Vízgazdálkodás, 1976 (16. évfolyam, 1-6. szám)

1976-02-01 / 1. szám

A RIGAI VÍZERŐMŰ A szovjet kilencedik ötéves terv egyik új létesítménye a ri­gai vízerőmű, amely a Daugava folyón (Nyugat Dvina) létesülő vízlépcsőrendszer legalsó tagja. A Lett SzSzK fővárosától — Ri­gától — nem messze létesült vízlépcsőt 1975-ben adták át rendeltetésének (1974-ben he­lyezték üzembe az erőtelep első három gépegységét 192 ezer kW teljesítménnyel). A vízlépcső által létrehozott duzzasztás 34 km hosszú tárolót alakított ki, amely a vízlépcső szelvényében 4 km széles. A tároló teljes tér­fogata 339 millió m3, hasznos térfogata pedig 41 millió m3. Mielőtt kitérnék a vízlépcső főbb műtárgyainak és építésé­nek leírására röviden ismerte­tem a Daugava folyó vízerő­­hasznosítását. A Daugava folyó a Valdaj­­fennsík Dvinec nevű tavából ered 220 m tengerszint feletti magasságban. Három köztársa­ság területén folyva, hossza el­éri az 1Ö20 km-t. A Balti-tenger­be ömlik a Riga-i öbölnél. A fo­lyó vízgyűjtő területe 87 600 km2 sokévi közepes vízmennyisége 20,2 km3, közepes vízhozama 640 m3/sec (maximális megfi­gyelt vízhozama 8800 m3/sec). Esése Lettország területén 99 m. A Daugava vízerőkészletének háromnegyed része Lettország területére esik, amelyet három vízerőmű — Pljavinszk, Kegum és a Riga-i vízerőmű hasznosít, összesen mintegy 1281 ezer kW telj esítménnyel. A Daugava vízlépcsőrendszer legfelsőbb lépcsője a Leninről elnevezett Pljavinszk vízlépcső (ismertetésére korábban került sor a Vízgazdálkodás c. lap ha­sábjain), amelyet 1966-ban he­lyeztek üzembe. Ez a Daugava vízlépcsőrendszer legnagyobb teljesítményű, s egyben az egész Szovjetunió egyik leghatéko­nyabb vízlépcsője. Az 1 kW ki­építési teljesítményre eső beru­házási költség mindössze 92,5 rubel volt (a Riga-i vízlépcsőé 271 rubel). A Daugava vízlép­csőrendszer már megépült mű­veinek egyes adatai az 1. táblá­zatban következnek. A Kegum vízerőmű nevező­ben levő mutatói a jelenleg már folyó bővítésre vonatkoznak. A Daugava folyó elsőként megépített vízerőműve a Ke­­gum-i volt. A 72 ezer kW telje­sítményű művet 1939-ben he­lyezték üzembe. A második vi­lágháború okozta károk helyre­­állítása 1947-ben fejeződött be. 1975-ben elkezdődött ennek a vízlépcsőnek a bővítése. A bal parton kibővítendő erőtelepben újabb három gépegység kerül elhelyezésre, összesen 192 ezer kW teljesítménnyel. A vízlépcsőrendszer megépült és tervezett vízlépcsőinek ada­tai (tároló adatokkal kibővítve) a 2. táblázatban találhatók. A Daugava folyó vízlépcsői a komplex hasznosítás céljait szol­gálják. A vízerőhasznosításon kívül a faúsztatási, halászati vi­szonyokat javítják, lakossági és ipari vízellátási feladatok meg­oldását segítik elő. Mint már elöljáróban említet­tem a Riga-i vízerőmű a Dauga­va alsó vízlépcsője. Nevét Rigá­ról a Lett SzSzK fővárosáról kapta.* A vízlépcső főbb műtárgyai: erőtelep, duzzasztómű, parti és mederbeli gátak, töltések, hal­lépcső, 330 kV-os alállomás, vasúti és közúti híd. A vízlépcső duzzasztási front­jának teljes hossza: 15 390 m; műtárgyakra nehezedő nyomás magassága 18 m; betonműtár­gyak hossza 345 m. Vízátbocsátás a műtárgyakon keresztül: 11 300 m3/s; vízátbo­csátás a duzzasztón keresztül 7 700 m3/s; turbinák vízelnyelő­képessége 3 650 m3/s; az erőte­lep hossza a szerelőtérrel együtt 230 m. A vízlépcső műtárgyai alatt dolomit és agyag helyezkedik el. Az erőtelep két gépegység­blokkból és szerelőtérből áll. A 230 m hosszhoz 55,2 m magas­ság tartozik. Zárt szerkezetű épület, darupályával nem ren­delkezik. A berendezésék moz­gatására 2 db 250 tonna teher­bírású fél bakdaru szolgál. A hat gépegység Kaplan típu­sú. Egyenkénti teljesítményük 66 ezer kW. * Üzembe helyezése után „A Szov­jetunió 50 éve” nevet kapta. 1. táblázat A Daugava folyón megépült .vízerőművek Esés m Teljesítmény ezer kW Sokévi közepes energiatermelés, mió kWó Pljavinszk 40 825 1539 Kegum 16/12 72/264 386/561 Riga 18 384 690 2. táblázat A Daugava folyó megépült és tervezett lépcsői Esés m Teljesít­mény ezer kW Sokévi energia­­termelés millió kWó Tárolótér teljes hasznos millió m3 Riga 18 384 700 339 41 Kegum* 16/12 72/264 386/561 160 37 Pljavinszk 40 825 1539 509 143 Ekabpil 15,5 160 490 260 — Daugavpil 21,5 200 660 900 500 * A Kegum vízerőmű nevezőben levő mutatói itt is a jelenleg már folyó bővítésre vonatkoznak. 18

Next

/
Thumbnails
Contents