Vízgazdálkodás, 1976 (16. évfolyam, 1-6. szám)
1976-04-01 / 2. szám
ELETET AZ EVEKNEK A Vízügyi Nyugdíjasok Klubja március 31-én tartotta évzáró és egyben tisztújító közgyűlését az OVH zsúfolásig megtelt nagy tanácstermében. A Klub elnöke megállapítva, hogy a közgyűlés határozatképes; szeretettel köszöntötte a megjelent tagokat és vendégeket — köztük elsősorban a Klubot első ízben meglátogató Dr. Gergely István államtitkár elvtársat, az OVH elnökét és Gerda Sándor elvtársat, az OVH MSZMP Bizottságának titkárát. Elnök beszámolójában kegyelettel emlékezett meg a Klub év közben elhunyt tagjairól, majd részletes tájékoztatást adott a Klub 1975. évi működéséről, összejövetelekről, előadásokról és tanulmányi kirándulásokról, külön megemlékezve az igen jól sikerült erdélyi tanulmányúiról. Megköszönte az év folyamán a Klub által élvezett támogatásokat az Országos Vízügyi Hivatal vezetőségének és az egyes vízügyi szerveknek és vállalatoknak. Hangsúlyozta, hogy ez a támogatás tette lehetővé nemcsak a Klub működését, hanem azt is, hogy a Klub leginkább rászorult alacsony nyugdíjú tagjainak számottevő segítséget nyújtson. A Klub egész évben intenzív működést fejtett ki. Nehézséget csak a Klub elhelyezésének gondja okozott. Ez akadályozza a Klub fejlesztését — az összejövetelek lehetőségét az esti órákra korlátozza. Ennek megoldása kell az új vezetőség egyik legfontosabb feladata legyen. Elnök beszámolója után Dr. Gergely István államtitkár kért szót. Üdvözölte a Klubban összegyűlt nyugdíjas szakembereket, hangsúlyozta, hogy szaktudásuk és tapasztalataik egyesítése az aktív szolgálat dolgozóinak áldozatkész tevékenységével együttesen szolgálhatja legjobban a párt és a kormány által az ötödik V. éves tervben a vízgazdálkodás elé kitűzött nem csekély feladatok teljesítését. Az OVH vezetése éppen ezért számít a nyugdíjas szakértők közreműködésére. Ágazatonként részletezve ismertette a fejlesztési feladatokat, szeretné, ha a nyugdíjas szakemberek is ágazatonként szakcsoportokat alakítva közvetlenül bekapcsolódnának a szakágazatok munkájába — elsősorban tapasztalataiknak átadásával is a fiatalabb szakembereknek. Ehhez kívánt jó erőt, egészséget az OVH elnöke. Gerda Sándor elvtárs örömét fejezte ki, hogy első ízben köszöntheti együttesen a vízügyi nyugdíjasokat, maga részéről is támogatni kívánja a Klub céljainak megvalósítását. Az elnök megköszönte a megtisztelő tájékoztatást, és a közgyűlés rátérve a tárgysorozat további pontjaira, az alábbi határozatokat hozta: a) Elfogadta a Klub 1975. évi zárszámadásait, majd az 1976. évi költségvetést 74 000 Ft be-Dr. Tóth Lajos: TESSEDIK SÁMUEL (1742—1820) Szarvas város kiadványa, 1976. Tessedik Sámuel életútjáról, tevékenységéről már számos könyv, tanulmány megjelent. De talán még sehol sem találhatunk olyan összefoglaló, társadalmi és gazdasági oldalról történő elemző munkát, mint Dr. Tóth Lajos könyvét. Nem életrajzról és még nem is életút-ismertetésről van elsősorban szó. Ez a rész a könyvben rövid helyet foglal és „történelmi életrajz” marxista igényű feldolgozása, bemutatva Tessedik alapvető érdeklődéséből, képességéből és jelleméből eredő leonardói sokoldalúságát, mellyel szinte utolsó volt a magyar tudósok sorában abban az időben, mely a fejlődés polgári átalakulását előzte meg. A könyv Tessedik tevékenységét helyezi előtérbe és munkásságából alakul ki képünk e nagyszerű tudósról. Művei társadalompolitikai, pedagógiai, termelőerők fejlesztését szolgáló (mezőgazdasági, ipari) témái, szemlélete feltétlenül progresszív jellegűek. Jól alkalmazza a szerző Marx és Engels szavait Tessedikre: „nem a gyakorlatot magyarázza az eszméből, hanem az eszmeformációkat az anyagi gyakorlatból”. A közel 500 oldalas könyvet talán 4 fő részre oszthatjuk. Az első részvétellel, és 8000 Ft maradványnyal. b) Módosította az alapszabályokat olyan értelemben, hogy az eddigi egy alelnök helyett a Közgyűlés két alelnököt válaszszón. c) Az 1976. évi munkaterv részletes kidolgozását az újonnan megválasztandó intéző bizottság hatáskörébe utalta. A tisztújítás során a közgyűlés az alábbi vezetőséget választotta meg: Elnök: Ziegler Károly. Alelnök: Ihrig Dénes és Simonfai László. Titkár: Szőnyi István. Intéző Bizottság: Bakondi István, Dr. Fóris Gyula, Dr. Horváth Sándor, Jolánkai Gyula, Mantuánó József, Petényi Oszkár, Szinay Sándor, Tápay László. Póttagok: Dr. Bernolák Jenő, Bokor Mihály, Pichler János, Dr. Szebellédy Lászlóné. Számvizsgáló bizottság: Dabolczy János, Lupkovics Brúnó, Prónay Gyula. ben Tessedik Sámuel életét, személyiségét, szemléletének eszmei forrását, irodalmi tevékenységét mutatja be, majd a második társadalompolitikai nézeteit, polgári reformjavaslatait a parasztság helyzetének javítására. Ezt követi a harmadik, legtartalmasabb működési területének ismertetése, melyet a mezőgazdaságban, ezen belül a vízgazdálkodás fejlesztésében fejtett ki. A negyedik a pedagógiai, iskolaszervezési terület. A „Függelék” szinte minden vonatkozásra, kapcsolódásra feleletet ad és tartalmazza Tessedik 1803-ban írt és itt először publikált „Értekezés”-ét, melyet nemzetközi pályázat keretében küldött Szentpétervárra, az „alsóbb néposztály” felemelése ügyében teendőkre vonatkozóan. Különösen megragadó Tessedik meliorációs és ezen belül átfogó vízgazdálkodási szemléletét tükröző fejezet (179—224. o.). Utalást találunk itt a települések vízellátásától egészen az országos árvízvédelem szükségességét sürgető tevékenységig. Az avatott történetíró élvezetes stílusban megírt könyvét jól egészíti ki a számtalan fénykép, grafikon (köztük több Ruzicskay György művészi megfogalmazásában), térkép és archívumi anyag másolata, köztük számos először közzé téve. Dr. Perényi Károly KÖISI4VISMERTETÉS 64
