Vízgazdálkodás, 1975 (15. évfolyam, 1-6. szám)

1975-04-01 / 2. szám

a feladatok jó képviseletéhez hozzátartozik, hogy a vezető munkatársaival el tudja fogadtatni a helyes célokat, tennivalókat.

Bármennyire is demokratikus a vezetés, bármennyire aktív is a dolgozók részvétele a döntések előkészítésében, bizonyos ponton — éppen a gazdálkodás, a tudományos-, technikai fejlődés bonyolultsága, a gazdálkodás nagy méretei folytán — a dolgozók kénytelenek a bizalomra hagyatkozni. Ily módon a bizalom a vezetés iránt a demokratikus vezetésnek nemhogy ellentmondana, hanem annak egyik lényeges tényezője, feltétele.

Az előzőekben elmondottakból kitűnik, hogy az egyszemélyi felelős vezetés elve és a gazdasági munka demokratizmusa egymást kiegészítve szoros egységet alkot. S mégis tapasztalható, 'hogy a gyakorlatban e két elvet egymással helytelenül szembeállítják. Ez úgy jelentkezik a legélesebben, hogy az egyik póluson a gazdasági vezető akkor is személyében akar eljárni, amikor a demokratizmus érvényesítése szükségszerű. A másik pólu-on a társadalmi szervek a kollektivitásra helyezik a fő hangsúlyt akkor is, amikor éppen az egyszemélyi felelősség érvényesítése ezt nem indokolja.

Hibás és nem szocialista vezetési módszer az, amikor a gazdasági vezető kizárólag az utasításokban látja a feladatok sikeres megoldásának előfeltételét.

Az sem járható út azonban, ha az egyszemélyi felelősséget a demokratizmus helytelen alkalmazásával feloldják.

Az üzemi demokrácia továbbfejlesztését elősegítő módszerek

Ezek előrebocsátása után térjünk át azoknak a módszereknek a megvizsgálására, melyek alkalmazása minden bizonnyal előbbre viheti az üzemi demokrácia továbbfejlesztésének ügyét.

Hogyan kell eljárniuk ezen a téren gazdasági vezetőinknek — tehetjük fel a kérdést?

Először is fontos azoknak a lényeges kérdéseknek a meghatározása, amelyeknek eldöntésébe — megfelelő információnyújtás után — a dolgozókat be kell vonni. Ilyenek többi között:

1. Olyan ügyek, illetve feladatok, amelyekben a döntés nem kizárólag a vállalat, intézmény belső elhatározásától függ, mivel a megfelelő döntés külső információkat is igényel. — Ide tartóznák:

— a vállalat termelési, fejlesztési tervei, termelési szerkezet, gyártmányösszetétel stb. meghatározása ;

— anyagellátás, gépbeszerzés, esetleges exportkötelezettségek, a piac helyzete stb.

Ebben a tevékenységi körben:

— a döntés előkészítésébe általában csak azokat a dolgozókat célszerű bevonni, akik érdemben véleményt tudnak mondani;

— azokban az esetekben viszont, amikor egyegy kérdésben a döntés a dolgozókat közvetlenül érinti (pl. határidő betartása vagy előrehozása, többletmunkavállalás, stb.) szükséges az érintett összes dolgozót a döntésbe — megfelelő előzetes tájékoztatás után — bevonni;

— a döntés után a dolgozók széles körét szükséges tájékoztatni arról, hogy az milyen módon érinti helyzetüket (új ismereteket kell elsajátítani, változik a munkafolyamat, munkaerő-átcsoportosítás, változnak a kereseti lehetőségek, stb.).

2. Azok a feladatok, amelyek a vállalat, intézmény belső mechanizmusát (a terv belső részcélkitűzését, üzem- és munkaszervezést, az egyes részlegek közötti munkamegosztást stb.) érintik.

— Ezeknél a döntés előkészítésébe a dolgozók szélesebb körét célszerű bevonni (pl. a vállalat éves tervének, a munka- és üzemszervezési programnak operatív végrehajtása esetében.).

A döntés után a végrehajtás lebonyolítását, meghatározott idő után pedig annak tapasztalatait is indokolt megtárgyalni a dolgozókkal.

3. Azok az alapvetően belső jelegű feladatok, amelyek a dolgozók munkakörülményeivel, erkölcsi és anyagi ösztönzésével stb. kapcsolatosak. Ezeknél jelentkezik legjobban a közvetlen dolgozói érdekeltség; amelyék helyes alkalmazása legfontosabb a tulajdonosi szemlélet kialakítása szempontjából. A döntés előkészítésébe itt helyes a dolgozók teljes körét bevonni.

Például:

— jutalom, prémium differenciált felosztása;

— egyéni vagy csoportos elszámolás alkalmazása;

— kiváló dolgozó kitüntetési javaslat elfogadása stb., sőt egyes esetekben:

— a munfcaversenyformák kialakítása,

— szocialista brigádcím megítélése stb.

A döntést alapvetően a dolgozói kollektíva álláspontja alapján kell meghozni.

Az üzemi demokrácia érvényesítése, továbbfejlesztése tartalmi követelményeinek megvalósítása érdekében az alábbi fórumokat célszerű kialakítani :

a) Közvetlen és teljes körű tanácskozást biztosító fórumok.

Ide tartoznak a termelési tanácskozás (munkaértekezlet), brigád értekezlet és alapvető végrehajtási szintjük: a műhely- és brigádmegbeszélés.

Azoknál a vállalatoknál, ahol a dolgozók különböző telephelyen, vagy üzemegységekben három műszakban dolgoznak, a tanácskozások decentralizáltan is megtarthatók. Az üzemegységek termelési tanácskozását követően, a központokban a főosztály és az osztályszintű munkaértekezlet helyett vállalati szintű is szervezhető, amely haté66