Vízgazdálkodás, 1975 (15. évfolyam, 1-6. szám)
1975-02-01 / 1. szám
Az ATI VÍZIG Védelmi Osztagának hó fős hmiUzehű HiMítcul é& feű?éteü£éAi tefufe A vízügyi szolgálatnak fontos szervezeti részét képezik a Védelmi Osztagok, amelyek jelentősen hozzájárultak az utóbbi évek ár- és belvízvédelmi munkáinak sikeres végrehajtásához. Sajátos szervezetek ezek, mert tagjai veszélyes és rendkívüli körülmények között végzik munkájukat, különleges műszaki felszerelés és speciális gépek állnak rendelkezésükre. De sajátosak azért is, mert csak a védekezés időszakában működnek. Ezért hatékonyságukat nagyban befolyásolja az, hogy mennyi idő szükséges a készültség elrendelése után az osztag felkészüléséhez. Ezt a szükséges időt a helyi körülmények befolyásolják minden védelmi osztaggal rendelkező vízügyi igazgatóságnál. Az ATIVIZIG 1973-ban célul tűzte ki az osztag árvédelmi részlege felkészülési idejének rövidítését, illetve az adott körülményeknek, lehetőségeknek megfelelő optimális időérték elérését, valamint hálósterv alkalmazását a riasztás, felkészülés lebonyolításánál. A későbbiek során kiderült, hogy a cél és módszer — időérték-csökkentés és hálósterv-alkalmazás — egymást feltételezik, kölcsönösen következnek egymásból. A hálósterv alkalmazása építési munkáknál manapság már elterjedt módszer. Talán ezért tűnik szokatlannak egy olyan folyamatra való alkalmazása, mint a védelmi osztag riasztása és felkészülése. A feladat kiadása után megvizsgáltuk az addig érvényben levő felkészülési tervet, hogy egyrészt milyen lehetőségek vannak a hálósterv alkalmazására, másrészt melyek azok a résztevékenységek, amelyeknél mód van az átfutási idő csökkentésére. A vizsgálat azt mutatta, hogy a hálósterv alkalmas, hiszen a felkészülési folyamatnak olyan elemei és tevékenységei vannak, mint egy-egy építési munkának. Itt is lényegében emberek, eszközök, gépek, anyagok, energiák, információk és ezek áramlása — a rendszer alkotó elemei. A riasztási és felkészülési folyamat jól megkülönböztethető, lehatárolható és időtartammal kifejezhető tevékenységekből áll. A vizsgálat során találtunk több olyan pontot, ahol csekély mértékű erőforrás és költségtöbblet nyilvánvaló átfutási időcsökkenést eredményez. (Pl. riasztást végző személyek és járművek számának emelése.) A hálósterv készítésénél ezeket a körülményeket már figyelembe vettük. . Nem kívánom részletesen ismertetni az ATIVIZIG V. O.nak felépítését, csupán egy-két jellemző és a tervezést befolyásoló körülményt ismertetek. Az árvédelmi részleg létszáma: 114 fő, ebből 83 fő ATIVIZIG dolgozó, 31 fő a VOLÁN alkalmazottja. Mivel a 83 fő különböző helyen lakik, éjjeli vagy munkaidőn kívüli időben történő riasztáskor 9 helységben kell a dolgozókat értesíteni. A 31 fő „idegen” riasztását — értesítés után -— a VOLÁN végzi. Az osztag állandó telephelye Szentesen van, itt tárolják a felszerelést és a gépeket. A korábbi években ez a szervezet kb. 12—13 óra alatt hajtotta végre a felkészülést a teljes előírt felszereltséggel. A hálósterv készítésének alapját az ÁBKSZ 5120/1970. szám alatt kiadott A Vízügyi Igazga-Az ATIVIZIG VO-ja árvízvédelmi részlegének CPM-módszerü riasztási és felkészülési hálóterve 38
