Vízgazdálkodás, 1975 (15. évfolyam, 1-6. szám)

1975-04-01 / 2. szám

— A védekezés tapasztalatai is bizonyítják, hogy az árvízvédelem leghatékonyabb és leggazdaságosabb módja a megelőzés, a védelmi alaplétesítmények kellő biztonságra való kiépítése.

A múlt évben kielégítő eredményeket értünk el az öntözési lehetőségek hasznosításában. Az öntöző gazdaságok a 450 ezer ha kiterjedésű öntözésre berendezett terület 70%-át megöntözték, a berendezések tényleges műszaki állapotát tekintve, csaknem 80%-os volt a kapacitáskihasználás. Kiemelem Hajdú megyét és Szolnok megyét, ahol 100%-ig kihasználták az öntözési lehetőségeket és a kisebb öntözőterülettel rendelkező megyék közül Győr megyét, ahol 81%-os volt az öntözőberendezések kihasználása — mondotta az OVH elnöke.

— A jelenleg épülő 18 esőztető fürt üzembe helyezésével közel 100 millió forint értékű többlettermés elérése válik lehetővé, ami sürgető feladattá teszi, hogy legkésőbb az öntözési idény megkezdéséig, májusig az épülő öntözőművek üzembe állíthatók legyenek — mondotta az OVH elnöke, majd az 1975. évi feladatokat ismertette.

Legfontosabb célkitűzéseink

Legfontosabb ez évi célkitűzéseink a következőkben foglalhatók össze:

— A települések vízellátásának fejlesztése során 1975-ben további 300 ezer lakost, összességében a lakosság 65—66%-át kell közműves vízellátásban részesíteni. A víztermelő kapacitás napi 100 000 m3-es növekedésével számolva, az egy lakosra jutó napi vízfelhasználásban el kell érni a 128 literes átlagszintet. S ez nem lebecsülendő eredmény, ha figyelembe vesszük, hogy 1967-ben még csak 80 és 1970-ben is csak 100 liter volt az egy lakosra jutó átlagos háztartási vízhasználat.

— A lakásépítési programhoz szorosabban kapcsolódva kell folytatni a csatornahálózat bővítését és a szennyvíztisztító telepek építését. El kell érni, hogy a lakosság 34—35%-a által lakott terület legyen csatornázott. A szennyvíztisztítást úgy kell fejleszteni, hogy a növekvő vízfelhasználás ellenére, a kibocsátott összes szennyvízmennyiségen belül a tisztított víz aránya ne romolj ék.

— Gyorsítani kell az öntözőtelepek építését úgy, hogy a tervidőszak végére számításba vett újabb 23 000 ha-os öntözhető területből az öntözési idény megkezdéséig legalább 19 000 ha üzemkész állapotban legyen.

— Az árvízvédelmi műveket úgy kell fejleszteni, hogy a töltések összes hosszának legalább 51%-a megfeleljen a biztonsági követelményeknek. Ez egyfelől számottevő fejlődést tükröz, hiszen az 1965. évi dunai árvíz előtt a töltések hoszszának csak mintegy 37%^a felelt meg a biztonsági követelményeknek, de ugyanakkor rávilágít a még előttünk álló hatalmas feladatokra is. A több mint 4000 km hosszúságú töltésrendszernek csaknem 50%-án jelentős hiányosságok miatt még nincsenek megteremtve az árvízszintnél méA tanácskozás részvevői

lyebben fekvő városok, falvak, termőföldek biztonságos árvízvédelmének feltételei.

— Nagyberuházásaink sorában gyorsítani kell a Kiskörei Vízlépcső építését. Folytatni kell a Csongrádi Vízlépcső és a magyar—csehszlovák dunai vízlépcsőrendszer beruházásainak előkészítését olyan módon, hogy amennyiben a pénzügyi feltételek lehetővé teszik, e nagy művek építése a következő ötéves tervidőszakban megkezdhető legyen.

— A vízgazdálkodás fejlesztésére az ágazatba tartozó szerveknél 7,1 milliárd forintot fordítunk 1975-ben. A népgazdaság egészét tekintve, a vízgazdálkodási célú beruházások értéke — számításunk szerint — eléri a 8,5 milliárd forintot. Az ágazati beruházásokon belül az állami beruházási keretek 4,6 milliárd forintos összege azonban 2,5%-kal alacsonyabb az előző évinél. Ez a körülmény is szükségessé teszi a beruházási munka hatékonyságának növelését.

— A célkitűzésekkel összhangban a beruházások nagyobb hányadát — közel 67%-át — a lakossági és ipari víztermelés-szolgáltatás és szennyvízelvezetés fejlesztésére, 6%-át a vízkárelhárítási művek fejlesztésére és mintegy 5%-át egyéb célokra irányoztuk elő.

A tanácskozás részvevői