Vízgazdálkodás, 1975 (15. évfolyam, 1-6. szám)

1975-04-01 / 2. szám

jó szándékú, okos, határozatok meghozatalával, amelyek, ha nem szervezzük aktívan, tervszerűen realizálásukat és nem ellenőrizzük folyamatosan és helyes módszerrel végrehajtásukat, csupán papíron rögzített óhajtások maradnak. Minden rendelkezésre álló eszközzel és minden eredményre vezető forma, módszer, eljárás alkalmazásával gondoskodniuk kell vezetőinknek saját területükön arról, hogy az üzemi demokrácia élő valósággá váljon, szervei pedig a dolgozók „okos gyülekezetévé”, a tömegeket nevelő, aktivizáló és célszerű megmozdulásaikat biztosító testületékké, formákká, fórumokká legyenek.

Ezeknek a gondolatoknak az előrebocsátása után emeljünk ki néhányat azoknak a feladatoknak a sorából, melyekre a vezetésnek az eddigieknél nagyobb figyelmet kell fordítania vízügyi szerveinknél annak érdekében, hogy az üzemi demokrácia kiteljesedjék és megfelelő tartalmat kapjon.

Mielőtt azonban rátérnék ezeknek a kérdéseknek a taglalására, szeretném ismételten aláhúzni annak az alapvető tételnek a jelentőségét, hogy a szocialista vállalatok, intézmények vezetése nem szűkíthető le kizárólagosan a gazdasági vezetés funkcióira. A mi társadalmunkban a gazdasági vezető politikai vezető is, aki a szocialista állam képviselőjeként irányít. Ez parancsolóan követeli meg, hogy vezetőink kötelesek élni azokkal a lehetőségekkel, amelyek a dolgozók aktív közreműködésében rejlenek. A gazdasági vezetés sehol sem nélkülözheti a dolgozók tapasztalatait, melyek közvetlenül a termelés színhelyén, illetve minden munkahelyen felhalmozódnak és szinte korlátlanul a vezetés rendelkezésére állnak. E tapasztalatok konkrét formában a termelést végzők és a termelést közvetlenül irányítók egyéni és kollektív tapasztalataiként halmozódnak fel.

A rendelkezésre álló tudást — éppen úgy mint a felhasználható eszközöket — különböző mértékben lehet hasznosítani. A szervezettségtől és a kezdeményezés mozgósítási fokától függ, hogy az elvileg (potenciálisan) rendelkezésre álló teljes tudást, a teljes információkészletet és a termelési eszközöket egy-egy gazdasági egység mennyire használja ki a termelés érdekében. Ha a vállalati, intézményi mechanizmus ösztönöz a tudás átadására, ha szervezetileg is biztosítja a vezetők és a dolgozó kollektíva véleménycseréjét (információcseréjét), akkor jelentősen megkönnyíti a potenciálisan meglevő tudás hasznosítását. Rossz vezetési módszerek esetén nemcsak kihasználatlan termelési kapacitás, hanem kihasználatlan tudás, kezdeményezés és alkotó szellem is van. Ezzel szemben a kezdeményezés és az információ mindig kimeríthetetlen folyam azok számára, akik valóban meríteni akarnak belőle. Helyes vezetési módszerek alkalmazásával olyan feltételeket lehet létrehozni az egyéni, csoport- és vállalati intézményi érdekek összhangbahozatalára, amelyek között az egyének és a csoportok úgy érhetik el céljaikat, hogy erőfeszítésüket a vállalati, intézményi érdekek szolgálatába állítják. Ennek természetesen fontos előfeltétele, hogy a szervezet céljai feleljenek meg a társadalmi elvárásoknak.

Mind zeket azért tartottuk szükségesnek röviden kihangsúlyozni, mivel jelentős előrelépés csak akkor várható az üzemi demokrácia továbbfejlesztése terén, ha vezetőinket áthatja az a belső mély meggyőződés, hogy tevékenységük — és ezen keresztül a gondjaikra bízott gazdasági szervezetek működése — csak akkor lehet eredményes, ha szilárdan és rendszeresen építenek a dolgozók közreműködésére. A csatát tehát először önmagukkal kell megvívniuk és ha ennek eredményeként ez a nézet vezetési felfogásukban mélyen gyökeret vet, akkor az üzemi demokrácia továbbfejlesztésével kapcsolatos elhatározásukat viszonylag rövid idő múlva majd siker koronázza.

Szilárd meggyőződésem, hogy ezt az álláspontot, vagyis a dolgozók részvételének, közreműködésének fontosságát, — szinte nélkülözhetetlenségét — még azok a vezetők is könnyen magúkévá tudják tenni, akik ennek ugyan formálisan eddig is teret engedték, de ténylegesen nem bíztak hatékonyságában. Az ilyen mentalitású vezetők szemlélete is gyökeresen átalakul, ha vesznek maguknak annyi fáradságot, hogy tüzetesen végiggondolják a dolgozók közreműködésének előnyeit mind a vállalati, intézményi célok kijelölését, mind pedig azok sikeres végrehajtását illetően.

A dolgozók részvételén nyugvó vezetés előnyei

Miben lehetne röviden összefoglalni a dolgozók részvételén nyugvó munka és vezetési tevékenység előnyeit? A summázott válasz erre a kérdésre a következőkben adható meg: azáltal, hogy teret kap a dolgozók önkifejtési, önmegvalósulási igénye, munkájukat örömmel és nagy odaadással végzik, ami kihatással van a termelés mennyiségére és minőségére egyaránt. Továbbmenve ennek a módszernek jelentős előnye az is, hogy a nagyarányú önállóság következtében megnő a dolgozók felelősségvállalási készsége, vagyis mély felelősségtudat alakul ki bennük, továbbá tevékenységüknek jellemző tényezőjévé válik a nagyfokú rugalmasság és operativitás, ami a munka közben felmerülő váratlan helyzetek és nehézségek leküzdésének fontos feltétele.

Mindezeken túlmenően ez a nagyfokú önállóság még olyan előnnyel is jár, hogy a beosztottak nem fordulnak minden apró-cseprő ügyben eligazításért feletteseikhez, akik ezáltal tényleges vezetői feladataikkal tudnak foglalkozni. Ez utóbbi önmagában is rendkívül jelentős eredmény, mivel a tapasztalatok szerint a vezetők munkájának hatékonyságát számtalan esetben éppen az rontja le, hogy túlzottan sok idejüket emészti fel beosztottaik önállóságának hiányosságából adódóan a végrehajtás során felmerült részletkérdésekbe történő beavatkozás.

Az előzőekben említettek mellett a dolgozók közreműködésének olyan előnye is van, hogy minőségi változás áll be, a döntések optimalizálása és meghozataluk időhatárai tekintetében is. Mindkét tényező nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a vezetés kellő biztonsággal és gyorsan tudjon reagálni az adott vízügyi szerv működését befolyásoló környezeti hatásokra.

62