Vízgazdálkodás, 1976 (16. évfolyam, 1-6. szám)

1976-02-01 / 1. szám

1973-ban készült el Nagykanizsa 2500 m3-es víztornya. 1975. máj. 6-án a Hajdú-Bihar megyei Körösszegapá­tiban avatták fel az 1000. falusi vímúvet. Átadásával az ország falusi lakosságának már kereken 40%-a részesül közműves vízellátásban. * * * 1965- ben épült az ózdi szennyvíztisztító telep első sza­kasza. 1966- ban kezdődött meg az új II. Délpesti Ipari Vízmű építése 150 000 m3/nap víztermelésre. 1968. jan. 1-vel vezették be a progresszív szennyvíz­­bírságot. 1968- ben kezdte meg üzemét a Gyöngyös-visontai Ga­garin Hőerőmű 8,5 millió m3-es Markazi Tározó ja. 1969- től az ipari üzemeknek ivóvíz-használati pótdíj at kell fizetniök. 1970- re az ipar vízforgalma az 1950. évi 980-ról 4950 millió m:!-re emelkedett. 1973. aug. 24-én adták át a bauxitbányászat érdekeit szolgáló Fehérvárcsurgói Víztározót. * * * A 11/1965. (VII. 11.) Korm. sz. rendelet az ásvány- és hévizek gondozását — a gyógyászati célokra alkalmas vizek kivételével — az Országos Vízügyi Hivatal hatás­körébe utalta, amivel lehetővé tette a geotermikus ener­gia hasznosításának fejlesztését. Az 1967-ben elkészült országos hévíz-kataszter szerint a nyilvántartott 649 (25 °C-on felüli) kútból 308 adott 35 °C-nál melegebb (meleg) és 31 70 °C-nál melegebb (forró), ill. 90 °C feletti (igen forró) vizet. 1970-ben kereken 600 gyógy-, tisztasági és strandfürdő működött az országban, összesen mintegy 350 000 főnyi befogadóképességgel és 20 milliót meghaladó évi forga­lommal. Hidrológia és vízgazdálkodási tudományos kutatás 1966 óta a VITUKI a szennyvíztisztítás technológiája mellett a szennyező olajok, olaj- és fenolszármazékok meghatározására alkalmas analitikai eljárások kidolgo­zásával is foglalkozik. 1968-ban kezdte meg működését a Vízügyi Szervezési és Számítástechnikai Iroda (VSZSZI) az ügyvitelgépesí­tés korábbi feladatai mellett a vízügyi szolgálat hidro­­metriai és vízgazdálkodási (stb.) adatainak gépi feldol­gozása és tárolása érdekében. 1968-ban kezdte meg a VITUKI országos karsztvíz­észlelő hálózatának kiépítését — és ebben az évben kezd­te meg működését a Kiskörei Létesítményellenőrző Ál­lomás. Tájékoztatás, oktatás, továbbképzés 1965. szept. 28.—okt. 5. között a Nemzetközi Hidroló­giai Szövetség tudományos tanácskozást tartott Buda­pesten a korszerű vízgazdálkodási kutatás kérdéseiről. 1966. jan.—jún. között, a Nemzetközi Hidrológiai De­cennium keretében és az UNESCO támogatásával, angol nyelvű nemzetközi hidrológiai továbbképző tanfolyam indult Budapesten, amelyet azóta kétévenként megismé­telnek. 1966- ban és 1971-ben jelent meg „A magyarországi hévízkutak kataszteré”-nek I—II. kötete. 1967- ben a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség (IAHS) dr. Szesztay Károly személyében magyar elnököt vá­lasztott. 1967 novemberében jelent meg a Vízgazdálkodási Köz­löny — a KGST VVÉ (Vízügyi Vezetők Értekezlete) hi­vatalos lapjának 1. száma. 1967-ben a Magyar Hidrológiai Társaság 11 ország kül­dötteinek részvételével ünnepelte fennállásának 50. év­fordulóját. 1968. ápr. 23—25-én „A települések komplex közmű­vesítése” címmel konferenciát rendeztek Budapesten. 1968. júl. 1-én kezdte meg működését a Vízügyi Doku­mentációs és Tájékoztató Iroda (VIZDOK). 1968. okt. 8—11-ig „A folyamszabályozás és hordalék­mozgás időszerű kérdései” címmel nemzetközi konferen­ciát rendeztek Budapesten. A marcali szennyvíztisztító telep 1970-től dr. Kovács György, a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség (IAHS) titkára. 1971. márc. 1-től (BME) Vízgazdálkodási Főiskolai Kar működik Baján. (A korábbi Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikum utódaként.) 1973. ápr. 1-i hatállyal kezdte meg működését a Víz­ügyi Továbbképző Központ (VTK). (A VIZDOK kereté­ben.) P. Károlyi Zsigmond A Mátészalkai Vízmű szűrőépülete Ózdi Kohászati Müvek. A hengermű cirkulációs-rendszer csőhídja 17

Next

/
Thumbnails
Contents