Vízgazdálkodás, 1974 (14. évfolyam, 1-6. szám)

1974-04-01 / 2. szám

Dégen Imre államtitkár, az OVH elnöke referátumát tartja Az idei év feladatait — a IV. ötéves terv cél­kitűzéseinek megfelelően — a következőkben fog­lalhatnánk össze: Gyorsított ütemben folytatjuk a Kiskörei Vízlépcső II. ütemének építési mun­káit. Megkezdjük a Körösladányi Vízlépcső épí­tését és folytatjuk a velencei-tavi, a debrecen— keleti-főcsatornai, valamint a Mátra-vidéki, a Dunakanyari regionális vízműrendszerék építé­sét. A lakásépítési program megvalósításával össz­hangban növeljük a víztermelő, a szennyvízel­vezető, valamint a tisztító kapacitást. Több vízzel látjuk el a településeket, az ipart, növeljük a csa­tornázottság mértékét. Az öntözési lehetőségek bővítésével pedig elősegítjük a mezőgazdaság in­tenzívebb fejlesztését. Tervszerűen folytatjuk az árvízvédelmi müvek fejlesztését, biztonsági fokának növelését. A be­ruházások megvalósításának sorrendjét a veszé­lyeztetett területek gazdasági értéke — a terüle­ten levő társadalmi vagyon nagysága — alapján határozzuk meg. 1974-ben 8,5 milliárdot fordíthatunk a vízgaz­dálkodás beruházásaira. Ez 7 százaléka a népgaz­daság összes beruházásainak. A beruházási elő­irányzatokból változatlanul a lakossági és ipari víztermelés-szolgáltatás, csatornázás és szenny­víztisztítás részesedése a legnagyobb. Ezekre a A tanácskozás elnöksége feladatokra 5,5 milliárd forint, azaz az előirány­zatok 65 százaléka jut. Az év végére az ország lakosságának mintegy 63 százaléka látható el ve­zetékes, jó minőségű ivóvízzel. A csatornázott te­rületen lakók aránya pedig meghaladja a 33 szá­zalékot. 1974-ben az előző évek alacsony szintjéhez ké­pest kedvező, átlagosan 76%-os — egyes területe­ken 100%-os — volt az öntözőberendezések ki­használása. Ebben az évben előreláthatólag to­vábbi 15—20 ezer ha új öntözőtelep létesül. Me­zőgazdaságunk fejlődésében immár létrejöttek azok a feltételek, amelyek a nagyobb ütemű öntö­zésfejlesztést nemcsak lehetővé, de szükségessé teszik. Célunk, hogy az öntözésre berendezett te­rületeken a berendezések kihasználása minél ma­gasabb, az előző évit is meghaladó mértékű le­gyen. Ezért a területi vízügyi szervek — az eddig bevált gyakorlatnak megfelelően — a mezőgaz­dasági üzemeket öntözőszolgáltatással, szakta­nácsadással, az öntözőberendezések javításával se­gítik. A vízellátás és csatornázás fejlődésében a je­lentős beruházások ellenére — több tényező együttes hatására — bizonyos aránytalanságok keletkeztek. Az előirányzott víztermelő kapacitá­sok összességükben megvalósulnak ugyan, egyes területeken azonban a fejlesztés nem alakul az igényeknek megfelelően. Néhány vidéki város­ban nyári csúcsfogyasztáskor még számolhatunk időszakos vízhiánnyal. Másik gondunk: a terve­zett szennyvíztisztítási kapacitásnak csak mintegy 65 százalékát tudjuk megvalósítani. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy növekszik a befogadóba tisz­títatlanul kerülő szennyvíz mennyisége. A nö­vekvő vízfelhasználással arányosan nő a vizek szennyezése. Űj szennyező források sorával kell megküzdenünk. A szintetikus mosószerek, a ra­dioaktív sugárzó anyagok, az olajok és olajszár­mazékok, a gyomirtó és rovarirtó szerek, a nagy állattartó telepek koncentrált vízszennyezése mind új veszélyforrást jelentenek. Ezekkel szem­ben a hagyományos módszerek már nem adnak elegendő védelmet. Közömbösítésük új tisztítási eljárásokat, sokszor azonnali hatékony beavatko­zásokat igényel. Ugyancsak fontos feladatunk az árvízvédelmi program ütemének gyorsítása. Az árvizek által fenyegetett területeken ugyanis évről évre nö­vekszik a népgazdasági vagyon értéke. Az aránytalanságok kiküszöbölése érdekében az Állami Tervbizottság a IV. ötéves tervidőszak hát­ralevő időszakára — részben állami támogatás, részben hitel formájában — 900 millió Ft többlet felhasználását, valamint az állami lakásépítési célcsoportból vízműfejlesztésre 455 millió forint átcsoportosítását engedélyezte. Ez lehetővé teszi az előközművesítési lemaradások felszámolását és a következő ötéves tervre való átmenet megala­pozását, a vízi közművek és a lakásépítési prog­ram jobb összhangjának megvalósítását. A vízigények szüntelen növekedése miatt a kö­vetkező években hazánkban kulcsszerepet kap a vízkészlet-gazdálkodás. Magyarország teljes víz­igénye 1970-ben 5,4 milliárd köbméter volt. A víz­

Next

/
Thumbnails
Contents