Vízgazdálkodás, 1976 (16. évfolyam, 1-6. szám)
1976-04-01 / 2. szám
[m] Sóstói hévíz kutak mélysége ta, a Szamos elfogadható, bár időnként szennyezettséget mutatott. A Kraszna szennyezett, de északi szakaszán, ahol a Tiszába torkollik, elfogadható minőségű. A Lónyaicsatorna szennyezett. Nyíregyházán átfolyó VIII. számú vízfolyás (Érpatak) tisztának volt tekinthető, de sokszor szennyezte a Téglási Hajdúipari Művek működése. Az alább említésre kerülő császárszállási víztárolón létesített (Oláhrét) halgazdaság és a vízi sporttelep miatt kívánatos az állandó tisztán tartása. A császárszállási tárolónál létesített vízi sporttelep tervét Sóstófürdő tehermentesítéseként is — üdülési szempontból — felfoghatjuk. Ez a terv 1965-ben született a [főj 7. ábra. Összehasonlító diagram Sóstó-fürdő látogatottságáról 8. ábra. Sóstó-fürdő helyszínrajz Felsőtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság sportaktíva értekezletén. Ez a vízzel kapcsolatos általános közegészségügyi probléma körébe sorolható. Olyan sporttelepet terveztek, ahol úszás, kajak, kenu, csónak, vízisí és vitorlázás tömegsportként művelhető. A tó környékén szép fásított környezetben családi üdülőket építettek. A megyei problémák között kerülhet szóba és a közlekedési ágakba való nagyobb arányú bevonásra javasolható a vízi közlekedés rendszeresítése. Tiszaújlakon tervbe vették egy kisebb kikötő létesítését. A vízgazdálkodás gazdaságföldrajzi összefüggései A Felső-Tisza vidék területe jelentős ásványkincsekkel alig rendelkezik. A többi népgazdasági ág a rendelkezésre álló vizek legjobb hasznosítását kívánja meg. A Felső- Tisza vidék legjelentősebb gazdasági ága: a mezőgazdaság. E terület természetföldrajzi, közgazdasági adottsága a mezőgazdaság fejlesztésének útját az öntözéses gazdálkodás kibővítésével összefüggésben a táj specifikus széltörő sávjának alkalmazásával együtt indokolja. Nem lehet figyelmen kívül hagyni a KGST tervei alapján a megyébe telepítendő iparoknak a vízigényét sem. Földrajzi adottságainál fogva az ipar és a mezőgazdaság növekvő vízigényét a terület csak tárolással tudja biztosítani. A záhonyi, vásárosnaményi és a rápolti vízlépcső megvalósítása révén 150 millió m3 víz tárolására kerülhet sor a Szamos és a Tisza medrében. A Felső-Tisza vidék vízgazdálkodása keretterve és a mi vizsgálatunk szerint ezenkívül még 20—25 db holt medret érdemes megvizsgálni a víztárolás érdekében. A távolabbi jövőben a hullámtéri tárolási lehetőségeket is meg kell vizsgálni, ezekre minden valószínűséggel sor is került vagy kerülni fog. Tovább kell folytatni a felszín alatti vízkészlet feltárását, de ugyanakkor a felszíni vizek problémáját sem szabad elhanyagolni. (Lásd a táblázatokat.) Az 1960-ban alakult beregi vízgazdálkodási társulat kezelésében jelenleg 197,2 km hosszúságú úgynevezett harmadrendű csatorna van. Ebből 114 km-nyi új csatornát épített, illetve javított fel a társulat, az összes vízrendezett terület 11 300 k.hold szántó. A beregi részen még 24 000 hold szántóterület szorul vízrendezésre. A tervezett vízrendezést a tarpai tsz. sérelmezte, mert 1500 holdon a Tisza-parton létesített különböző mg. területét — főleg gyümölcsösét — veszélyeztette. 56
