Vízgazdálkodás, 1976 (16. évfolyam, 1-6. szám)
1976-04-01 / 2. szám
szén nehezen kaphat. Növelni kellene a vendéglátó üzemek és szállodák számát. Ezt nem pótolja a figyelmes fizetővendégszolgálat, amely több helyen dicséretet érdemel. Időszerűvé teszi a Zempléni-hegyvidéken e probléma felvetését a fokozottabb érdeklődésen kívül az is, hogy az idegenforgalom fontos kulturális és gazdasági érdek, amelyhez e vidék nagyobb beruházás révén gazdagon kamatozva tudna hozzájárulni, és ebben a vízgazdálkodás is jelentős helyet foglal el (vízi közlekedés stb.). 1. táblázat Szabolcs-Szatmár megye járásainak öntözési adatai Öntözött terület kh-ban neiy 1967 1968 1969 1972-73 Baktalőrántházi 332 557 479 Csengeri 1201 1627-Fehérgyarmati 3378 4656 3407 Kisvárdai 1205 1270 551 Mátészalkai 1366 2364 1629 Nagykállói 10 5-Nyírbátori nem voltNyíregyházi 4586 6805 4832 Tiszalöki 3073 4272 ■2843 Yásárosnaményi 2102 5048 1885 Összesen: / 17253 26604 15626 20973 2. táblázc Sóstói erdőben levő 3. sz. kút rétegmintája (Mélység 998 m) .Mélység’ ш között Réteg összetétele .. ... -------:—-....• ........................ ......——----------.—► 0- 2,2 töltés, vegyes téglatörmelék 2,2- 69,8 homok (világos szinü) 69,8- 70,5 iszapos agyag (erősen meszes) 70,5- 90,5 homok (szürke, apró szemű) 90,5- 103,0 márgás homok 103- 190 agyag (sárga, képlékeny, nem meszes) 190- 346 agyag (szürke, apró) 346- 346,6 homokkő 346,6-432 agyag 432- 568 agyag (képlékeny) 568- 574 homok (szürke, finom csillámos) 574- 684 agyag 684- 687 homok 687- 720 agyag 720- 740 homok 740- 760 márga 760- 770 agyag 770- 818 márga 818- 824 márgás agyag (barna képlékeny, vékony márga) 824- 848 márga (sárgás szürke kevés vulkáni tufa) 848- 899 agyag 899- 901 homok 901- 906 agyag (szürke, képlékeny, roszdabarna) 906- 925 mészmárga (világos szürke) 925- 971 agyag 971- 971,2 mészkő 971,2 — 998 mészmárga (szürke, igen sok apró kvarckaviccsal, vulkáni tufa kőzetdarabkákkal) Összefoglalás Nem törekedhetem teljességre, hanem csak az Északkelet-Magyarország érdekesebb természeti értékeivel — ami valamilyen formában kapcsolódik a vízgazdálkodáshoz —, mozaikszerűen kívántam foglalkozni. 3. táblázat A Felsőtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság területén levő hasznosítható holtágak és tározók Hullámtér, ártér Területe kh Tár ózható vízmennyiség 1000 m3 1. Szamossályi Holt Szamos ártér 50 2000 2. Tunyogmatolcsi Holt Szamos ártér 300 2000 3. Tiszakor ód Nagyszegeleji ártér 70 1000 4. Nagykerék és Haláborszeg ártér 33 400 5. Tarpa Gacsánszeg 6. Tivadar—Gulács közötti hullámtér 20 250 holtmeder ártér 20 200 7. Gulács Borosziókert hullámtér 50 700 8. Jánd Fotoskert hullámtér 20 200 9. Jánd Holt Tisza ártér 40 600 10. G.Ugornya Keskeny hullámtér 58 700 11. Gyüre Gyüreiszeg hullámtér 40 600 12. Tiszávid Apátiszeg ártér 15 150 13. Aranyosapáti Vidiszeg hullámtér 25 280 14. Tiszaszalka Laposhod ártér 30 300 15. Újkenéz Teremszög hullámtér 25 280 16. Mezőladány Réerdeje hullámtér 45 300 17. Máfyus Rózsáskert hullámtér 50 700 18. Zsurk Zovány 19. Nyiregyháza-Kálmánháza ártér 15 150 Nagy lapos 20. Nyiregyháza-Kálmánháza : 320 3200 ■ Császárszállás — 500 5000 21. Kemecsé Berténylapos ártér 40 400 22. Kemecse Nagyzsadány hullámtér 80 800 23. Kemecse Kiszsadány ártér 60 600 24. Petneháza Bagdolapos — 100 1500 25. Vaja-Őr Nagy-tó-100 1500 Megállapíthattam, hogy ezen a vízgazdálkodási területen is fel kell oldani a még néhol meglevő ellentétes érdékeket. Pl. ami a kialakuló Tisza'kanyar idegenforgalmi terület és egyéb gazdasági ágazati tevékenység érdekei között fennáll, vagy ilyen várható. Az összhang kialakítása nem maradhat el! Így a természetvédelem (Gyógyvizek és egyéb hasznosítás) és a gazdasági tevékenységek közötti helyes arányt kell tervezni. A tájhasznosítást és a környezetvédelmet is koordinálva lehet eredményesen végezni. Ehhez feltétlenül szükséges a pontos előkészítés, sokoldalú informáltság, helyzetismeret. Néhány táblázattal és ábrával (pl. a morotvákról szólóval) erre kívánom a figyelmet felhívni. A gazdasági és egyéb tevékenység szempontjából, egy vízgyűjtő területet, egy vízgazdálkodási egységnek kell tekinteni, mert a gazdasági mutatók alapján jó diagnózist, csak így lehet megállapítani. A terület az országhatárokkal érintkezik, ezért a vízgazdálkodásban itt fokozottabban kell a nemzetközi összefogásra törekedni. (Árvízvédelem és árvízhasznosítás témában főleg.) Másként ez nem oldható meg. Már kedvező változások tapasztalhatóak ez irányban. A legjobb megoldások kiválasztására ismertettem az alternatívákat, (de csak vázlatosan) időrendi ütemezés nélkül, de ezzel talán nem sértem a vízgazdálkodás rends^erességi szemléletét. Végezetül említem, hogy a Felső-Tisza vidéken is ugrásszerű fejlődés ment végbe a vízügyek sokirányú tevékenységében, de az ismertetésemből is kitűnik, hogy további lehetőségek állnak rendelkezésre a természeti kincsek hasznosítására. Dr. Vargha László Gyula biogeográfus, felelős szerkesztő Budapest 58
