Vízgazdálkodás, 1976 (16. évfolyam, 1-6. szám)
1976-02-01 / 1. szám
HÚSZÉVES a Nemzetközi Öntözési és Vízrendezési Szövetség (ICID) Magyar Nemzeti Bizottsága A Nemzetközi öntözési és Vízrendezési Szövetséghez 1955-ben csatlakozott hazánk. Ekkor alakult meg a Szövetség Magyar Nemzeti Bizottsága. A Bizottság 20 éves tevékenységének megünneplésére január 30-án emlékülést tartották a Magyar Tudományos Akadémia, Roosevelt téri székházának képes termében. Az ünnepélyes emlékülésen részt vett Prof. dr. Ing. MILOS HOLY Dr. Sc., a szövetség csehszlovák nemzetiségű elnöke is. Az ülésen BOGÁRDI JÄNOS akadémikus elnökölt s az ülést az alábbi napirend szerint vezette le: Prof. HOLY: A Nemzetközi öntözési és Vízrendezési Szövetség célkitűzései és feladatai. PETRASOVITS IMRE: A Magyar Nemzeti Bizottság tevékenysége az 1955—75. években. BOGÁRDI JÁNOS: Jubileumi kitüntető jelvények adományozása. Az ülés folyamán levél érkezett az öntözés és Vízrendezés Szovjet Nemzeti Bizottságától. Az alábbiakban ismertetjük az emlékülésen elhangzottakat. Prof. HOLY előadása: Kedves Bogárdi professzor! Kedves vendégeink! Hölgyeim és Uraim! Engedjék, hogy megköszönjem ezen ünnepi Emlékülésre szóló meghívásukat, melyet az Önök Nemzeti Bizottsága megalakulásának és a Nemzetközi Öntözési és Vízrendezési Szövetséghez (ICID) való csatlakozásának 20. évfordulója alkalmából tartunk. Ebben az évben, a Moszkvai Kongresszuson ünnepeltük a szövetség létrejöttének 25. évfordulóját is. A Szövetség és az önök Nemzeti Bizottsága megalakításának időbeli közelsége mutatja, hogy az Önök országának szakértői részt vettek a szövetség felépítésében, gyakorlatilag a kezdettől fogva. Elősegítették fontos nemzetközi szervezetté való formálódását és hatékonyan járultak hozzá ahhoz, hogy az emberiség előtt álló egyik legsúlyosabb probléma — a Föld népessége élelmezésének problémája megoldódjék. A Föld népessége elérte a 3,5 milliárdot és tovább gyarapodik. Az Egyesült Nemzetek becslései szerint 1980-ra eléri a 4,5 és 2000-re a 6,5 milliárd főt. A világ élelmezésének helyzete viszont jelentősen romlott az 1967—1970. években, amikor is a fejlődő országokban az élelmiszer-termelés visszaesett a kedvezőtlen időjárási viszonyok folytán és tovább romlott 1972-ben, amikor az élelmiszer-termelés a gazdaságilag fejlett országokban is visszaesett. A gyenge termések eredményeként 1972—1973-ban a világ gabonatartalékai a főbb exportáló országokban 40u/o-kal csökkentek és 1974-ben a második világháború óta a legmélyebb szántét érték el, ami összesen 29 millió tonnát, háromheti fogyasztás szükségletét jelenti. Az aránytalanság a kimerült gabonakészletek és a növekvő importigények -között rohamos áremelkedést idézett elő a gabonavilágpiacon. A nagy kereslet, a világinfláció, amit a különböző pénznemek romlása és a spekuláció is bonyolít, alapvető változást idézett elő és kritikus élelmiszerhiányba torkolt. A világélelmezés jelenlegi helyzetét még a műtrágya-hiány és a magas ipari árak is bonyolítják, melyek viszont az energiaválsággal is összefüggenek. Az 1974. évi -római Világ Élelmezési Konferencia a mezőgazdasági termelés növekedését tekintette a Föld élelmezési problémája megoldásához vezető útinak. A mezőgazdasági termelés fejlesztése viszont lehetetlen az öntözés fejlesztése nélkül. A Föld öntözött területei jelenleg a 235 millió had: közelítik meg s a vízkároktól védett területek (kiterjedése 160 millió ha körüli. Az a tény, hogy az öntözött földek csupán 16%-át teszik ki a teljes művelt területnek és hogy ez a 16% a Föld teljes mezőgazdasági termelésének több mint a felét adja, — minden kétséget kizárva bizonyítja az öntözőrendszerek hatékonyságát és jelentőségét, -és arra mutat, hogy milyen helyes volna (kiterjeszteni az öntözéseket Ázsiában, Afrikában és Latin- Amerikában ugyanúgy mint néhány európai országban is. Ebben a tekintetben a Nemzetközi Öntözési, Vízrendezési és Árvédelmi Szövetség igen fontos szerepet játszik. Azo-k a célok, amelyek érdekében 1950-ben létrehozták a Szövetséget, világosak: „Törekedni a tudomány és a korszerű technológia fejlesztésére és teljes hasznosítására az öntözés, a -vízrendezés, az árvédelem és a folyószabályozás szakterületein, műszaki, -gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt.” A Szövetségben tömörült tudományos dolgozók és műszakiak nemzetközi együttműködése mérhetetlenül jótékony hatású az emberiségre, amennyiben lehetővé teszi a szakterületek ismereteinek összegyűjtését és cseréjét. A Szövetség tevékenységének 25 éves jubileuma alkalmából az 1975. évi 9. moszkvai Öntözési és Vízrendezési Világkongresszus alkalmából végrehajtott értékelése azt mutatta, hogy a Szövetség működése az elmúlt 25 évben igen sikeres volt. Ezt dokumentálja az öntözési, vízrendezési és árvédelmi művek világméretű mennyiségi és különösen minőségi fejlődése. A Szövetség sikeres működése és annak konkrét pozitív eredményei nagy érdeklődést keltettek hatásaikkal a Világ közvéleményében. Ezt demonstrálja a tagállamok növekvő száma — jelenleg 66 ország tagja a Szövetségnek — és különösen az ICID speciális rendezvényein, kongresszusain, konferenciáin részt vevő szakértők egyre növekvő létszáma. Elmondhatjuk, hogy a Szövetség a szakértők állandó együttműködésének a fórumává vált az öntözés, a vízrendezés és az árvédekezés területein. Az emberi társadalom folyamatban levő fejlődése olyan szintet ért el, amelyen a további 'fejlődés problémáit komplexebben és tágabb értelemben kell megközelíteni. Az öntözéseket, vízrendezéseket és folyószabályozásokat a vízgazdálkodás és a mezőgazdálkodás komplex problematikájával összhangban kell megtervezni, úgy, hogy hozzájáruljon a vízkészletek megőrzéséhez, célszerű hasznosításához, védve és kialakítva ugyanakkor az élő emberi környezetet is. Valamennyi alkalmazott rendszabálynak átfogónak kell lennie és nem szabad csupán a műszaki szempontokra kiterjednie, hanem figyelembe kell venni a gazdasági, a társadalmi és egyéb nézőpontokat, felhasználva komplex matematikai modelleket is. A Nemzetközi Öntözési és Vízrendezési Szövetség tevékenységének valamennyi szakterületén a többcélú vízkészletmegőrzés rendszerének a kereteit kell kitölteni optimalizálva a vízkészletek felhasználását. A világ népességének táplálásához megoldandó problémák valóban nagyon súlyosak és igen -követelőek. Megoldásúik azonban jótékony hatású lesz a Nemzetközi öntözési, Vízrendezési és Árvédelmi Szövetségre is, mely ebben a nemzetközi összefogásban — biztosra veszem hogy — sikeres lesz. Az öntözés, a vízrendezés és árvé27
