Vízgazdálkodás, 1976 (16. évfolyam, 1-6. szám)
1976-12-01 / 6. szám
ható vízkészleteket tártak fel. Ezek segítségével Miskolc nyugati részének vízellátását meg lehet oldani. A vizsgálatok a nyomjelzős méréstechnika különböző alkalmazásait mutatták be és ezért módszertani szempontból is érdekesek. Mint minden felszín alatti vizsgálatban, a számszerű eredmények esetleg itt is tovább finomítandók. A szennyvizek tisztítása alapvető a vizek minőségének megóvása szempontjából és ezért kiemelendő az az elméletileg kidolgozott, kismintakísérletekkel és helyszíni vizsgálatokkal igazolt módszer, amely az eleveniszapos szennyvíztisztítás következő fokozataként vezethető be. Meglepő eredménynek számít a bőripari szennyvizek 99% -os tisztítása. A nagy felületű levegőztető tavak alkalmazásának hazai lehetőségei megvannak és előnyösen egészíthetik ki az eleveniszapos vagy biológiai csepegtetőtestes szennyvíztisztítást. A felszín alatti vizek védelme különösen indokolt feladat, mert ezek használhatók föl leggazdaságosabban a lakosság és az ipar céljaira. A felszín alatti vizeket mind mennyiségi mind minőségi értelemben az emberi tevékenység hatására károsodás fenyegeti. Így a folyócsatornázás, a tározás, a bányászat, és az urbanizáció megváltoztathatja a vizek szintjét és nyomását, az áramlási viszonyokat, és elszennyezheti a felszín alatti vizeket. A problémákat a 12 vízügyi igazgatóság szakértőinek bevonásával országos méretekben átfogóan vizsgálták. Megállapították, hogy főként az úgynevezett nem pontszerű területi szennyezések, így a mezőgazdaság kemizálásával a területre kerülő különféle vegyszerek, valamint a különféle hulladék- és méregtárolók veszélyeztetik. A felszíni talaj összetételek alapján háromféle zónát különböztetnek meg, amelyek közül a legveszélyesebb területeken különleges védőintézkedéseket szükséges tenni. A kutatás eredményeként a vízügyi államigazgatási szervek megállapíthatják, hol szükséges fokozott figyelmet fordítani a felszín alatti vizek védelmére. A kisebb vízművek vízbeszerzésénél máris számos probléma jelentkezik és ezért a jövőben fökozott gonddal kell eljárni. Október 1-én a gabcikovo—nagymarosi vízerőmű-rendszerrel és a védelmi létesítmények fejlesztésével kapcsolatos kutatásokat mutatták be. Nevezetesen: — Major Pál: A Dunakiliti Vízlépcső következtében előállott talaj vízszint-süllyedés károkozó hatásának előzetes vizsgálata a mezőgazdasági termelés szempontjából; — Decsi Sándorné—Gáspár Judit—Szepessy György: A Dunakiliti Vízlépcső árvédelmi és medervédelmi kérdései; — dr. Szepesy József és Dadi János: A talajok meszes bomlási folyamatának ellenőrző vizsgálatai, valamint a duzzadási nyomás vizsgálata; — Fehér Ferenc: Belvízhozam-idősorök szintetikus előállítása, az Expre és Drainage modell gyakorlati alkalmazásával szerzett tapasztalatok. A legnagyobb népgazdasági vízgazdálkodási beruházáshoz kapcsolódó kutatások a mezőgazdaság és a vízgazdálkodás alapvető kölcsönhatására mutattak rá. A Szigetközben a talajvíz szintje várhatóan csökken, és ennek mezőgazdasági hatását kellett vizsgálni. A vita során elvi jelentőségű kérdésekre is rámutattak, tudniillik arra, hogy a növényzet és gyökérzete bizonyos fdkig képes igazodni a talajvízszín helyzetéhez, másrészt a növénytermesztés megfelelő alakításával olyan növényeket lehet termeszteni, amelyek a vízlépcső következtében kialakuló talajvízviszonyokhoz képest a legkedvezőbbek. A Dunakiliti Vízlépcső az árvizek és a jég lebocsátására szolgál, a kismintakísérletek feladata pedig a műtárgy és környezetének kedvező kialakítása, valamint a kimosások meggátlása volt. A hozzászólások során a Nagymarosi Vízlépcső munkagödrével kapcsolatos modellkísérleteket is bemutatták. A kísérletek révén a beruházás kivitelezésénél jelentős megtakarítások érhetők el, mint arra a VIZITERV képviselője rámutatott. A vízgazdálkodás létesítményeinek földanyaga gyakran van kitéve periodikus átnedvesedésnek és kiszáradásnak. Ez a folyamat az agyagásványókban bomlást indíthat el, amelynek előrejelzése és figyelembevétele a vízépítési létesítmények tervezésénél nélkülözhetetlen. Sikerült megvilágítani az úgynevezett szikes talajok kiszáradás és átnedvesedés hatására létrejövő bomlási folyamatait. A jövőben a talajmechanikai vizsgálatokat kolloidikai elemzésekkel is szükséges kiegészíteni. A belvízrendszerek tervezésének és üzemének fontos kérdése a levonuló belvízhullámok meghatározása. Négy vízgyűjtő területen végeztek összehasonlító elemzéseket és megállapították, hogy a VITUKI-ban kidolgozott matematikai modell a vízügyi igazgatóságok gyakorlatában alkalmazható és ezért további lépések szükségesek bevezetése érdekében. A VITUKI 1976. évi Tudományos Napjai a kutatásnak a gyakorlat felé irányuló nagyobb fokú fordulásáról tettek tanúságot és a kutatásnak a népgazdasági célkitűzésekkel való összehangoltságát példázták. 202
