Vízgazdálkodás, 1976 (16. évfolyam, 1-6. szám)
1976-02-01 / 1. szám
Vízgépészeti berendezés adatai: turbina típusa PL 20/661—VB—930 járókerékátmérő 9,3 m teljesítmény 66 ezer kW mértékadó esés 12,9 m mértékadó vízhozam 608 m3/s forgási sebesség 55,5 ford/perc generátor típusa SzB 1510/120—108 Y 4 teljesítmény 75 300/64 000 kVa/kW feszültség 13,8 kV C0S90 0,85 Az erőtelep alvízi oldalán (1. fotó) közvetlenül a gépterem alatt helyezkednek el a háromfázisú trafók, amelyek zárt, 13,8 kV-os vezetékekkel kapcsolódnak a három generátorhoz, és légvezetékkel a 330 kV-os alállomáshoz. Kettős, 330 kV-os távvezetékkel a Riga-i vízerőmű az Észak-Nyugati Egyesített Energiarendszernek ad áramot. A duzzasztómű 165 m hosszú, és 32 m magas. Hat nyílásának szélessége 20—20 m, ezeket egyedi hidraulikus emelésű szegmens szerkezet zárja le. A duzzasztó alvízi pillérein halad a közúti híd. A vízlépcső műtárgyainak metszetét a mellékelt 1. sz. sematikus ábra mutatja. A vízlépcső földművei a medergátak (1. és 2.), jobb parti, Dole-szigeti, és bal parti töltések. Ezek mindegyike hidromedhanizációs módszerrel létesült. Hosszuk mintegy 15 km (15 390 m), maximális magasságuk 25 m. A földművek és töltések szerkezetében érdekességnek számít, hogy a szovjet gyakorlatban először alkalmaztak monolit vasbeton lapokat a felvízi oldal, illetve rézsű burkolására (a lapok 20 cm vastagságban készültek), s ezeket szűrőréteg nélkül helyezték a homökböl megépített rézsűkre. A gátak belsejében kialakított őréneket előre gyártott — porusbetonból (porózus betonból) készült — csövekből létesítették. A vízlépcső elrendezési vázlatát a 2. sz. séma mutatja. Az építési munkák rövid ismertetése. A rigai vízlépcső felvonulási és előkészítő munkálatai 1966-ban kezdődtek el, a főbb földmunkákhoz 1968-ban, a betonmunkákhoz 1970-ben fogtak hozzá. Az erőmű munkagödrét 1974. szeptember 20-án árasztották el, s egy héttel később elzárták a Daugava medrét. Az első gépegységet 1974. november 19-én helyezték üzembe, az egy évvel később — 1975. november 5-én — történt hatodik gépegység beindításával pedig a vízerőmű elérte a tervezett kiépítési teljesítményt. A Riga-i vízerőmű építési körülményei kedvezők voltak. A felvonulási területet a Dole-szigeten, a betonművek munkagödrének közelében alakították ki. 2. sz. sematikus ábra. A vízlépcső elrendezési vázlata: 1 — medergátak, 2 — duzzasztómű, 3 — erőtelep, 4 — 330 kV-os alállomás, 5 — elvezető csatorna, 6 — hallépcső Az építkezés kezdeti szakaszában a Dole-sziget jobb oldali mellékágát ideiglenes gáttal elzárták. Ez az elzárás a szigetet a folyó jobb partjával kötötte öszsze. A folyó vízhozamát ebben az időszakban a bal oldali ág vezette le. Ugyanakkor az elzárás védelme alatt elkezdődhetett a medergát építése. Padkáján kialakították a felvonulási területhez szükséges ideiglenes vasútat. Az erőtelep alvízi elvezető csatornájának helyéig haladt ez a vasút külön töltésen át. Az építés második szakasza 1974. augusztusában kezdődött. 3. táblázat Munka-Főbb munkák megnevezése mennyiségek Talajkiemelés, ezer m3 6 170 laza talajok 4 470 szikla 1 700 Töltésépítés, ezer m3 12 540 iszapolással 11 200 szárazon 1 340 Kőbiztosítás homok-kavics ágyazattal, ezer m2 640 Szűrők és drének, ezer m2 90 Füvesítés és gyeptéglázás, ezer m2 730 Beton és vasbetonmunkák, ezer m3 523 monolit 481 előre gyártott 42 Betonvas, ezer tonna 23,3 monolit betonban 14,7 előre gyártott betonban 8,6 Betonba beépített fémszerkezetek, ezer t 1,65 Berendezések és vasszerkezetek, ezer t hidromechanikai és vízgépészeti 10,13 elzárótáblák és gerebék 2,6 emelőszerkezetek 0,9 1. sz. sematikus ábra. A Riga-i vízlépcső műtárgyainak metszete, DNV, Max. alvízszint, min. alvízszint. 19
