Vízgazdálkodás, 1973 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1973-04-01 / 2. szám
üvegház elnevezésnek az a története, hogy több, mint száz évvel ezelőtt egy francia filozófus és szociológus Auguste Comte az üzleti vállalkozásokról a következőket írta: „Az üzleti vállalkozásnak olyan tisztának és átlátszónak kell lenni, mint az üvegháznak, hogy mindenki beláthasson. A vállalatvezetés kötelessége, hogy tevékenységéről tájékoztassa a közvéleményt.” Hiba volna azt feltételezni, hogy a p. r. valamiféle nyugati specialitás. A szocialista országok — köztük Magyarország is — e területen is egyre jobban hallatja szavát a világban. Példaképpen megemlíthető, hogy a Magyar Kereskedelmi Kamara rendezésében — 1968-ban — Londonban tartott „Magyar Tudományos és Műszaki Napok” p. r. tevékenysége nagy elismerést aratott és külföldi tan- és szakkönyvekben példaképp van megemlítve. Szocialista vállalatoknál a p. r. funkciói a következők: — piaci kapcsolatok során a vállalattal szembeni „goodwill” megteremtése, — állandó kapcsolat létrehozása a közvéleménnyel és a partnerekkel, — bizalomébresztés és bizalomfenntartás a közvéleményben és a partnerekben. A p. r. nemcsak tevékenység, hanem magatartás is. A p. r. magatartás a vállalat minden dolgozójának állandó, soha meg nem szűnő feladata. P. r. magatartásnak nevezhető minden olyan tevékenység — munkahelyen vagy magánéletben—, amely a vállalat érdekeit érinti. Például: Amikor a vállalati telefonkezelő a hívó felet unott hangon lerázza, amikor a vállalati adminisztrátor kényszeredetten foglalkozik valamely üggyel, amikor az építésvezető lekezeli a brigádvezetőt, amikor a vállalat vezetője levegőnek nézi a munkatársát, tárgyalásnál ingerült, amikor a vállalat dolgozója baráti körben ellenszenvvel nyilatkozik a vállalat munkájáról stb., akkor a p. r. magatartás rossz, és nincs az a p. r. szervezet, amely ezt ellensúlyozni tudná. A p. r. magatartásért a vállalat minden dolgozója felelős, gyakorlásáért csak az erre kijelöltek. A magatartás és gyakorlat szoros egységet alkot, egyik a másik nélkül elképzelhetetlen. Dr. Bándy Iván IRODALOMJEGYZÉK Lipát József: Public relations a gyakorlatban. Közg. és Jogi Könyvkiadó. Bp. 1968. Dr. Albert Oeck: Public Relations im Deutschland. Hamburg. 1967. Werner Mühlbradt: Handbuch für Öffentlichkeitsarbeit. Neuwid. 1962. Varga István: A reklám. Közg. és Jogi Könyvkiadó. Bp. 1960. Farkas—Szabó: A külföldi kereskedelem új formái és módszerei. Közg. és Jogi Könyvkiadó. Bp. 1965, Alfons Helbling: Public Relations. Handbuch. St. Gallen. 1967. Mit jelent az árvízvédelmi felkészülés a főváros, Budapest esetében? A fővárosi árvízvédelmi művek 1972. évi felülvizsgálatát október 27-én végezték el, az OYH utasításban előírtak alapján. Kiss Zoltán főmérnök számolt be a védvonal-szakasz, műtárgyvizsgálatok eredményéről, valamint a főváros területén levő, önállóan védekező üzemek felülvizsgálatáról. Elmondotta, hogy az 1971 -es ellenőrzés 107 intézkedést tett szükségessé, melyből 23-at külső vállalatoknak kell végrehajtani, a többi munka a fővárosi Közmű Főigazgatóság irányítása alá tartozik. Néhány számadat az elvégzett munkákról A partvédő műveken 8 millió forint értékben karbantartás, 4400 m2 terméskő burkolat helyreállítása, 2200 m2 elhabolt lábazatú kőpótlás, 15 000 m2 rézsű újrafalazás, mintegy 500 ezer m2 területről gyomirtás. A szakaszmérnökök idei jelentése alapján újabb 90 intézkedés válik szükségessé. A kiépített partszakaszok közelítőleg 100 évesek, ami indokolttá tenné a részletes talajmechanikai vizsgálatokat — ezek költsége kb. egymillió forint lenne. Az árvíz elleni védekezés Ennek korszerűsítésére minden évben több gondot fordítanak. Alkalmazzák már a terméskőnél célszerűbb, aszfaltból készült rézsűburkolatot (sajnos országos a bitumenhiány), és jól vizsgázott a Reno-matrac is, melyet a partvédelemnél lehetett hasznosítani. A Komp utcai és Réz utcai árvízvédelmi kaput kísérleti jelleggel epoxigyantával erősítik meg. Elismerés illeti a Vízműveket, amely minden követelménynek eleget tett, és a Gázmüveket, amely sok millió forintot fordított az óbudai partfal védelmére. A Római part A jövő feladatai közül legfontosabb: a római parti árvízvédelmi mű kivitelezése, melynek munkálatait már megkezdték. Az árvízvédelmi telepek rendkívül fontos feladata a védekezésre való felkészülés, riadó esetén pedig a munka szervezése, összefogása. Éppen ezért súlyos probléma, hogy a telepek közül néhány elavult, nehezen megközelíthető, és még csak telefonösszeköttetéssel sem rendelkezik. Berényi 54
