Vízgazdálkodás, 1973 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1973-04-01 / 2. szám
A munkaerő összetétele részletesebben vizsgálva az alábbiak szerint alakult: Vízgazdálkodás teljes körét tekintve: (ágazat és felügyelet) munkások létszámának növékedése 3,3% műszakiak létszámának növekedése 8,6% adminisztratív létszámnövekedés 10,8% egyéb létszámnövekedés 0,2% alkalmazotti létszámnövekedés összesen 7,5% Ágazati szinten: munkások létszámának növekedése 2,1% műszakiak létszámának növekedése 8,6% adminisztratív létszámnövekedés 9,6% egyéb létszámnövekedés 0,1% alkalmazotti létszámnövekedés összesen: 7,0% Az adatok egyértelműen bizonyítják, hogy az alkalmazottak, ezen belül is a műszaki és adminisztratív dolgozók létszámnövekedésének üteme jelentősen meghaladta a munkáslétszám növekedésének ütemét. A Vízügyi Igazgatóságoknál a munkáslétszám csökkenése mellett emelkedett az alkalmazotti létszám. Jelentős az alkalmazotti, ezen belül az adminisztratív létszámemelkedés az Északdunántúli, az Alsótiszavidéki, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóságnál; a Folyamszabályozó és Kavicskotró, az Északmagyarországi, a Dunántúli Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási, valamint a Vízgépészeti Vállalatnál. A Központi Bizottság november 14—15-i üléséről megjelent határozat kimondja, hogy „gátat kell vetni az adminisztratív létszám egészségtelen felduzzasztásának.” Ezért szükséges alaposan elemezni a létszámemelkedés okait. Az alkalmazotti létszámemelkedésnek több oka lehet. Ezek közül kiemelek néhányat: — a technikai haladással párhuzamosan csökken a közvetlen termelők aránya és növekszik az alkalmazottaké; — a gazdasági reform bevezetésével, majd ezt követően növekedtek a szervek adminisztrációs feladatai; — a korszerű vezetésnek pontos, gyors információra van szüksége, melynek beszerzése, feldolgozása, megfelelő helyre juttatása munkaigényes; — az ágazati irányítás, a vízkészlettel való gazdálkodás, a környezetvédelemmel kapcsolatos jelentős többletfeladatok több létszámot igényelnek; — növekedett az irodai munka vonzóereje; — nem minden esetben a feladat ellátásához szükséges létszámigény, hanem a helyi kínálat alapján történnek felvételek. E két utóbbira konkrét példa a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság, amelynél 1972. évben közel 100 főt jórészt szakközépiskolát végzett, átmenetileg fizikai állományban levő dolgozót — kellett alkalmazotti állományba átsorolni, mert irodai munkát végeztek. Ez a példa a vízgazdálkodásban nem egyedülálló, több esetben előfordul azzal az indokkal, hogy a szakközépiskolásokat helyben kell fogadni, ha nincs is rájuk szükség, akkor is irodai munkára veszik fel őket. Kétségtelen, hogy sok fiatalt jobban vonz az irodai, mint a fizikai munka, de az is igaz, hogy a vízügyi szakközépiskolákat elsősorban nem ilyen célból hoztuk létre. A Kormánynak a vállalati szervezés fejlesztéséről szóló határozata alapján a szerveknek meg kell kezdeni a munkaidőalap és a termelőberendezések kihasználásának jobb megszervezésével a belső tartalékok feltárását, ahol szükséges, a létszám, különösen az alkalmazotti létszám csökkentését. Ez a munka a vízgazdálkodásban 1972. évben még nem vezetett eredményre. Valamennyi szervünknek határozottabb intézkedéseket kell tenni az alkalmazotti, ezen belül az adminisztratív létszám növekedési ütemének csökkenése. érdekében. E célból minden vízügyi szerv, sajátosságainak megfelelően, vizsgálja meg az alkalmazotti, illetve adminisztratív létszámemelkedés okait és ennek ismeretében tegye meg a szükséges intézkedéseket. A munkafegyelem, a munkamorál, a feladatok jobb elvégzése érdekében célul tűztük ki, hogy a munkaerőmozgás mind kisebb legyen. A statisztikai jelentések szerint ez a feladat lényegében teljesült, mert munkásoknál a váltás százaléka a vízgazdálkodás teljes körét tekintve 36,6%-ról 33,1%-ra, ágazati szinten 32%-ról 30,7% -ra mérséklődött. Ágazaton belül a munkások váltási aránya vízügyi igazgatóságoknál 31,7%-ról 23,3%-ra tanácsi vállalatoknál 34,2%-ról 31,9%-ra csökkent társulatoknál 33,0%-ról 36,0%-ra vállalatoknál 35,4%-ról 40,8%-ra növekedett. A javulás a Vízügyi Igazgatóságokon kívül figyelemre méltó az ÉRVV, DRW és FOKÁ-nál is. Az OVH felügyelete alá építőipari ágazatba tartozó vállalatoknál is csökkent a munkaerőmozgás. A váltás százaléka a munkás állománycsoportban az 1971. évi 67,1%-ról 48,3%-ra csökkent. Ezen belül kiemelkedő a javulás a Vízügyi Építő Vállalatnál, ahol az 1971. évi 57%-ról 32,6%-ra mérséklődött a fluktuáció a munkásállományban. A munkaerőmozgás kedvező alakulását nagymértékben elősegítették azok az intézkedések, amelyeket a törzsgárda megbecsülésére, a jól dolgozók megtartása érdekében tettek. 59
