Vízgazdálkodás, 1975 (15. évfolyam, 1-6. szám)
1975-06-01 / 3. szám
Dr. Molnár József szerint „a modell alkalmazásának előnyeit abban látjuk, hogy készen, a gazdálkodáshoz szükséges rendezettségben adja az anyag, munka- és gépidő vonatkozó adatait. Lehetővé teszi, hogy az anyag-, munkaerő-gazdálkodási modellnek a normákra vonatkozó input adatait a felhasználók innen vegyék. Biztosítható az anyag-, munkaidő és bérszükségletek meghatározása, valamint az elszámolásoknál a szükségleti és tényleges felhasználási adatok illesztése és egybevetése. A gépidőadatok a népgazdálkodás üzemeltetési normaadatait szolgáltatják.” Ugyancsak a FÜTI-nél kidolgozott anyaggazdálkodási modell gépi adatfeldolgozási rendszerének szervezési problémáival foglalkozott dr. Farkas József dolgozata. Kitért az anyaggazdálkodás szervezési és elméleti problémáira. Kihangsúlyozta, hogy az anyaggazdálkodás részrendszerének a helyét a vállalatoknál a rendszerben végbemenő folyamatok alapján kell meghatározni. Bemutatta az általuk kidolgozott rendszert, mely az anyagügyviteli modulból mint alapmodulból: — anyagügyvitel, és az ehhez csatlakozó 3 modulból áll: — árelemzés, — rendelésállomány nyilvántartás, és — szükséglet és fedezetszámítás. Az utolsó modultól eltekintve a rendszer üzemszerűen működik. Dr. Kürthy Gyula a Hajú megyei Állami Építőipari Vállalattól szintén az anyaggazdálkodási számítógépes rendszer megoldását ismertette. A rendszer az alábbi eredmény tablókat szolgáltatja: — műszaki anyagszükségletek, — rendelésállomány, — beszerzési árváltozások, — likvidációs tablók, — főkönyvi feladás tablója, — felhasználások negyedéves cikkenkénti és halmozott tablója, — üzemanyag-elszámolás, — negyedéves leltár, — anyagelszámoltatás és — anyagstatisztika. Dr. Szánta János a 43. sz. Állami Építőipari Vállalatnál kidolgozott munkaerő- és bérgazdálkodási rendszerről számolt be. Míg a többi vállalattól általában csak arról számoltak be, hogy a bérkönyvelést és a bérszámfejtést végzik számítógéppel, addig ez a vállalat egy több modulból álló programrendszert dolgozott ki, mely alkalmas személyi nyilvántartásra, egyösszegű utalványozásra, bér- és jövedelemszámfejtésre stb. A rendszer nagy előnye, hogy bemenő adatait az építőipar által régóta használt nyomtatványok tartalmazzák. Több dolgozat foglalkozott a termelésirányítás, termelésprogramozás számítógépes megoldásaival. Ezek közül a Közmű és Mélyépítő Vállalatnál kidolgozott és részben működő termelésirányítási rendszer a legkiemelkedőbb. Több alrendszerből tevődik össze, melyek középpontjában a termelésprogramozási alrendszer áll. Ez a vállalati normatívákra épül, így reálisan tükrözi a saját technológiát, a műszaki felkészültséget, az erőforrás-ellátottságot stb. Az alkalmazott számítógépes program az ICL—PERT programcsomag. Ez biztosítja, hogy az építőipari gyakorlatban jelentkező problémák követése lehetséges legyen. Ilyenek: — az építőipari munka megvalósítása során több kezdő és végeredmény fordul elő, — a háló több önálló alhálóból tevődhet össze (max. 500), — az erőforrás allokációnál 9 féle döntési szempont alkalmazható, pl. időkorlát, erőforráskorlát stb. A program outputja szolgáltatja: — szöveges és vonalas ütemtervet, — az erőforrások ütemezés szerinti leterhelésének a tablóját, — költségviselőre rendezve kiszámítja az ütemezés szerinti felhasznált erőforrások költségét stb. A konferencia tapasztalatait összegezve megállapítható, hogy egyre több vállalat ismeri fel és használja ki a számítógép nyújtotta lehetőségeket. E lehetőségek legeredményesebb kihasználása azon vállalatoknál tűnt ki, melyek felismerték a tevékenységüknek legfontosabb mozzanatát, a termelést. Ez alkotja a vállalati tevékenység főfolyamatát. Ennek megszervezésével érték el az említett vállalatok a legjobb gazdasági eredményt is. A szervezettség — ehhez az eredményhez való — megfelelő színvonalát és a tevékenységek naprakész követését számítógépes termelésprogramozásnak, majd számítógépes termelésirányításnak a bevezetésével, és rendszeres alkalmazásával érték el. Továbbfejlődésük ebből a már biztos és jól bevált alapból könnyen és eredményesen folytatható, ellentétben azokkal a vállalatokkal, melyek a szervezést és a számítástechnika alkalmazását a vállalat számára „perifériális” területen kezdték meg. Palócz Istvánná 96
