Vízgazdálkodás, 1975 (15. évfolyam, 1-6. szám)
1975-06-01 / 3. szám
A reprezentatív megfigyeléseken alapuló statisztikai módszerek alkalmazása az árvízkár várható nagyságának meghatározásában Bevezető Az árvízvédelmi költségek várható nagyságának megtervezése a költségvetési szerveknél jelen időszakban az árvédelem beruházás és az árvízvédelmi fenntartási saját és vállalati kivitelezési munkák területére vonatkozik. Ez a terv az árvédelmi költségek egy részét képezi, melynek pénzügyi finanszírozása az egyes vízügyi igazgatóságok számára rendelkezésre bocsátott költségvetési keretösszeg. Árvízvédelmi költségként és pénzügyi kiadásként jelenik meg ezenkívül a konkrét, árvíz esetén felmerülő védekezési költség, melynek finanszírozása már nem a rendelkezésre álló költségvetési hitelkeretből történik, hanem a védekezés befejezésével benyújtott számlák alapján a Pénzügyminisztérium folyósítja a védekezés során felmerült költségek fedezetére szolgáló összeget. Összefoglalva tehát az árvízvédelmi költségeket, a védekezési folyamathoz való viszony szerint két nagy csoportba sorolhatjuk. 1. Az árvízvédelem közvetlen költségei. Ezen költségek egyrészt az árvízhullám során jelentkező konkrét védekezési eszközráfordítások, másrészt az árvíz okozta kár megtérítésére fordított kártalanítási költségek. 2. Az árvízvédelem közvetett költségei. Részben beruházási, részben fenntartási munkák költségei, mint az árhullámot megelőző eszközráfordí tások. A védekezési költségek optimális meghatározása, a kiadások megengedhető szintjének betartása népgazdasági érdek. Érdemes teáht ezzel foglalkozni, hogy egy adott védvonalon mekkora az a beruházási és fenntartási költség, mely a védett terület értékével az árvízhullámok gyakoriságával még arányosnak mondható. Határ menti folyók esetében természetesen figyelembe kell venni az árvédelmi beruházások nagyságrendjének meghatározásakor és az effektiv tevékenységek során a szomszédos országok beruházási és védekezési szintjét. Ismerni kell a védett területek értékeit, melyek alapján a várható árvízkárok nagysága tervezhető. A védett területek értéke emberi és természeti tényezők függvényében változó. Meg kell becsülni a védendő érték várható nagyságát, amelynek károsodásával vagy megsemmisülésével árvízveszély esetén számolni lehet. Ennek ismerete részben meghatározza az árvízvédelmi beruházások és fenntartási munkák optimális mértékét, részben pedig lehetőség nyílik a védekezési költségek meghatározott valószínűségi szinten várható nagyság intervallumának tervezésére. A költségvetési szervek gazdálkodásával szemben támasztott követelményeknek így pontosabban, tervszerűbben tudunk eleget tenni. Egy árvízvédelmi öblözet gazdasági értékelése folyamatos, nagy volumenű munkát igényel. A bekövetkező árvíz esetén a várható kár megállapítása érdekében szükséges az évenkénti újraértékelés. A teljes körű felmérés évenként kivihetetlen. Egy átlagszázalék alapján való értékbecslés pontatlan, s nem közelíti meg a valóságot. A most bemutatott módszer a statisztikai becslésen alapul, mely alapján a kívánt valószínűségi szinten az előbb említett átlagszázalék alapján meghatározott értékekkel szemben intervallumra becsülünk. Az előrejelzés módszertana Az előrejelzéshez szükséges értékadat várható intervallumának meghatározásához a következő munkafázisokat kell elvégezni. 1. A védett terület tényleges értékének meghatározása egy adottt időszakban — védvonalanként, — öblözetenként, — ágazati szféránként. 2. Védvonalanként homogén csoportok képzése. 3. A tervezés időpontjára a tényleges értékadatok homogén csoportjaiból egyszerű véletlen módszerrel mintavétel, majd a mintában szereplő elemek tényleges értékének számbavétele. 4. A mintabeli érték összehasonlítása a bázis időszaki értékkel. Az értékváltozás megállapítása a mintában. 5. A mintából nyert dinamikus viszonyszámból a teljes érték várható növekedésének becslése az adott védvonalra, majd az értékösszeg becslése, meghatározott valószínűségi szint mellett az értékintervallum meghatározása, a várható érték minimális és maximális adatai alapján. 6. Árvíz esetén az ismert becsült adatokból a maximális kár meghatározása. Az előrebecslés módszereinek rövid ismertetése A módszer lényege tulajdonképpen az, hogy a teljes körű megfigyelések helyett véletlenszerűen kiválasztott mintavétel alapján becsüljük meg az 97
