Vízgazdálkodás, 1974 (14. évfolyam, 1-6. szám)
1974-04-01 / 2. szám
igény 1985-re várhatóan megkétszereződik. Az ezredfordulóra pedig mintegy ötszörösére növekszik. 2030 tájára — óvatos becslések szerint — meghaladja az évi 45 milliárd köbméteres értéket. A vízfogyasztók közül kiemelkedik majd az energiaipar, amely 2000-ben feltehetően az összes vízigények 70 százalékát igényli majd. Országunk földrajzi helyzete a Kárpát-medence mély fekvésű területén, és az országba érkező folyók vízkészletének növekvő külföldi hasznosítása különösen határt szab annak, hogy a vízigényeket csupán a természet adta feltételekre alapozva kielégíthessük. A nagy távlatú vizsgálatok megkövetelik, a lefolyás egész vízgyűjtőre kiterjedő, mind nagyobb mértékű szabályozását. A Duna-medence többi államainak igényeit is figyelembe vevő nagytávlatú vizsgálatok szerint Magyarország potenciális vízkészlete kereken évi 30 milliárd köbméterre becsülhető. Ez nagy térséget és hosszabb időszakot tekintve a hasznosítható vízkészlet felső határát jelenti. Ahhoz azonban, hogy ezt a potenciális vízkészletet valóban hasznosíthassuk, szinte teljes mértékben szabályozni kell a lefolyást. Távlatilag ehhez mintegy 60 milliárd köbméter tározó térfogatú vízgazdálkodási rendszert kell kialakítani... Mindez csak néhány szemelvény a vízkészlet-gazdálkodás növekvő fontosságának érzékeltetésére. Jelzi azonban, milyen jelentős állomásához érkezett vízkészlet-gazdálkodásunk fejlődése. Az ország két nagy földrajzi egysége, a Duna- és a Tisza-völgy ma még nem alkot vízgazdálkodási egységet. Ezt az 1980 utáni megvalósításra tervezett Duna—Tisza-csatorna hozza majd létre, amely lehetővé teszi a Tisza-völgy vízpótlását és alapjául szolgál a Kelet—Nyugat irányú vízi közlekedésnek. Ugyanakkor a több mint 100 km hosszú csatorna fontos szerepet tölt majd be a Duna—Tisza közi hátságra kiterjedő gazdasági régió továbbfejlődésének megalapozásában, a területen a lakosság, az ipar és a mezőgazdaság növekvő vízigényének kielégítésében. Mintegy 180 000 hektár terület öntözését teszi lehetővé a térségben. A vízgazdálkodás nagytávlatú fejlesztésének ma már sok tekintetben körvonalazott feltételei és lehetőségei felhívják a figyelmet a Duna alapvető jelentőségére Magyarország vízgazdálkodásában, társadalmi-gazdasági fejlődésében. Nem véletlen, hogy a felettünk és az alattunk levő Duna menti országok is erőteljesen törekednek országuk Duna-szakaszának hasznosítására. A nyugatnémet Duna-szakaszon eddig megépült 9 vízlépcső, 2 építése folyamatban van, amelyet 1989-ig még további 8 követ. Az osztrák szakaszon 5 vízlépcső elkészült, egy most épül és a szakasz teljes csatornázását a 80-as évek közepén fejezik be. A Duna alsó szakaszán üzembe helyezték a Vaskapu erőművet, a jugoszláv—román szakaszon további egy, a bolgár—román szakaszon pedig két vízlépcső építését határozták el. Számunkra is kiemelkedő fontosságú, hogy kontinensünk második, egyben a világ legnem-A tanácskozás részvevői zetközibb és hazánk potenciális vízkészletének kétharmadát szállító folyójának, a Dunának országunkon áthaladó szakaszát milyen mértékben hasznosítjuk. A hasznosítás alapvető feltétele a folyó csatornázása. Távlati terveink a magyar Duna-szakaszon négy vízlépcső építését irányozzák elő. Ezek közül a leggazdaságosabbnak és sorrendben elsőként megvalósítandónak a Gabcikovó— Nagymarosi Vízlépcsőrendszert tartjuk. Ez a komplex létesítményrendszer egyaránt szolgálja az energiatermelés, a hajózás, a vízgazdálkodás és a kapcsolódó területek gazdasági fejlődésének érdekeit. A kormány — mint ismeretes — a közelmúltban jóváhagyta e létesítményrendszer beruházási célját. Ennek alapján a beruházás előkészítő munkái folyamatban vannak. A társadalmi-gazdasági fejlődés igényei és a természeti körülmények egyaránt olyan irányban hatottak és hatnak, hogy a nagytávlatú vízgazdálkodás-fejlesztésnek megalapozó munkáját a Tisza völgyében kezdtük meg és ott folytatjuk ma is. A Tisza csatornázása lényegében a Tiszalöki vízlépcső megépítésével kezdődött és az 1973- ban üzembe helyezett Kiskörei Vízlépcsővel folytatódott. Időszerűnek tartjuk a Csongrádi Vízlépcső építésének a következő 5 éves tervidőszakban való megkezdését. Megvalósítását nemcsak a folyó alsó szakaszán épülő Novi-Becseji Vízlépcső indokolja, hanem a dél-alföldi térség általános gaz-43
