Vízgazdálkodás, 1974 (14. évfolyam, 1-6. szám)

1974-04-01 / 2. szám

Dégen Imre államtitkár, az OVH elnöke referátumát tartja

Az idei év feladatait — a IV. ötéves terv célkitűzéseinek megfelelően — a következőkben foglalhatnánk össze: Gyorsított ütemben folytatjuk a Kiskörei Vízlépcső II. ütemének építési munkáit. Megkezdjük a Körösladányi Vízlépcső építését és folytatjuk a velencei-tavi, a debrecen— keleti-főcsatornai, valamint a Mátra-vidéki, a Dunakanyari regionális vízműrendszerék építését.

A lakásépítési program megvalósításával összhangban növeljük a víztermelő, a szennyvízelvezető, valamint a tisztító kapacitást. Több vízzel látjuk el a településeket, az ipart, növeljük a csatornázottság mértékét. Az öntözési lehetőségek bővítésével pedig elősegítjük a mezőgazdaság intenzívebb fejlesztését.

Tervszerűen folytatjuk az árvízvédelmi müvek fejlesztését, biztonsági fokának növelését. A beruházások megvalósításának sorrendjét a veszélyeztetett területek gazdasági értéke — a területen levő társadalmi vagyon nagysága — alapján határozzuk meg.

1974-ben 8,5 milliárdot fordíthatunk a vízgazdálkodás beruházásaira. Ez 7 százaléka a népgazdaság összes beruházásainak. A beruházási előirányzatokból változatlanul a lakossági és ipari víztermelés-szolgáltatás, csatornázás és szennyvíztisztítás részesedése a legnagyobb. Ezekre a

A tanácskozás elnöksége

feladatokra 5,5 milliárd forint, azaz az előirányzatok 65 százaléka jut. Az év végére az ország lakosságának mintegy 63 százaléka látható el vezetékes, jó minőségű ivóvízzel. A csatornázott területen lakók aránya pedig meghaladja a 33 százalékot.

1974-ben az előző évek alacsony szintjéhez képest kedvező, átlagosan 76%-os — egyes területeken 100%-os — volt az öntözőberendezések kihasználása. Ebben az évben előreláthatólag további 15—20 ezer ha új öntözőtelep létesül. Mezőgazdaságunk fejlődésében immár létrejöttek azok a feltételek, amelyek a nagyobb ütemű öntözésfejlesztést nemcsak lehetővé, de szükségessé teszik. Célunk, hogy az öntözésre berendezett területeken a berendezések kihasználása minél magasabb, az előző évit is meghaladó mértékű legyen. Ezért a területi vízügyi szervek — az eddig bevált gyakorlatnak megfelelően — a mezőgazdasági üzemeket öntözőszolgáltatással, szaktanácsadással, az öntözőberendezések javításával segítik.

A vízellátás és csatornázás fejlődésében a jelentős beruházások ellenére — több tényező együttes hatására — bizonyos aránytalanságok keletkeztek. Az előirányzott víztermelő kapacitások összességükben megvalósulnak ugyan, egyes területeken azonban a fejlesztés nem alakul az igényeknek megfelelően. Néhány vidéki városban nyári csúcsfogyasztáskor még számolhatunk időszakos vízhiánnyal. Másik gondunk: a tervezett szennyvíztisztítási kapacitásnak csak mintegy 65 százalékát tudjuk megvalósítani. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy növekszik a befogadóba tisztítatlanul kerülő szennyvíz mennyisége. A növekvő vízfelhasználással arányosan nő a vizek szennyezése. Űj szennyező források sorával kell megküzdenünk. A szintetikus mosószerek, a radioaktív sugárzó anyagok, az olajok és olajszármazékok, a gyomirtó és rovarirtó szerek, a nagy állattartó telepek koncentrált vízszennyezése mind új veszélyforrást jelentenek. Ezekkel szemben a hagyományos módszerek már nem adnak elegendő védelmet. Közömbösítésük új tisztítási eljárásokat, sokszor azonnali hatékony beavatkozásokat igényel.

Ugyancsak fontos feladatunk az árvízvédelmi program ütemének gyorsítása. Az árvizek által fenyegetett területeken ugyanis évről évre növekszik a népgazdasági vagyon értéke.

Az aránytalanságok kiküszöbölése érdekében az Állami Tervbizottság a IV. ötéves tervidőszak hátralevő időszakára — részben állami támogatás, részben hitel formájában — 900 millió Ft többlet felhasználását, valamint az állami lakásépítési célcsoportból vízműfejlesztésre 455 millió forint átcsoportosítását engedélyezte. Ez lehetővé teszi az előközművesítési lemaradások felszámolását és a következő ötéves tervre való átmenet megalapozását, a vízi közművek és a lakásépítési program jobb összhangjának megvalósítását.

A vízigények szüntelen növekedése miatt a következő években hazánkban kulcsszerepet kap a vízkészlet-gazdálkodás. Magyarország teljes vízigénye 1970-ben 5,4 milliárd köbméter volt. A víz