Vízgazdálkodás, 1973 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1973-04-01 / 2. szám
Termelékenység Az 1972. év feladatai között első helyen említettük meg, hogy — továbbra is érvényesíteni kell a IV. 5 éves tervben foglalt alapvető gazdaságpolitikai célkitűzést, 'hogy fokozni kell a társadalmi termelés hatékonyságával szemben támasztott követeimé^ nyékét. E célból valamennyi szervünk vizsgálja felül középtávú terveit, elsősorban abból a szempontból, hogy az élőmunka hatékonyabb felhasználása mellett a munka termelékenysége emelkedjék. Általános tendencia, hogy az egy munkásfőre jutó termelési érték valamivel nagyobb mértékben emelkedett, mint az egy teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozóra jutó termelési érték. Ez összefüggésben van azzal, hogy a szervezetek jelentős részénél az alkalmazottak létszámnövekedésének üteme meghaladja a munkásokét. Az egy teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozóra jutó termelési érték a vízgazdálkodás teljes körét tekintve az előző évhez viszonyítva 5%-kal, az ágazatban pedig 4,6%-kal emelkedett. Az ágazaton belül a vízügyi igazgatóságok többsége a termelés növekedését teljes egészében a termelékenység növekedéséből fedezte. Az előző évhez képest az egy, teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozóra jutó termelési érték csak a Középdunavölgyi, a Körösvidéki, az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóságnál, a vállalatok közül pedig a Vízkutató és Fúró Vállalat és a Dunakanyar Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalatnál csökkent. A tanácsi vállalatoknál az egy teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozóra jutó termelési érték emelkedése az előző évhez viszonyítva 1,6%, a társulatoknál 3,6%. Az ágazatban, a teljes termelési érték 8,1%-os emelkedése mellett, a teljes munkaidőben foglalkoztatott létszám 3,3%-kal emelkedett, vagyis a termelés emelkedésének 60%-a termelékenység emeléséből valósult meg. Az ágazatba nem tartozó vállalatok közül a termelésnövekedést teljes egészében termelékenységnövekedésből fedezték a Vízügyi Építő Vállalatnál, a Keletmagyarországi és a Dunántúli Vízügyi Építő Vállalatnál. A Vízgépészeti Vállalatnál a termelés 8,1%-os emelkedése mellett az egy munkásfőre jutó termelési érték 9,1%-kal nőtt, ugyanakkor az egy teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozóra jutó termelési érték növekedése csak 5,7% volt. Ez annak tudható be, hogy az alkalmazotti létszámnövekedés ennél a vállalatnál jelentős volt. A vízgazdálkodás teljes körét tekintve a teljes termelési érték 9,6%-os emelkedése mellett a teljes munkaidőben foglalkoztatott létszám 4,4%kai emelkedett, ami összességében azt bizonyítja, hogy a termelés emelkedésének 54%-a a termelékenység emeléséből valósult meg. Ez a korábbi évekhez képest javulás. Kedvezően alakult a 100 Ft munkás és összes bérre jutó termelési érték. A mintegy 4%-os átlagkereset emelkedés mellett a 100 Ft munkásbérre jutó termelési érték a vízgazdálkodás teljes körét tekintve, 2,2%-kal, a 100 Ft összes bérre jutó termelési érték 0,9%-kal emelkedett az előző évhez viszonyítva. A 100 Ft munkás és összes bérre jutó termelési értékmutató csökkent a tanácsi vállalatoknál. Ennek oka elsősorban az, hogy a Kormány által biztosított preferencia hatására az átlagosnál nagyobb volt a béremelkedés. Csökkent még néhány olyan vállalatnál és igazgatóságnál, ahol az előző évhez képest, a termelékenység is számottevően csökkent. Bér- és jövedelemgazdálkodás А IV. 5 éves terv bérpolitikai szabályozás irányelvei alapján —* amely 1972. évre is természetesen vonatkozik — a személyi jövedelmet a hatékonyság általános emelkedésétől, a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulás növelésétől és az élőmunka ésszerű felhasználásától függően kell növelni. Általános jelenség, hogy az ágazatba és közvetlen az OVH felügyelete alá tartozó vállalatoknál a bér- és jövedelemnövekedés dinamikájában —• a netto R/B kivételével — visszaesés mutatkozik az 1971. évhez képest. Ezt mutatja a következő összehasonlítás: 1971. 1972. Végrehajtott bérfejlesztés ebből: preferencia kedvezményes Bruttó R/B Nettó R/B Egy főre jutó nettó részesedés 4,5% 3,1% 1,3% 0,9% 3,0% 1,3% 13,6% 12,8% 9,9% 10,5% 2846 Ft 3111 Ft Az, hogy a bruttó R/B csökkenése ellenére a nettó R/B növekedett, annak tudható be, hogy a vállalatoknak az alacsony színvonalú bérfejlesztés miatt 1972. évben 2 millió forinttal kevesebb bérfejlesztési befizetést kellett teljesíteni, mint 1971-ben. Megnyugtató azonban, hogy a TRW kivételével a nettó R/B minden vízgazdálkodási vállalatnál meghaladja a 9%-ot, tehát több mint egy havi bérnek felel meg. Az egy főre jutó bér és nyereség tekintetében — a FOKA, a Dunamenti Regionális Vízmű és az OVIBER kivételével — általában romlott a vállalatok eredménye. A bérfejlesztési mutatóját két vállalat, a VIKUV és a TRW 100% alatt tudta csak teljesíteni, míg 1971-ben 105,5%-ot, illetve 121%-ot értek el. A bérfejlesztési mutató csökkenése elsősorban a megléhetősen nagymértékű és a nem megfelelő hatékonyságú létszámnövekedésnek tudható be. E vállalati csoportban a képzett létszám kivétel 60
