Vízgazdálkodás, 1974 (14. évfolyam, 1-6. szám)
1974-02-01 / 1. szám
A vállalati szervezés tervezésének kérdései Napjainkban a vállalatok egyik legfontosabb feladata a szervezettség színvonalának emelése. A szervezés tartalékainak módszeres feltárása és mozgósítása, majd a szervezési tevékenység folyamatos fejlesztése csak akkor valósítható meg, ha a szervezés területén is érvényesül a tervszerűség. A szervezés tervezésével elérhető, hogy: — a szervezés összhangban legyen a vállalat előtt álló fő feladatokkal, — a szervezésben átfogó szemlélet érvényesüljön. Az egyes elemek fejlesztése összhangban legyen az egész vállalati tevékenység korszerűsítésével, — a szervezésben érvényesüljön az előrelátás, vagyis minden szervezési akció a vállalat több évre szóló szervezési stratégiájának részeként kerülhessen megítélésre, kidolgozásra, bevezetésre. A vállalati középtávú és éves tervekben kell rendszeresen előirányozni a szervezés fejlesztésének kellően kimunkált célkitűzéseit. Természetesen nem nélkülözhetők a szervezéssel kapcsolatos operatív tervek, egyedi szervezési programok sem, amelyek az éves terv szervezési célkitűzéseit konkretizálják tematikailag és időben. A szervezés tervezése, programozása újszerű feladat, amelynek módszereit, mechanizmusát most keresik, alakítják ki a vállalatok. A szervezési tervek tartalmi keretei A szervezés-tervezéssel kapcsolatban az egyik alapkérdés az, hogy mire terjedjen ki a tervezés, milyen tevékenységeket, területeket fogjanak át a szervezés-fejlesztési programok. A mai felfogások és gyakorlat ismeretében úgy tűnik, hogy itt két véglettől kell óvakodni. Az egyik leszűkítve értelmezi a szervezést, és ezért a tervezés csak a szervezés egyes területeire terjed ki. A másik szélsőséges közelítés pedig az, amikor „parttalanná” válik a tervezés, mert olyan tevékenységeket is bevonnak ide, amelyek nincsenek kapcsolatban a szervezéssel. A mai elgondolások szerint a vállalati szervezésnek a következő fő területeit lehet megkülönböztetni. A vállalati irányítás és gazdálkodás szervezése Ennek főbb elemei: — a vállalati funkció, — a folyamat- és szervezetrendszer, — a belső érdekeltségi rendszer, — a vállalati működés szabályozása, — az ügyvitel megszervezése, — a döntési és információrendszer. A termelés szervezése Ez az alaptermelő és kisegítő-kiszolgáló folyamatok térbeli és időbeli megosztásával, összehangolásával foglalkozik. Az alaptermelő folyamatok szervezésének fő kérdése az építési (kivitelezési) rendszerek kialakítása és továbbfejlesztése. A kisegítő-kiszolgáló folyamatok közé soroljuk az anyagmozgatást, karbantartást, energiagazdálkodást és az eszközgazdálkodást. A munkaszervezés Ennek főbb elemei: — a munkahelyek szervezésének és kiszolgálásának javítása, — a munkamegosztás és összehangolás tökéletesítése, — a munkafolyamatok és módszerek ésszerűsítése, — a bérformák és bérrendszerek fejlesztése, — a munkanormák gyakorlatának tökéletesítése, — a munka és pihenés ésszerű rendszerének kidolgozása és bevezetése a munkafolyamatba. Felfogható a vállalati szervezés önálló területének a számítógépes szervezés is. De a számítógépes szervezés a vállalati irányítás, a termelés és a munkaszervezés szerkezeti elemeként is kezelhető. Lényeges, hogy a szervezési programok összeállítása során a vállalatok a szervezés minden alapvető területére kiterjedően vizsgálják meg a tartalékokat. így érhető el az, hogy a fejlesztési programok kialakításánál minden fontosabb szervezés-korszerűsítési lehetőséget mérlegeljenek, továbbá, hogy a komplexitás e tekintetben is megfelelően érvényesüljön. A középtávú és az éves szervezési terv Az éves és a középtávú szervezési programoknak vannak közös vonásaik is, de jellegükben, tartalmukban lényegesek a különbségek. A középtávú szervezési tervben a szervezés fejlesztésének fő célkitűzéseit, alapvető feladatait kell összefoglalni, kimutatva ezek várható hatékonyságát is. A terv összeállítása során fontos kiinduló alapot jelentenék a műszaki fejlesztés tendenciái és az, hogy a szervezéssel foglalkozó 23
