Vízgazdálkodás, 1976 (16. évfolyam, 1-6. szám)
1976-12-01 / 6. szám
2. táblázat Az energiaitermelés növekedése, milliárd fcWó Országok Évek 1960 1 1965 ! 1970 1975 VILÁG 2302 3378 4908 5900 USA 849 1157 1642 1955 Japán 116 190 351 475 Anglia 137 195 248 285 NSZK 116 169 237 293 Kanada 115 145 207 266 Franciaország 76 106 147 182 Olaszország 56 83 117 145 A Szovjetunió energiatermelési fejlődése ugyanezen években, amint az 1. táblázatból is kitűnik: 292 505 736 905 beruházással létesülnek, járulékos előnyeik révén rendkívül hatékonynak bizonyulnak. A szovjet vízerőművek nagyon fontos szerepet játszanak a fentieken kívül az egyesített energiarendszerek kialakításában. A Szovjetunió európai részén, Szibériában, Közép-Ázsiában, a Kaukázusban meglevő, hatékony egyesített energiarendszerek kialakítása csak a vízerőművektől kiágazó nagy távolságú és feszültségű távvezeték-hálózatra támaszkodva mehetett végbe. Borza Dezsőné Átadták a Zagyva—Tárná vízgazdálkodási szabályozó rendszert A Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóságnál Budapesten 1976. december 3-án átadták üzemeltetésre a Zagyva—Tárná Vízgazdálkodási Szabályozó Rendszer számítógép-vezérlésű távmérő rendszerét. A Zagyva vízrendszerére kiépített automatikus adatgyűjtő és távvezérlő rendszer a fokozatosan kiépülő országos rendszer egyik fontos regionális alrendszerének tekinthető. A rendszer jelenlegi kiépítésben automatikus adatgyűjtésre és értékelő feldolgozásra alkalmas, de magában hordozza a távvezérlés lehetőségét is. A vizsgálatok azt mutatták, hogy a térségben a vízügyi és más tárcák irányításával mintegy 3 milliárd Ft értékű olyan beruházásra kerül sor, mely közvetlenül, illetve közvetve kapcsolódik a távmérőrendszerhez. A kis vízgyűjtő területeken a hagyományos hidrológiai adatgyűjtésen alapuló árvízi előrejelzések a gyors lefolyás következtében igen rövid időt engednek a védekezéshez. Ez a jelenlegi követelményeket már nem elégíti ki. A nemzeti vagyon fokozatos növekedése mind hatékonyabb árvízi védekezést igényel, amelynek elengedhetetlen feltétele a gyors információgyűjtés és feldolgozás, illetve a fejlesztés későbbi stádiumában a gyors és hatékony beavatkozás a távvezérelhető tározókon keresztül. A távmérőrendszer a Zagyva és a Tárná 5700 fcm2-es vízgyűjtő területén jelen kiépítésében elsősorban hidrometeorológiai (csapadék, talajnedvesség, talajhőmérséklet, léghőmérséklet, hővíztartalom) és hidrológiai (vízállás) — napi 6—8000 adat— automatikus mérését, központba gyűjtését, feldolgozását és tárolását oldja meg. A mintegy 100 db mérőérzékelő által mért információkat a terület jellemző pontjain kiépített 18 db mérőállomás gyűjti össze, rendszeresen, előre beállított ciklus szerint, majd az adatokat elhelyezik a helyszínen saját adattárukban. Ez a helyi adattárolás 8—10 óra múlva is lehetővé teszi az adatok áttekintését. A mérőállomások adatai a központ hívása alapján postai telexvonalakon keresztül jutnak el a rendszer központjába. Valamennyi mérőállomás nyilvános telex-állomásként működik, és így bármilyen telex-állomásról az adatok lekérdezhetők. Ez lehetőséget biztosít a területileg illetékes Vízügyi Igazgatóságok, az Országos Vízjelző Szolgálat, az Árvíz- és Belvízvédelmi Központi Szervezet és az Országos Vízügyi Hivatal részére az adatok közvetlen gyors beszerzésére. A rendszer központja számítógépes vezérlésű. A beérkező adatokat ellenőrzi, majd mágneslemezes háttértárolóján helyezi el. Árvizes időszakban a számítógép a beérkező adatok alapján árvízi előrejelzéseket készít. Ezeket az előrejelzéseket az illetékes Vízügyi Igazgatóságok rendszeresen megkapják. A központból a területi és más központi vízügyi szervek felé történő adatszolgáltatás is telex-vonalon történik. A rendszer — az eddigi jellemzések alapján — mintegy 24 órás ídőelőnyű előrejelzést tud készíteni a Hatvan városa alatti Zagyva-szakaszra és a tarnamérai szelvény alatti Tama-szakaszra. E szelvények fölötti vízfolyások mentén a helyi védekezéshez adhat fontos információt a rendszer. A rendszer továbbfejlesztéseként távvezérelhető árvízcsúcs-csökkentő tározókat is bekapcsolnak. Erre a bekapcsolásra az első távvezérelhető tározónál: a Maconkai tározónál már 1977-ben sor kerül. A távvezérlés, a számítógépes központi irányítás egyrészt lényegesen megnöveli a tározó hatékonyságát az árvízcsúcs csökkentésére, ugyanakkor lehetőséget biztosít a tározó komplex hasznosítására is. A távvezérelhetőség lehetőséget biztosít a térség egyéb vízminőségi és vízmennyiségi problémáinak csökkentéséhez is. A rendszer üzemének tapasztalatai más hasonló rendszerek kialakításánál, illetve üzemeltetésénél, továbbá a hidrológiai összefüggések pontosabb feltárásával is hasznosíthatók lesznek. A Zagyva—Tárná Vízgazdálkodási Rendszert Vincze József az OVH elnökhelyettese adta át üzemeltetésre a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóságnak. 212
