Vízgazdálkodás, 1976 (16. évfolyam, 1-6. szám)
1976-02-01 / 1. szám
Igazgatás-szervezés, vízjog. Nemzetközi kapcsolatok. Töltésfejlesztési munkák az Alsó-Duna mentén (1965) 1968) és a Vízügyi Továbbképző Központ (VTK, 1973) megszervezése. A magyar hidrológiai és vízgazdálkodási tevékenység nemzetközi szakmai hírnevét számos nemzetközi kongresszus, tanfolyam, valamint egyéb rendezvény is mutatja. A vázolt fejlődés fontosabb adatait az alábbiakban ismertetjük részletesebben. Az 1970. évi Tiszai-árvíz Szegednél Az 1965 :23. sz. tvr. intézkedett a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Választmányának felállításáról. (Működését 1967. márc. 30-án kezdte meg.) 1965 márciusában a több minisztérium hatáskörét érintő vízgazdálkodási feladatok koordinálásának biztosítására megalakult az Országos Vízgazdálkodási Bizottság. (V. É. 9.) 1965. okt. 28-án a kormány jóváhagyta az Országos Vízgazdálkodási Kerettervet, mint a vízgazdálkodási tervezés alapját. 1965. nov. 9-én a Gazdasági Bizottság jóváhagyta a Kiskörei II. Tiszai Vízlépcső beruházási programját. 1966. ápr. 1-én kezdte meg működését a Vízépítőipari Központ (V. É. 8.). (1970-től: OVH Vízgazdálkodási Tröszt.) 1966-ban került sor a területi vízügyi építő vállalatok szervezésére. Elsőként 1966. júl. 1-én a Keletmagyarországi Vízügyi Építő Vállalat (KEVIÉP) kezdte meg működését, Debrecen székhellyel (V. É. 13.). Ezt követte az 1967. jan. 1-ével megalakult Dunántúli Vízügyi Építő Vállalat (DUVIÉP), Veszprém székhellyel (V. É. 22.). 1967. júl. 1-én kezdte meg működését az OVF Vízkészletgazdálkodási Központ (VIKÖZ). (V. É. 23.) 1968. febr. 1-én kezdte meg működését az OVF Árvízvédelmi és Belvízvédelmi Központi Szervezet (ÁBKSZ). (V. É. 5.) (Elődje az ÁKSZ volt.) 1968. júl. 1-én kezdte meg működését a Vízügyi Dokumentációs és Tájékoztatási Iroda (VIZDOK). (Elődje a VIMTI.) 1968. okt. 30-án a 39/1968. (X. 30.) Korm. sz. rendelet módosította a Vízügyi Törvény egyes szakaszait (MK 68., 85. sz.). Ennek alapján a vízügyi igazgatás főhatósága Országos Vízügyi Hivatal (OVH) néven folytatja munkáját. Élén az államtitkár elnök látja el az ágazat miniszteri irányítási jogkörét. 1968- ban alakult a Vízügyi Szervezési- és Számítástechnikai Iroda (VSZSZI) az ügyvitelgépesítés és a vízügyi szolgálat hidrometriai és vízgazdálkodási adatainak gépi feldolgozása és tárolása érdekében. 1969- ben az OVH elnöke módosította a Vízügyi Alapról és a vízdíjakról szóló korábbi rendeletet. (V. É. 4. és 6.) 1970. júl. 1-én alakult a Déldunántúli és az Északmagyarországi Vízügyi és Közműépítő Vállalat (DÉLVIÉP és ÉVIÉP), Kaposvár, ill. Eger székhellyel. (V. É. 16.) 1971. jan. 1-én kezdte meg működését a Keletmagyarországi Vízügyi Tervező Vállalat (KEVITERV), Szolnok székhellyel. (V. É. 29.) 1972. jan. 1-én kezdte meg működését a Magyar Népköztársaság Kormánya és az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP—WHO) közötti megállapodás alapján az OVH Vízminőségszabályozási Mintaterületek Project Irodája (Project Iroda). 1973. jan. 31-én [2006/1973. (I. 31.) Mt. hat.] a Magyar Népköztársaság Kormánya határozatot hozott a vízgazdálkodás távlati fejlesztésének irányelvei-ről. Ennek alapján a lakosság közműves vízellátását 1985-ig 85%-ra, a csatornázottság mértékét pedig 60%-ra kell növelni, s biztosítani kell az ipar várható napi 22 millió m3-es frissvíz-igényének kielégítését. A fejlesztési tervben szerepel a Tisza III. Csongrádi Vízlépcsője is. 1974. jún. 26-án alakult meg a Középtiszavidéki Intézőbizottság, Kisköre székhellyel a Tisza-táj fejlesztési programjának kidolgozása érdekében. Ármentesítés-árvízvédelem. Belvízgazdálkodás, hegy- és dombvidéki területek vízrendezése Az 1965. évi rendkívüli nyári Duna-árvíz az eredményes védekezés hatására hazánk területén gátszakadás nélkül vonult le. Д magyar vízügyi szolgálat emellett segítséget nyújtott a veszélyeztetett csehszlovák és jugoszláv területek védelmében is. Az árvíz tapasztalatai alapján még az évben megkezdődött a védmüvek fejlesztése: a Szentendrei-szigeten, a Csepel-szigeten, a Budakalászi öblözetben s. i. t. 14
