Vízgazdálkodás, 1976 (16. évfolyam, 1-6. szám)
1976-02-01 / 1. szám
Ekkor a vízhozamot a jobb oldali mellékág és a felvízcsatorna vezette le. A jobb oldali elzárás, valamint a Dole-sziget felső részénél haladó elzárást elbontották, s a bal oldali ágban alakították ki az ideiglenes elzárótöltést. Megépülhetett a -végleges medergátnak 2. része. A Riga-i vízlépcső főbb munkamennyiségeit a 3. táblázat tartalmazza. Földmunkák. 4. táblázat A műtárgy megnevezése Betonösszes és vasbetonmennyiség monolit előre gyártott Erőtelep és szerelőtér 223 197 26 Duzzasztómű 95 93 2 Felvízi és alvízi burkolat 43 43 — Csatlakozások 35 33 2 Földműveknél 114 105 9 Szolgálati épületek, kezelőhelyiségek stb. 13 10 3 Az ideiglenes földművekkel, anyaggödrökkel, újravégzett és kiegészítő munkákkal együtt összesen mintegy 24 millió m3 földmunka elvégzésére került sor. Ebből a mennyiségből 14 millió m3 feltöltésbe került, 10 millió m3 bevágásból adódott. Sziklát mintegy 2 millió m3 mennyiségben kellett megmozgatni. A földmunkák nagy részét (többek között az anyagárkok kimunkálását is) 6— 10 m3-es földnyesőkkel és dóserekkel végezték. A kimunkált földanyagot 0,64 és 1,25 m3-es puttonyú kotrókkal dömperekbe rakták. A főbb művek munkagödrének kialakítása, továbbá az alvízi elvezető csatorna építése is két fokozatban történt. Az első fokozatban E—125 Г és E—2005 típusú kotrókkal megmunkálták a laza talajokat, s azokat közbenső vagy végleges depóniába hordták. Ugyancsak ilyen típusú kotrókkal termelték ki a sziklát is, s 5—10 tonna teherbírású dömperekkel külön depóniába szállították. A 250 ezer m3 mennyiségű külön depómét a fagyálló daugávai dolomit elhelyezésére alakították ki (ezt a követ az építkezés során hasznosították). A drének kialakítására 1,5 m3 puttonytérfogatú kotrót alkalmaztak. A vízlépcső földmunkáinak 90%-át hidromechanizáció útján végezték. Száraz beépítési módszerrel csak az a földmunka készült, ahol a létesítmény méretei nem tették lehetővé a hidromechanizációt. A mederelzárások is szárazon épültek. Az anyaggödröket az építmények közvetlen közelében 300/40-es úszókotrókkal alakították ki. Az utóbbiak behajózására átvágást létesítettek. A szivattyúállást a bal parti mellékágban hozták létre. Kavicsbányát az építkezés helyétől mintegy 4,5 km távolságra tudtak nyitni. A kimunkálás a fentebb említett gépek segítségével történt. Beton- és vasbetonmunkák. Az összes betonmennyiség 523 ezer m3-t tett ki a vízlépcsőn. Ez a vízlépcső műtárgyainál az alábbiak szerint oszlott meg. (4. tábl.) A fenti táblázatból jól látható, hogy az előre gyártott vasbeton aránya közepesen 10%, az erőtelepnél és szerelőtémél 11,7%. Előre gyártott panelek, szívócsatornák lefedő elemei, pillérek görbületi idomai, különböző keresztszelvényű gerendák adják a fent említett előregyártási arányt. Ezenkívül meg kell említeni a földgátak rézsűinek burkolásához használt fagyálló homokbetonlapokat mintegy 36 ezer m3 mennyiségben. A betonvas és vasszerkezetek összsúlya 23,3 ezer tonna volt. A monolit beton 1 m3re eső közepes vasfelhasználás 34 kg, az 1 m3 előre gyártott betonra eső vasfelhasználás 200 kg volt. A betonozás valamennyi műtárgynál EKG—4 típusú kotróvázra szerelt lánctalpú darukkal és DEK—25 típusú lánctalpas darákkal történt. Az erőtelep vízszint feletti részét 4 db KBGSz— 450 típusú toronydaruval építették. A beton adagolása 1,6 és 3,2 m3-es puttonyokkal történt. A földművek felvízi rézsűinek betonozására dosereket, adagolásra dömpereket, betonvas beadására pedig DEK—25 típusú lánctalpas darukat alkalmaztak. Riga-i vízerőmű. Az erőtelep az alvíz jelöl. 20