Vízgazdálkodás, 1976 (16. évfolyam, 1-6. szám)
1976-04-01 / 2. szám
A terv felülvizsgálata szükséges volt, az említett szempont miatt. A belvizek egy részét a terméketlen holt medrekben visszatartják. A gelénesi és a tiszaszalkai víztárolók megépítésével a Szipa főcsatorna vízgyűjtőjéről 4 millió m:i káros belvizet lehet felfogni, mellyel meggyorsul a más területeken levő belvizek lefolyása. Az öntözőtelepek létesítésére eddig 20 millió forintot költöttek a járásbeli tsz-ek. 26 tsz-nek van öntözőtelepe, 25-nek pedig esőztető öntözőberendezése. Foglalkoznak a járás szakemberei a szállítások megkönnyítésével is, évente a beregi részről, amely kiesik a' vasútforgalomból — mintegy 14—15 000 vagon mezőgazdasági terményt és terméket kell elszállítani. A végrehajtó bizottság kérte a Felsőtiszavidéki Vízügyi Igazgatóságot, hogy vizsgáltassa meg a lehetőségeket, hogy az olcsó vízi út nyújtotta lehetőségeket jobban kihasználhassák. Ezzel egyet lehet érteni, sőt — javasolható. — Fő 9. ábra. Határforgalom alakulása Sátoraljaújhelynél A Zempléni-hegységi tájjal és vizeivel is érdemes gazdálkodni Elérkeztünk a kirándulási szezonhoz. Ügy gondolom nem szükséges ismertetni és dicsérni e célból a BAZ megyében fekvő, oly sokszor vadregényesnek és romantikusnak emlegetett Zempléni-hegységet. Hazánk északkeleti részén meghúzódó hegység felveszi a versenyt a Duna-kanyarral. Éppen ezért néhány dologra feltétlenül fel kell figyelni. Nálunk különösen megnőtt a turistaforgalom az „Ismerd meg hazádat” mozgalom megindulásával. A Zempléni üdülőterület alapvetően országos jelentőségű idegenforgalmi adottságokkal rendelkezik. Csehszlovákia és Magyarország államközi megállapodása lehetővé tette a két ország állampolgárai számára a könynyebb határátlépést. Ezzel a nemzetközi jelentősége is növekedett e területnek (lásd diagramot). A hegység neve többször változott. Néhány évtizeddel ezelőtt Eperjes- Tokaji hegysor néven ismerték, mint a Kárpát-medence egyik peremhegységét, a kárpáti vulkáni vonulat utolsó A Bodrog Tokajnál magyarországi részét. Akármelyik néven is ismerték meg, ez nem befolyásolja az érdeklődők számát. Tájképeinek festői szépsége, történelmi nevezetességei, arra ösztönzi a turistákat, hogy minél többen és többször keressék fel. Ezt az ösztönzést jobban kellene elősegíteni. Enyhén fogalmazva azt mondhatjuk, Zemplén egy kicsit még elzárja magát az idegenforgalom elől. Hasonló megállapítást olvashatunk egyik országos folyóiratunkban is. A Zempléni hegységben barangoló turistát a legtipikusabb felszíni formák fogadják. A kúp, harang, dóm, sátor, háztető stb. formájú hegyek kedves bájjal bukkannak fel utunk folyamán. Oszlopként égbe nyúló kőpillérek, meredek sziklafalak, napsütötte tarka színpompájú völgyek váltogatják egymást. A víz eróziós munkája mély völgyeket, kisebb medencéket formált. E felszínformák csodálatos szintézise jellemzi a Zempléni-hegység fő tömegét, a Hegyköztől délre egészen a szerencsi-patak széles süllyedéses völgyéig. Elég néhány nevet említeni máris a turista útra kívánkozik: Pl. Telkibánya, Hollóháza, Pálháza, Nagybozsva, Háromhuta, Kőkapu, Erdőbénye. Folytathatjuk a felsorolást Pálházától északra a Nagymilic (896) és a Remetehegy teljesen kárpáti jellegű erdővel borított meredek lejtőjének előterével, ahol Füzesi-várhegy, andezit bércén a történelmi nevezetességű várromokat láthatjuk. „Rákóczi földjének” is nevezik e tájat. Amikor a „nagymajtényi síkon letörött a zászló” ezek a várfalak és hegyek búcsúztatták a bujdosó kurucokat, ahogy vonultak utolsó mentsváruk, Lengyelország felé. A Rákóczi várak a kuruc forradalmak idején erődítmények voltak. A Zempléni-hegyekben Tokaj, Patak, Füzér és Regéc várai lengették legmagasabbra a szabadság zászlaját. Ezenkívül sok-sok, idegenforgalmi földrajzilag érdekes vonzása van: a többféle előforduló gyógyvíz (Kéked, Végardó stb.), mellé párosuló ózondús levegő, vagy a telkibányai és hollóházai világhírű porcelán termékei, népművészeti tárgyak. Tokaj-Hegy alj a világhírű bortermő vidékén a négy „T” betűs helyet mindenütt ismerik: (Tárcái, Tokaj, Tolcsva, Tállya). Már a Föld és Égben dr. Frisnyák Sándortól is olvashattuk, hogy Tokaj is nagyobb ráfordítást érdemelne. A Zempléni hegység tömege előtt szinte előőrsként áll a Nyírség peremén a tokaji Nagykopasz. Nemcsak a kiváló bora, de a sátorhelyek panorámája a Tokaji-hegy szőlőborította oldala, ahogy a Bodroggal egyesült Tisza ezüstszalagként körülfogja fürdési és halászási lehetőségét kínálva megadja az alapját a gondosabban és nagyobb méretekben előkészített, idegenforgalomnak. A vízi közlekedés rendszeressé tételét idegenforgalmi vonatkozásban itt gazdasági tényezőként lenne jó figyelembe venni. Az nem kétséges, hogy a turista itt gyönyörködhet hazánk legszebb vulkánikus vidékében, csodálhatja a történelmet őrző pompás panorámát nyújtó várromokat, gyógyvizet és ózondús levegőt élvezhet. Tanulmányozhatja a Bodrog-parti Athén: Sárospatak híres könyvtárát, azonban ételt és italt a Zempléni-hegység túlnyomó ré57 10. ábra. A kialakuló Tiszakanyar
