Vízgazdálkodás, 1973 (13. évfolyam, 1-6. szám)

1973-04-01 / 2. szám

1972. évi népgazdasági terv — a IV. 5 éves tervben előirányzott fő célkitűzések figyelembe­vételével —■ az 1971. évben mutatkozó kedvezőt­len tendenciák felszámolása, illetve visszaszorí­tása érdekében — a gazdaságpolitika elsődleges céljaként a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását jelölte meg. Ezért, többek között, előírta, hogy —• a belföldi felhasználás kisebb mértékben nö­vekedjék, mint a nemzeti jövedelem, — a felhasználás ne haladja meg az előző év szintjét és aránya a nemzeti jövedelem felhasz­nálásában csökkenjen, —• növekedjék a termelés gazdaságossága, ja­vuljon a termelés szerkezete és a kereslet kielé­­gítettsége. A népgazdasági fejlődés szabályozásához az alábbi fő előirányzatokat kell alapul venni: — a nemzeti jövedelem növekedése 5—6% — az ipari termelés növekedése 5—6%-— az építőipari termelés növekedése 3—4% — a mezőgazdasági termelés növeke­dése 2—3% —• a fogyasztás növekedése 5% — az egy keresőre jutó reálbérek nö­vekedése kb. 2,5% A vízgazdálkodás 1972. évi fejlesztési lehetősé­geit alapvetően a népgazdasági tervek határoz­zák meg. Az 1972. évi főbb fejlesztési feladatok a követ­kezőkben foglalhatók össze: — A települések, kiemelt idegenforgalmi, üdü­lő- és ipari területek vízellátásának, csatornázá­sának fejlesztése, a vízminőségvédelem fokozása. — A mezőgazdaság intenzív fejlődését elősegítő öntözőtelepek építése, a meglevők hatékonyabb kihasználása. — A vízkárelhárítás, ezen belül elsősorban az árvízmentesítés fejlesztése. —• A gazdaságtalanul lekötött munkaerők fel­szabadítása. — A munka- és üzemszervezés korszerűsítése. Az 1972. évi népgazdasági terv teljesítése a KSH adatai alapján fő vonásaiban megegyezik a terv előírásaival. A vízgazdálkodás is a tervnek megfelelően fej­lődött. A víz- és csatornaellátásban részesülő la­kosság aránya 2%-kal emelkedett. A mezőgazda­ság vízgazdálkodásában — az aszályos első fél­évben hozott intézkedések hatására — javult az öntözőberendezések kihasználtsága. Kezdeményező lépések történtek a munka- és üzemszervezés terén, a gazdaságtalanul lekötött munkaerő felszabadításában kielégítő intézkedé­sekről még nem számolhatunk be. Az OVH felügyelete alá tartozó gazdasági szer­vezetek 1972. évi termelésük együttes értékét 9,4 milliárd Ft-ban irányozták elő, melyet 9,7 milliárdra teljesítettek. A termelési érték a vízgazdálkodás teljes kö­rét tekintve, az előző évhez viszonyítva 9,6 %-kal, az ágazatban 8.1 %-kal emelkedett. Munkaerőgazdálkodás Az 1972. évi munkaerőgazdálkodás főbb fel­adatait az alábbiakban jelöltük meg: a) A Kormánynak a vállalati szervezés fejlesz­téséről szóló határozata alapján meg kell kezdeni a munkaidőalap és a termelőberendezések kihasz­nálásának jobb megszervezésével a belső tarta­lékok feltárását, ahol szükséges, a létszám, kü­lönösen az alkalmazotti létszám csökkentését. b) Mindazok a szerveink, amelyek a további években extenzív fejlesztésre törekednek, a rea­litást számba véve vizsgálják felül a belső munka­erő jobb átcsoportosítását. c) Vizsgálni kell az alkalmazotti létszám arány­talan növekedésének okait. d) A munkaerőmozgást, amely a kivitelező építőipari vállalatoknál az országos építőipari át­lagnál is jóval magasabb, a minimálisra kell csök­kenteni. e) Keresni kell azokat a megoldásokat, ame­lyek elsősorban a törzsgárda megbecsülésével a jól dolgozók megtartására vezetnek. A vízgazdálkodás teljes körét tekintve az ösz­­szes foglalkoztatott létszám 1972. évben 79 433 fő, az előző évhez képest 2,8%-kal emelkedett, ebből a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma 75 811 fő, az emelkedés 4,4%. Az ágazat létszámának növekedése az összes foglalkoztatottaknál 66 244 fő, az emelkedés 1,5%, a teljes munkaidőben foglalkoztatottaknál 63 189 fő, az emelkedés 3,3%. A feladatok végrehajtását a vízgazdálkodásban munkaerőhiány nem akadályozta. 58

Next

/
Thumbnails
Contents