Vízgazdálkodás, 1975 (15. évfolyam, 1-6. szám)

1975-04-01 / 2. szám

A Tjj összegértékek becsült Ту értéke

Т

а

m n

V т . У Т

^ ±ij — ij

i = 1 bl

m n

összefüggésből számítható. Az X és Y változók

függetlensége esetén Ti;- torzítatlan beeslése Tynek.

Az ry és a Ту ismeretében számítható a Zy becsült értéke

v т .VT

— ,*j — -t í;

i = 1

b 1

2« :

m

V V

Mifi

■’ VT.. ' ~ 1 <]

m

n- í-ii • - *7 7=1

m

V у r

— ~ ' ii

i=1 7=1

m

n

V T.. — 1 4

у т

^ 1 и

i = 1

7 = 1

m

п

2гц

V г. — 1и

г-1

; = i

m

11

у

v Т,

i = 1

/ = i

m

п

V

У V" —' 1 2]

i = l

i = 1

ebből az összefüggésből, valamint az elemszámok és értékösszeg mátrixból következik, hogy

azaz az Y — j feltétel melletti (X, Y, Z) valószínűségi változókra vett mintaelemek átlaga (tulajdonképpen a j-edik gazdasági ágazat beruházási hatékonyságának átlagértéke)

V T\.

— 1 4

i = 1__

m

У -r..

— 11] * = 1

” azaz az X — i feltétel melletti

“j 9 - (X, Y, Z) valószínűségi válto— Zj zóra vett mintaelemek érté-2'r, kének átlaga (tulajdonképpen

; = i az i-edik, vízgazdálkodási

egységen végrehajtott beruházások átlagos hatékonysága)

V V —' — 1 4

»-1 j = 1

m n V V r — '11 i=l j-1

=•■ z

a teljes X elemű minta átlaga. (Az összes vizsgált beruházás népgazdaság egészére vonatkozó átlagos hatékonysága)

E megállapítások alapján Zy értéke az átlagok segítségével

formában fejezhető ki.

Amennyiben az empirikus adatokból kapott Zy, valamint az (X, Y) és a Z valószínűségi változókat függetlennek feltételező becslése Zy — sztochasztikus értelemben — eltér egymástól, azt jelenti, hogy az (X, Y) és a Z valószínűségi változók nem függetlenek egymástól. A valószínűségi változók függőségének mértéke az

m« =

%

hányadossal fejezhető ki. Ha mu

> 1, akkor az (ij) index párosítás pozitív — növelő hatással van a Z valószínűségi változó, azaz a hatékonyság értékére.

На Шц< 1, akkor az (ij) indexpárosítás csökkentő hatással van a Z valószínűségi változó értékére.

A. beruházások telepítésére vonatkozó következtetések

A beruházások telepítésére vonatkozóan ez azt jelenti, hogy az értéke az adott ágazat — körzet párosításában nagyobb 1 -nél, akkor a körzeti és ágazati beruházás gazdaságossági színvonal hatásán túlmenően, egy olyan tényező is szerepel, amely pozitív irányban befolyásolja az ebben a körzetben és ebben az ágazatban történő beruházások gazdaságossági színvonalát.

Ha az m,j értéke kisebb l-nél, akkor az adott vízgazdálkodási egység-ágazat párosítás az átlagosnál kevésbé felel meg a szóban forgó ágazat termelési környezet iránti igényeinek és ekkor a termelési környezet rontja a beruházás gazdaságossági színvonalát.

Ha az eredmény—ráfordítás közötti összefüggést a 2. ábrán feltüntetett módon ábrázoljuk és az a nagyságú szög a népgazdaság átlagos gazdaságossági színvonalát jellemzi, akkor a szög szárával párhuzamos érintők közötti AB szakaszon az átlagosnál kedvezőbb beruházások helyezkednek el. Ezen a szakaszon kívül, az OA szakaszon azok a beruházások találhatók, amelyeknél a termelési környezethez képest túlságosan alacsony a a termelés volumene, az infrastrukturális beruházások nyújtotta lehetőségek nincsenek kihasználva.

А В ponton felüli beruházások esetén az erőfeszítés eredményességét az rontja, hogy a termelés volumene már túlhaladta a termelési környezet nyújtotta feltételeket, illetve a termelési környezet elmaradottsága az oka a két tényező közötti összhangnak.

57