Vízgazdálkodás, 1976 (16. évfolyam, 1-6. szám)
1976-12-01 / 6. szám
objektív alapjai. A fényképen látottakat térképre átazonosítva mennyiségi adatökat is nyerhetünk. Ilyenek például ismert vízállásnál az elöntés határa, visszamaradó vizek helye, a jég borítása, szennyeződések helye és kiterjedése, építkezés előrehaladása, stb. Ugyanúgy minőségi tájékoztatást is kaphatunk például partszakaszok állapota, növényzet elterjedése, védekezésmunkák helyzete, környezet elbírálása, alkalmas terület vagy útvonal kiválasztása, uszadékok felhalmozódása, stb. tekintetében. Mindegyik példával nyilvánvaló a fénykép tárgyilagossága a szubjektív helyzetrögzítéssel és helyzetismertetéssel szemben. Emellett el nem Töltéserősítés a Rába mentén (Fotó: Scherman Ákos, VIZDOK) hanyagolható az eljárás gazdaságossága sem. A ferde tengelyű légifényképek interpretálásra is használhatók. Ugyanazon témára vonatkozó, de különböző viszonyok között megismételt tájékoztató felvételek összefüggően értelmezhetők, amiből reális következtetések, feltételek alakíthatók ki akár a műszaki tervezés, akár egyéb vitás kérdések eldöntésére. Interpretálás céljára az egy alkalommal készült felvételek is eredményesek, különösen ha a képek legalább felerészben fedik egymást és így sztereoszkóppal térhatásban is szemlélhetek. Néhány alkalmazási területe: geológiai viszonyok megállapítása, szabályozás környezetének tanulmányozása, hegyes-dombos területen az erózió elleni védekezés kiválasztása, stb. szolgálatot tesznek. Nem kidobott pénz célszerűen kiválasztott fényképekkel a munkahelyeket ellátni. A ferde tengelyű légifényképek tájékoztatásra is igen alkalmasak. A szokásos, majd a rendkívüli helyzetek kialakulásának, illetve megszűnésének egyes fázisáról készült felvételek a felderítés, helyzetnyilvántartás, intézkedés és tervezés Következő cikkünkben a tervezés számára készült légifényképeket és a fényképezés adatainak megállapítását ismertetjük. Juhász Ede 210 Feliszapolódás a Duna egyik holtágában (Fotó: Vizy Zsigmond, VIZDOK)
