Vízgazdálkodás, 1976 (16. évfolyam, 1-6. szám)

1976-02-01 / 1. szám

Ekkor a vízhozamot a jobb olda­li mellékág és a felvízcsatorna vezette le. A jobb oldali elzárás, valamint a Dole-sziget felső ré­szénél haladó elzárást elbontot­ták, s a bal oldali ágban alakí­tották ki az ideiglenes elzáró­­töltést. Megépülhetett a -végle­ges medergátnak 2. része. A Riga-i vízlépcső főbb mun­kamennyiségeit a 3. táblázat tartalmazza. Földmunkák. 4. táblázat A műtárgy megnevezése Beton­összes és vasbetonmennyiség monolit előre gyártott Erőtelep és szerelőtér 223 197 26 Duzzasztómű 95 93 2 Felvízi és alvízi burkolat 43 43 — Csatlakozások 35 33 2 Földműveknél 114 105 9 Szolgálati épületek, kezelőhelyiségek stb. 13 10 3 Az ideiglenes földművekkel, anyaggödrökkel, újravégzett és kiegészítő munkákkal együtt összesen mintegy 24 millió m3 földmunka elvégzésére került sor. Ebből a mennyiségből 14 millió m3 feltöltésbe került, 10 millió m3 bevágásból adódott. Sziklát mintegy 2 millió m3 mennyiségben kellett megmoz­gatni. A földmunkák nagy ré­szét (többek között az anyagár­kok kimunkálását is) 6— 10 m3-es földnyesőkkel és dó­serekkel végezték. A kimunkált földanyagot 0,64 és 1,25 m3-es puttonyú kotrókkal dömperek­be rakták. A főbb művek mun­kagödrének kialakítása, továb­bá az alvízi elvezető csatorna építése is két fokozatban történt. Az első fokozatban E—125 Г és E—2005 típusú kotrókkal meg­munkálták a laza talajokat, s azokat közbenső vagy végleges depóniába hordták. Ugyancsak ilyen típusú kotrókkal termel­ték ki a sziklát is, s 5—10 tonna teherbírású dömperekkel külön depóniába szállították. A 250 ezer m3 mennyiségű külön depó­mét a fagyálló daugávai dolo­mit elhelyezésére alakították ki (ezt a követ az építkezés során hasznosították). A drének kialakítására 1,5 m3 puttonytérfogatú kotrót alkal­maztak. A vízlépcső földmun­káinak 90%-át hidromechani­­záció útján végezték. Száraz be­építési módszerrel csak az a földmunka készült, ahol a lé­tesítmény méretei nem tették le­hetővé a hidromechanizációt. A mederelzárások is szárazon épültek. Az anyaggödröket az építmények közvetlen közelében 300/40-es úszókotrókkal alakí­tották ki. Az utóbbiak behajózá­sára átvágást létesítettek. A szi­vattyúállást a bal parti mellék­ágban hozták létre. Kavicsbá­nyát az építkezés helyétől mint­egy 4,5 km távolságra tudtak nyitni. A kimunkálás a fentebb említett gépek segítségével tör­tént. Beton- és vasbetonmunkák. Az összes betonmennyiség 523 ezer m3-t tett ki a vízlépcsőn. Ez a vízlépcső műtárgyainál az alábbiak szerint oszlott meg. (4. tábl.) A fenti táblázatból jól látható, hogy az előre gyártott vasbeton aránya közepesen 10%, az erő­telepnél és szerelőtémél 11,7%. Előre gyártott panelek, szívó­csatornák lefedő elemei, pillé­rek görbületi idomai, különbö­ző keresztszelvényű gerendák adják a fent említett előregyár­­tási arányt. Ezenkívül meg kell említeni a földgátak rézsűinek burkolásához használt fagyálló homokbetonlapokat mintegy 36 ezer m3 mennyiségben. A betonvas és vasszerkezetek összsúlya 23,3 ezer tonna volt. A monolit beton 1 m3re eső kö­zepes vasfelhasználás 34 kg, az 1 m3 előre gyártott betonra eső vasfelhasználás 200 kg volt. A betonozás valamennyi műtárgy­nál EKG—4 típusú kotróvázra szerelt lánctalpú darukkal és DEK—25 típusú lánctalpas da­rákkal történt. Az erőtelep víz­szint feletti részét 4 db KBGSz— 450 típusú toronydaruval épí­tették. A beton adagolása 1,6 és 3,2 m3-es puttonyokkal történt. A földművek felvízi rézsűinek betonozására dosereket, adago­lásra dömpereket, betonvas be­adására pedig DEK—25 típusú lánctalpas darukat alkalmaztak. Riga-i vízerőmű. Az erőtelep az alvíz jelöl. 20

Next

/
Thumbnails
Contents