Vízgazdálkodás, 1975 (15. évfolyam, 1-6. szám)
1975-06-01 / 3. szám
Az I. sz. táblázatban tüntettük fel az Igazgatóság 1973. évi zárószámláinak költségbontását összesítve a költségnyilvántartás ennek megfelelően rendezett tényadataival. Az adatokból az alábbi következtetések vonhatók le: A bérköltségek igazgatósági szinten 20%-kal haladták meg az ÉKN- ben tervezhető költségeket. Ha azonban az adatsorból kiemeljük a Szegedi Szakaszmérnökség adatait (általunk tudottam rosszul gazdálkodott) az eltérés 10%-om belül marad. A számokból láthatóan van olyan egységünk, mely a terv szerinti bért mindössze 3%-kal lépte túl, pedig köztudottan a VIZIG-ek termelékenysége az országos érték alatt van jelentős mértékben. A legelavultabbnak mondott költségnormánál, a bérnél sincs tehát bizonyítva átlagosan, hogy nem lenne alkalmazható. Az viszimt bizonyított, hogy a technikai, technológiai felkészültség javulásával csökkent a kivitelezés időszükséglete és ez a körülmény ellensúlyozza a fajlagos bérnövekedést. Ez pozitív jelenség, mert azt mutatja, hogy a kategóriabérek olyan mértékben emelkednek csak, amilyen mértékben a munka termelékenysége javul. A kimutatott 10%-os bértúlköltés indokoltsága további vizsgálódást tesz szükségessé és összhangot kell teremteni a kif:zető normák alapján felhasználható bérekkel is. Lényegesen nagyobb szóródást tapasztalunk, ha a béreket a munkák jellege szerint vizsgáljuk. Egyértelműen kimondható az, hogy lényegesen magasabbak a tényleges bérigények a magasépítéseknél, ahol a kis volumenek, felszereltség hiánya, szétszórtság, gépesítettség alacsony foka ez irányban hatnak. Így az ÉKN-ben biztosított átlagosan 10% körüli bérszükséglettel szemben a tényleges bérigény 20% körül mozog. A többlet bérigénnyel szemben viszont mutatkozik megtakarítás a gépköltségekben, jelezvén az ÉKN- ben feltételezett gépesítettséghez képesti elmaradást, mely a mélyépítési munkáknál nem áll fenn. A magasépítési munkákról már a felmerült bérszükséglet miatt is megállapítható, hogy jelenlegi viszonyaink között gazdaságosan nem végezhetők, így csak azon esetekben indokolt e munkák saját erővel történő (kivitelezése, ha idegen vállalkozó nem biztosítható, vagy egyéb vízügyi érdekek azt indokolttá teszik. Az ATIVIZIG területén visszatérően előforduló vízrendezési, vízhasznosítási és folyamszabályozási munkáknál — melyek kézi és gépi földmunkákból, közepes és kis műtárgyak építéséből állnak — az ÉKN-ben biztosított közvetlen bér a tényleges bérszükségletet fedezi. Az ilyen jellegű építések esetében mindenkor megállapítható a munkaszervezés hiányossága, ha a bérfelhasználás az előirányzatot jelentősen meghaladja. Fentiek alapján az építési munkák, még inkább egy-egy termelési egység bérszükségletének tervezésekor, a bérfelhasználás alakulásának ellenőrzésekor a költségvetések illetve teljesítményszámlák kigyűjtött bérigénye megnyugtató és felhasználható információt ad. Feltétlenül szükséges azonban, hogy már meglevő adatsorok birtokában a kifizető normák figyelembevételével létrehozzunk egyes munkafajtákra (magasépítés, folyamos munka, műtárgyépítés, öntözőtelep-építés stb.) érvényes korrekciós szorzókat annál is inkább, mivel a technikai felkészültség nem egyformán változik és máris vannak olyan technológia folyamatok, ahol a bérszorzókat egy alatt indokolt megállapítani. A szociális teher költségeit a felvonulási költségekkel együtt vettük és vesszük vizsgálat alá, miután e költségeknél a saját számlarendi előírások és az építőipari kalkulációk között elég sok átfedés mutatkozik. 1973. évi tényszámaink e két költségnél összevontan nem mutatnak eltérést a normák szerint előirányozható költségekhez képest. Az előirányozható költség 10 947/mFt, a tényleges terhelés pedig a költségnyilvántartás adatai alapján 11 016/mFt (ezen összegek természetesen csak a költségvetéssel ellátott építési munkákra vonatkoznak, ahol a gépi kigyűjtés lehetősége fenn áll.) Ezen belül 162%-os a felhasználás a felvonulási költségekben és így a 2,2% előirányozható felvonulás helyett cca. 3,6% a tényszám, viszont a szociális teher költségeinél az előirányozható összegnek csak 68% merült fel. Ezen adatok alapján munkáink jellegét figyelembe véve átlagosan 80%-ban előirányozható szoc. költségek ténylegesen csak mintegy 54%-ot tesznek ki. Az a tény, hogy e két költség előirányozható együttes összege elegendőnek mutatkozott csak amiatt van, mert a vízügyi igazgatóságok illetményadó fizetésére nem kötelezettek. Ha a felmerült költségeket az építőipari normák költségtartalma szerint lenne mód könyvelni, úgy bizonyos mértékig növekedne a szociális teher és csökkenne a felvonulás költsége, azonban utóbbinál építési munkáink szétszórtsága miatt a 2,2% a tényleges költségeket semmiképpen nem fedezi. Építésvezetőségi általános költség A rezsiköltségek alakulását a gazdálkodó egységnél azök szoros gazdálkodása mindenképp pozitív irányban befolyásolja, azonban az egységeken ill. azok munkáján kívül álló okok (terület nagysága, hatósági működési költség nagyságrendje) e költségeket eleve növelhetik vagy csökkenthetik. Vonatkozik ez egyes igazgatóságok közötti összehasonlításra is, hiszen a hatósági működés költségei nincsenek teljesen összhangban a működési terület vagy a feladat nagyságával. Bonyolult a termelési és a hatósági működés költségeinek szétválasztása is, hiszen a szakaszmérnökségek egy gazdálkodó egységet jelentenek és ezen belül közös az építésvezetőségek és a hatósági működés dolgozóinak elhelyezése, ésszerűen párhuzamos munkavégzés, szállítási tevékenység, felügyeleti munka stb. folyik. Az 1973. évi kiértékelés azt mutatja, hogy Igazgatóságunk az építési rezsinormák szerint előirányzott volumenét túllépte. A túllépés 38%-os. A részletesebb vizsgálódások arra az eredményre vezettek azonban, hogy e költségek területén a gazdálkodás szigorításával elérhető oly mérvű költségcsökkentés, hogy a fölmerült költségek megközelítsék a normák szerint előirányozható öszszeget. Feltétlenül befolyást gyakorol a normától való eltérésre a munkák összetétele is, hiszen ezen költségek nagyobb hányada fix költség, és amennyiben nagy volument képviselnek a 10%-kal dotált földmunkák, úgy indokolt lehet a túllépés. Mindenesetre 1973. évben is volt olyan gazdálkodó egységünk, ahol a rezsiköltségek nem haladták meg az ÉKN előírásai szerint kalkulált öszszeget, de ezen egységünknél köz-103
