Vízgazdálkodás, 1975 (15. évfolyam, 1-6. szám)

1975-04-01 / 2. szám

Dégen Imre államtitkár, az OVH elnöke vitaindító előadását tartja

térségeit és országunk más tájait átszelő öntözőcsatornák hálózata, a természet sokszor mostoha vízviszonyait megváltoztató vízlépcsők, tározók, új mesterséges folyók, a városok és falvak fejlődését előrevivő, az életkörülményeket jobbá, kulturáltabbá, egészségesebbé tevő vízi közművek, a falvak fölé magasodó, ezüstös csillogású acélszerkezetű víztornyok ma már a magyar tájak elválaszthatatlan tartozékai, a vízügyi dolgozók országépítő munkájának, a gazdasági és a természeti környezetet a szocialista társadalom céljaival összhangban formáló tetteinek hirdetői...

A továbbiakban az OVH elnöke a népgazdasági feladatok tükrében a vízgazdálkodás előtt álló 1975. évi feladatokat ismertette. Elmondotta, hogy a vízgazdálkodás 1974-ben összességében kedvezően, a IV. ötéves tervben előirányzott céloknak megfelelően fejlődött. A vízgazdálkodás teljes körű tevékenységét figyelembe véve, a társadalmi termelés értéke elérte a 15 milliárd forintot. Ezen belül a szoros értelemben vett vízgazdálkodási ágazat 8,5 milliárd forintos termelési értéke 2%-kal nagyobb az előző évinél. Legdinamikusabban a vízépítőipar és a vízgépészet termelése fejlődött mintegy 11%-kal. Ezt követi sorrendben az OVH felügyelete alá tartozó vízgazdálkodási vállalatok 8%-os, illetve a tanácsi vizes csatornamű vállalatok 5%-os termelésnövekedése az előző évihez képest. A vízügyi vállalatok és a társulatok gazdálkodása általában kiegyensúlyozott volt. Éves eredményük eléri a 950 millió forintot, ami 6%-kal nagyobb a tervezettnél.

Az 1974-es esztendő eredményei

Az 1974. évi eredményekről szólva az OVH elnöke — a többi közt — a következőkről számolt be:

— Üzembe helyeztük a Siófoki, a Velenceitavi és a Székesfehérvár—Rákhelyi regionális vízműveket. Átadtuk rendeltetésének hazánk eddigi legnagyobb dombvidéki tározóját, a Fehérvárcsurgói tározót és a Pátkai tározót, melynek fontos szerepe van a Velencei-tó vízszintjének szabályozásában. A Duna és a Sió találkozásánál megépült a Sió-torkolati mű. Befejeződött a Szamos—Túr zárógát építése, amely a Szamosköz árvízi biztonságának kulcsfontosságú műve. Folytattuk a Kiskörei Vízlépcső második építési ütemének munkáit.

Az eredmények mellett Dégen Imre államtitkár elvtárs szóvátette a beruházási munka, a munkaerőgazdálkodás és a termelékenység emelkedése körül mutatkozó egyenetlenségeket. Felhívta a figyelmet a munkaerővel való takarékosságra, a munkaidő jobb kihasználására, a munkafegyelem megszilárdítására.

— A népgazdaság összes vízfelhasználása az elmúlt évben elérte a 4 milliárd m3-t. Ezen belül az ipar részesedése a legnagyobb, 53%-os. Míg a mezőgazdaság vízfelhasználása 30°/u-a, a lakosság és közületek együttes vízfogyasztása mintegy 10%-a az összmennyiségnek — mondotta.

— A közüzemi vízművek mértékadó víztermelő kapacitása elérte a napi 2,8 millió m3-t, meghaladva a IV. ötéves tervben erre az időszakra tervezett mértéket. A fejlődés gyorsulására jellemző, hogy míg 1960-ban az ország lakosságának csak 35%-a, 1970-ben pedig 53%-a részesült közműves vízellátásban, ma már a lakosság 63%-át látják el a közművek egészséges ivóvízzel. Ez azt jelenti, hogy az utóbbi másfél évtizedben csaknem 3 millióval növekedett a vezetékes vízellátás előnyeiben részesülő lakosság száma.

— A tervezettnek megfelelően alakult ugyan a csatornázás és a szennyvíztisztító telepek építése, de anyagi eszközök hiányában a vízellátás és csatornázás közötti aránytalanság változatta-* nul nagy, a kibocsátott szennyvizeknek is csupán 1/3-a jut kellő tisztítás után vissza a befogadókba ...

— Az elmúlt év rendkívüli időjárása következtében a korábbi maximális árvízszinteket meghaladó árvizekkel kellett megküzdenünk 1974- ben. A védekező erők időbeni felvonultatásával, szakszerű munkájával a vízügyi, a honvédségi, a belügyi, a tanácsi dolgozók és a lakosság tízezreinek helytállásával az összefüggő töltésekkel védett területeket sikerült az elöntéstől megvédenünk.

42