáért kitüntetés arany fokozatának. * A Vízgazdálkodás Szerkesztősége eredményes, jó munkát kívánva a MEDOSZ és az OVH között kialakult elvtársi együttműködés további fej? lesztését kéri a MEDOSZ új főtitká­rától. Ugyanakkor megköszönve Ko­vács István elvtársnak — a ME­DOSZ volt főtitkárának — a sok­évig tartó jó együttműködést és a vízügyi dolgozók problémáival való törődését, új felelős beosztásához gratulálva, sok sikert, jó egészséget kívánunk. 9 HUSZONÖT ÉVES A MEDOSZ

Next

/
Thumbnails
Contents