Vízgazdálkodás, 1976 (16. évfolyam, 1-6. szám)
1976-12-01 / 6. szám
Trillió кWó egy év alatt A Szovjetunió kilencedik ötéves terve (1971—1975) a szovjet energiagazdálkodás rendkívül jelentős időszáka volt. Annál inkább így van ez, mert utolsó évében (1975) első ízben haladta meg az energiatermelés az egyévi bűvös egy trillió kWó (1036 ezer kWó) mennyiséget. Az 1921—1975 közötti időszakban az összes energiatermelés 12,5 trillió kWó-t ért el, amelyből 11,5 trillió kWó a legutóbbi negyedszázadra esik. További érdekes adat, hogy az utolsó tízéves időszakban 7,8 trillió kWó-t termelték. Az első trillió kWó megtermeléséhez 31 1946 655 203 31,0 1951 1053 328 31,2 1955 1541 466 30,2 1960 2302 683 29,7 1965 3378 1006 29,8 1970 4908 1353 27,5 1975 5900 1655 28,0 Az 55 éves vizsgálati időszak első évében a termelt energia 0,5 milliárd kWó-t ért el, s ebből mindössze 10 millió kWó volt a vízerőműveken termelt energia. Ugyanakkor az USA 56,6 milliárd kWó-t termelt, s ebből 18,8 milliárd kWó volt a vízerőművi, vagyis az energiatermelés 113-szor, a vízerőművi energiatermelés 1880-szor volt több, mint a Szovjetunióban. Ezek a mutatók, illetve különbségek 1940-re 4-szeres, és 10-szeres értékre csökkentek, ugyan a második világháború után a helyzet rosszabb aráévre volt szükség, ugyanakkor a kilencedik ötéves terv időszakára 4,5 trillió kWó esik. Még megemlítendő, hogy a második trillió kWó megtermeléséhez 6 évre, a harmadik trillióhoz 4 évre volt szükség. Jól lehet tájékozódni a Szovjetunióban elért energiagazdálkodási eredményekről, ha a GOELRO-terv (a Szovjetunió távlati energiagazdálkodási fejlesztési terve) elfogadása (1920) óta eltelt 55 év fejlődési ütemét összehasonlítjuk a fejlett kapitalista országok energetikai fejlődésének ütemével. Az 1. táblázat az összehasonlításhoz szolgáltat adatokat. 46 7,0 271 41,4 104 9,9 436 41,4 170 11,0 633 41,1 292 12,7 849 36,9 505 15,0 1157 34,2 736 15,0 1642 33,4 905 15,3 1955 32,1 nyakkal jellemezhető (6-szoros, s a vízerőművék tekintetében 18-szoros különbséggel). Ha a jelenlegi helyzetet tekintjük, úgy 2-szeres, az ipari energiafogyasztás tekintetében mindössze 1,4-szeres a különbség. Az iparilag fejlett kapitalista országok (az USA kivételével) elmaradnak a jelenlegi szovjet energiatermelés mögött, holott 1935-ben például a Szovjetunió a világon a harmadik, Európában pedig a második helyet foglalta el e téren. 1947 óta a Szovjetunió a világon a második, Európában az első helyet foglalja el az energiatermelésben. A kapitalista országok villamosenergia-termelésének fejlődési ütemét a 2. táblázat tartalmazza. Az energiatermelésben jelenleg a vízerőművék 20%-os arányban vesznek részt. A megújuló vízkészleteket hasznosító vízerőművek energiája a legolcsóbb. A GOELRO-terv elfogadása óta eltelt 55 év alatt a szovjet vízerőhasznosítás az egyik legfejlettebb iparággá alakult. A világ legnagyobb teljesítményű vízerőművei és legnagyobb egységteljesítményű vízgépei a Szovjetunióban vannak. A világon jelenleg a legnagyobb kiépítési teljesítménnyel rendelkező Krasznojarszk-i vízerőmű (6 millió kW) egységeinek teljesítménye 500 ezer kW. A Szovjetunióban jelenleg további hét olyan vízerőművet terveznek, amelyeknek a kiépítési teljesítménye meghaladja az 1 millió kW-t. A szovjet vízerőműveken az első trillió kWó energiát 47 év alatt termelték meg. Az 1921—1975 éves időszakban a szovjet vízerőművek összesen 1,9 trillió kWó-t termeltek. Ha a nyersanyag-megtakarítás szempontjából nézzük a szovjet vízerőművek termelését, úgy teljesen új színezetben, még nagyobb hatásfokkal vehetjük tekintetbe azokat. A szovjet vízerőművek az 1921— 1975 közötti időszakban mintegy 800 millió tonna fűtőanyag megtakarítását eredményezték. A vízerőműveken termelt energia önköltsége 3—4-szer kisebb, mint a hőerőműveken. Műszaki-gazdaságossági mutatóik is jóval kedvezőbbek (magasabb a termelékenység, kisebb a kezelőszemélyzeti igény, stb.). A vízerőművek a komplex hasznosítás céljait szolgálják, a tározókat több népgazdasági ágazat hasznosítja, jelentős mértékben hozzájárul a termelőerők fejlődéséhez, stb., így annak ellenére, hogy nagyobb 1. tablazat Villamosenergia-fogyasztás növekedése Világ Európa (SZU nélkül) SZU USA Év milliárd kWó milliárd kWó százalékosan % milliárd kWó százalékosan % milliárd kWó százalékosan % 211
