Vízgazdálkodás, 1974 (14. évfolyam, 1-6. szám)

1974-04-01 / 2. szám

A vízügyi ágazat vezetőinek országos tanácskozása A közelmúltban jelentős eseménynek lehettünk részesei a Szentendrei Kiállítási Pavilonban. 1974. március 7-én a vízügyi ágazat vezetői országos tanácskozáson értékelték a vízgazdálkodás ered­ményeit és felmérték a közeli és távolabbi jövő feladatait. A tanácskozáson Dégen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke adott áttekintést a vízgazdálkodás fejlődésének jellemző vonásai­ról, az elmúlt évi tevékenységről, az ez évi fel­adatokról. Az egyes szakágazatok tevékenységé­nek értékelése mellett kiemelten foglalkozott a vízkészlet-gazdálkodás és a távlati fejlesztés cél­kitűzéseivel. A továbbiakban részleteket közlünk Dégen elvtárs referátumából. Az OVH elnöke bevezetőjében kitért arra, hogy az elmúlt évben volt a vízügyek államosításának 25. évfordulója. Az eltelt negyedszázad a szocia­lista társadalmi viszonyok létrejöttének és meg­erősödésének időszaka volt. E korszak szerves ré­szét alkotó folyamatként bontakozott ki a ma­gyar vízgazdálkodás nagyarányú fejlődése, amely sok vonatkozásban egyben megalapozója és alkotó eleme volt a népgazdaság általános fejlődésének. Az út természetesen nem volt töretlen. Nehéz­ségektől és hibáktól sem mentes. A népgazdaság fejlődése tette lehetővé, a gyors ütemben növek­vő társadalmi-gazdasági igények pedig szükség­­szerűvé, hogy gyökeres fordulat következzék be a vízgazdálkodás szemléletében, gyakorlatában, műszaki felkészültségében, szervezeti rendszeré­ben. A mai értelemben vett korszerű vízgazdálko­dás az utóbbi másfél évtized során bontakozott ki és vált a népgazdaság jelentős tényezőjévé. Ma már mindenki előtt világos, hogy a vízgazdálko­dás a társadalmi-gazdasági fejlődés egyik fontos megalapozója, és nagy térségekre kiterjedően be­folyásolja a gazdasági növekedés feltételeit. Az utóbbi másfél évtizedben vett lendületet a vízgazdálkodás gyorsabb és arányosabb fejleszté­se, amelynek alapjait az Országos Vízgazdálkodási Keretterv, az 1964. évi Vízügyi Törvény, majd legutóbb a vízgazdálkodás távlati műszaki-gaz­dasági fejlesztési koncepciója vetette meg. Az eltelt negyedszázad eredményeinek értéke­lése után Dégen Imre államtitkár a közelmúlt víz­gazdálkodási tevékenységéről szólt. Elmondotta, hogy a IV. ötéves terv megvalósításának fontos szakasza volt az ágazat 1973. évi tevékenysége, amely általában kedvezően alakult — a céloknak megfelelően. Az erőforrások hatékony és gaz­daságos felhasználásával a kitűzött célokat nagy­részt elértük. A népgazdaság tavaly 7,8 milliárd forintot fordított a vízgazdálkodás fejlesztésére. Az elmúlt év kiemelkedő eseménye volt a Kis­körei Vízlépcső üzembe helyezése. Ez a mű le­hetővé teszi, hogy az ötéves terv végéig 500 ezer hektárra növeljük az öntözésre berendezett terü­letet. A létesítményeket sorolva megemlíthetjük, hogy elkészült és rövidesen üzembe lép a Sió-tor­kolati zsilip, amely egyéb vízgazdálkodási céljain kívül jelentős területet mentesít a dunai jeges árvizektől. Hazánk legnagyobb dombvidéki táro­lóját, a 15 millió köbméternyi térfogatú fehérvár­csurgói tárolót ugyancsak a múlt évben adtuk át rendeltetésének. A Balaton környéki térség víz­ellátása szempontjából kiemelkedő jelentőségű a nyírádi bauxitbánya karsztvizére telepített Nyu­gatbalatoni Regionális Vízmű, valamint a Délke­let Balatontérségi Vízmű, amely szintén az el­múlt évben kezdte meg üzemelését.

Next

/
Thumbnails
Contents